Budapest 13℃ (derült)Mégsem lesznek nemzeti tüzépek? Az építőipart is felforgatja a kormány ársapkája
Fordulat jöhet a nemzeti tüzépeknél! Csak nagyon kivételes helyzetben állítanák fel, ezek pedig elsődlegesen az állami beruházásokhoz nem nélkülözhető, ellátás és beszerzés szempontjából veszélybe került építési termékeket szereznék be - tudta meg a 24.hu az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségétől (ÉVOSZ).
Ahogy még februárban a Pénzcentrum is cikkezett róla, hogy hamarosan új idők jönnek a hazai építőiparba, ugyanis nyithatnak a nemzeti tüzépek. Egy törvényjavaslat szerint a kormány azt tervezte, hogy megszabott áron vásárolná fel az exportra szánt építőanyagokat, az árukészletből pedig Nemzeti Építőanyag Kereskedéseket állítana fel. A gyártás és az épületek energiahatékonyságának növelése érdekében a magyar építőanyag-gyártókat adókedvezményben részesítenék, a magánszemélyek önerőből történő épületenergetikai beruházásait pedig áfa-visszatérítéssel támogatnák.
Nagy felhördülést okoztak az iparágban „A magyar építészetről szóló törvény koncepciójának” egyes javaslatai.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) előterjesztésében egyebek közt az építőanyagok behozatalára és kivitelére teljes körű regisztrációs kötelezettséget javasoltak, 30 nappal a cégek ügyleteit megelőzően. Export esetén pedig vételi és elővásárlási jog illetné meg az államot a regisztrált alapanyagokra és termékekre, amelyeknek az ellenértéke nem lehetne magasabb egy központilag meghatározott árszintnél. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén szankcionálást, a hatóságok erőteljes fellépését tartanák szükségesnek - emlékeztetett a 24.hu.
Felvetődött azt is, hogy az építésgazdaságért felelős miniszter (vagyis Lázár János) legfeljebb egyéves exporttilalmat rendelhet el bizonyos termékekre, amennyiben arról értesül, hogy az építőanyagok kivitele „jelentős mértékben akadályozza, vagy ellehetetleníti a kritikus infrastruktúrák létesítését, működését, fenntartását, fejlesztését”.
Újabb fejlemény: mégsem lesznek államosított tüzépek?
Várhatóan pontosítják a nemzeti tüzépek koncepcióját, mivel az állam nem kíván saját építőanyag-kereskedelmi hálózatot, monopóliumot létrehozni és nem száll be a piaci versenybe – tudta meg a 24.hu az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségétől (ÉVOSZ).
Az építőanyag-kereskedelemben egészséges verseny alakult ki, a piacon nagyon sok szereplő aktív. A tervezet megfogalmazása félreértésekre adott okot és sokan meg is ijedtek miatta. A koncepció írói és a szakma egy hónapon keresztül elbeszéltek egymás mellett. Az ÉVOSZ áprilisi kibővített ülésén azonban sikerült tisztázni, hogy nem lesz államosítás, nincs napirenden az, hogy a nemzeti dohányboltok mintájára egy országos tüzép-hálózatot építsenek ki. Ezt Lánszki Regő, az ÉKM államtitkára és Lázár János egyaránt megerősítette
– árulta el a lapnak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.
Tudomása szerint a koncepciót úgy pontosítanák, hogy a regisztrációs kötelezettség és az export esetén meghatározott vételi és elővásárlási jog nem lenne általános érvényű. Lényegében az ilyen eszközöket csak vészhelyzetben élesíthetnék: a szakminiszter kizárólag áruhiány, vagy az ellátásbiztonság veszélybe kerülése esetén rendelhetne el exportkorlátozást, vagy exporttilalmat.
A nemzeti tüzépeket csak nagyon kivételes helyzetben állítanák fel, ezek pedig elsődlegesen az állami beruházásokhoz nem nélkülözhető, ellátás és beszerzés szempontjából veszélybe került építési termékeket szereznék be.
Vagyis olyan esetben lépnének közbe, amikor az export akadályozza azt, hogy az állami beruházások kivitelezéséhez szükséges építési termékeket biztosítsák.
Az elnök szerint még ilyen formában is durva beavatkozás lenne, ha a rendelkezést élesítenék, amellyel az államnak nyilvánvaló kárfelelőssége keletkezhet. Remélik, hogy ezt a döntéshozók is be fogják látni.
Az ÉVOSZ-nál ugyanakkor nem tudják, miért szükséges ez a javaslat, mivel most nincs jele annak, hogy ellátási problémák alakuljanak ki. Az elmúlt hónapokban helyenként akadozott ugyan a cementellátás, de a nagy importőrök pótolták azt a volument, amely a belföldi gyártás csökkentése miatt esett ki.
Az állami beavatkozás, úgy összességében eddig árrobbanást hozott.
Guth Zoltántól, a DDC kommunikációs vezetőjétől a 24.hu többek között megtudta, hogy a hatósági ár messze a cementtermék előállítási költségszintje alatt van meghatározva és nem követte az elmúlt időszakban bekövetkezett inflációt, ahogyan az energia- és alapanyag-árrobbanást sem.
A termék előállítási költség alatti árszinten történő értékesítése esetén könnyen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés lenne megállapítható a túlzottan alacsony árak alkalmazása miatt, valamint a bányajáradék befizetés összege is alacsonyabb lenne. Mindezek elkerülését szem előtt tartva a DDC a hatósági ár felett értékesíti termékeit, még akkor is, ha ez neki jelentős veszteséget okoz, hiszen az előállítási költségei után is kiegészítő bányajáradékot kell fizetnie a jelen piaci helyzetben. Ez a vállalás a kormányrendelet 2021 júliusi bevezetése óta több mint huszonegy milliárd forintos pluszterhet jelentett a cég számára
- közölte a cég a lappal.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
