Durva, mennyit keresnek a melósok ebben a megyében: így változtak 2023-ban a fizetések

Országos összehasonlítás: csökkennek a beruházások

A beruházások 8 vármegyében bővültek, országosan az egy évvel korábbihoz képest 7%-kal csökkentek. Az ipari termelés volumene 2,9%-kal mérséklődött, a fővárosban és a vármegyék többségében kisebb volt a kibocsátás. A járműgyártás és a villamosberendezés-gyártás volumene bővült, az élelmiszeripar termelése viszont csökkent, derül ki a KSH legrissebb, Fókuszban a megyék gyűjtéséből.

A gazdaságilag inaktívak közül többen megjelentek a munkaerőpiacon, 10 ezer fővel többen dolgoztak, mint 2022 I. negyedévében, a munkanélküliek száma pedig 17 ezer fővel bővült, miközben a területi különbségek mérséklődtek.

Az átlagkereset 11%-kal emelkedett, a legkevésbé Nógrádban és Budapesten (7,1 illetve 7,6%), a legjobban Győr-Moson-Sopronban (20%) nőttek a bérek országos összehasonlításban.

Csongrád-Csanád vármegye az ország legalacsonyabb vidéke

Csongrád-Csanád vármegye közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén. Északról Jász-Nagykun-Szolnok megye, keletről Békés megye, délről Románia és Szerbia, nyugatról pedig Bács-Kiskun megye határolja. Székhelye Szeged. 4261,74 km²-es területét kettészeli az itt északról délre folyó Tisza.

Csongrád-Csanád megye az ország legalacsonyabb területe, teljes egészében síkság. A megye legmagasabb pontja az öttömösi Bukor-hegy (130 m), legalacsonyabb pontja Szegeden a gyálaréti „Lúdvár” (75,8 m). A napsütéses órák száma országos viszonylatban igen magas. A megyében található Gyálarét az ország legmelegebb tája.

A megye legjelentősebb folyója a Tisza, amely mintegy 100 kilométer hosszan folyik át a területén. További jelentős folyóvizei a Maros és a Körös. Ezenkívül sok tó és csatorna található a megyében.

A megye lakossága továbbra is fogy, és egyre kevesebben házasodnának

A gazdasági helyzet tekintetében összességében Csongrád-Csanád vármegye a középmezőnyben helyezkedik el, de nézzük részletesen, mit is jelent ez pontosan az egyes ágazatok tekintetében. A lakosság összlétszáma az országoshoz hasonlóan itt is csökkenő tendenciát mutat.

Csongrád-Csanád vármegye lakónépessége 2023. január 1-jén 391 ezer fő volt, a 2022. október 1-jei népszámlálás előzetes adatainak továbbszámítása alapján. A népesség az utóbbi 10 évben folyamatosan csökkent.

2023 I. negyedévében a születések száma 1,0%-kal nőtt, a halálozásoké 3,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest: 811 gyermek jött világra, és 1491 fő hunyt el. A halálozások száma itt csökkent a legkisebb mértékben.

A házasodási kedv mérséklődött: 2023. január–márciusban 231 pár kötött házasságot, 45%-kal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában.

2023 I. negyedévében Csongrád-Csanád vármegyében többen (811-en) születtek és kevesebben (1491-en) haltak meg, mint az előző év azonos időszakában.

A versenyszférában dolgoznak a legtöbben, így alakul itt a fizetés

2023 I. negyedévében az egy évvel korábbihoz képest 0,3%-kal többen, átlagosan 119 ezren álltak alkalmazásban a Csongrád-Csanád vármegyei székhelyű munkáltatóknál. Az alkalmazottak csaknem kétharmadát foglalkoztató versenyszférában 0,2%-kal, a költségvetési intézményeknél 0,9%-kal csökkent az alkalmazottak száma.

A tíz, legtöbb főt foglalkoztató nemzetgazdasági ág közül legnagyobb mértékben a tudományos és műszaki tevékenységben dolgozók létszáma bővült, 4,0%-kal. A legjelentősebb munkáltatónak számító feldolgozóiparban dolgozók száma 2,4%-kal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók kedvezmények nélkül számolt havi nettó átlagkeresete – közfoglalkoztatottakkal együtt – az egy évvel korábbihoz képest 9,5%-kal 308 ezer forintra nőtt. Ezzel folytatódott a korábbi időszakok emelkedő tendenciája, ennek ellenére a bővülés elmaradt az országos növekedés mértékétől (10,8%).

Az alkalmazottak 15%-kal kevesebbet keresnek az országos átlagnál. A nettó keresetek a versenyszférában 17%-kal, 292 ezer forintra nőttek, a költségvetési szférában – az egy évvel korábbi magas bázis miatt – 7,7%-kal, 292 ezer forintra csökkentek.

Utóbbi változását jelentősen befolyásolta az egy évvel korábbi honvédelmi és rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett hathavi illetményének megfelelő szolgálati juttatás, az ún. fegyverpénz.

Visszaesés tapasztalható a beruházásoknál

2023 I. negyedévében a Csongrád-Csanád vármegyei székhelyű gazdasági szervezetek fejlesztési tevékenysége az előző év azonos időszakához képest 17%-kal visszaesett. A jelentősebb nemzetgazdasági ágak közül csak a kereskedelem területén volt bővülés (20%-os), a feldolgozóipar, az energiaipar és a mezőgazdaság beruházásainak volumene 19, 9,6, és 15%-kal csökkent.

Az országos teljesítményérték 2,1%-át, 45 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg a Csongrád-Csanád vármegyei székhellyel rendelkező gazdasági szervezetek, amely a vármegyék és a főváros rangsorában a 11. helyet jelenti. A beruházási értékből a legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozások 23%-kal (országosan 42%-kal) részesedtek.

Az egy lakosra jutó teljesítményérték 116 ezer forint volt, amely mindössze 52%-a az országos átlagnak.

A fejlesztési források hattizede négy nemzetgazdasági ág között oszlott meg: a feldolgozóipar 21, a kereskedelem 16, az energiaipar 14, a mezőgazdaság pedig 10%-os részaránnyal rendelkezett. A feldolgozóiparon belül az élelmiszeriparban és a gumi-, műanyag- és építőanyagipar területén történtek a legnagyobb értékű beruházások.

Az épületberuházások az országos trendhez hasonlóan, de nagyobb mértékben, 30%-kal visszaestek. A gép- és járműberuházások volumene 4,0%-kal emelkedett, köszönhetően annak, hogy a belföldi gépbeszerzések volumenének csökkenését az import növekedése ellensúlyozta.

2023. I. negyedévben az építőipari vállalkozások teljesítménye – a 2022-es év második felétől fokozódó gazdasági nehézségek hatására – romlott az előző év azonos időszakához képest. A legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások termelése összehasonlító áron 7,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A vállalkozások székhely szerinti adatai alapján a fővárosban és a vármegyék többségében csökkent a kibocsátás, legnagyobb mértékben (31%-kal) a Csongrád-Csanád vármegyei vállalkozások körében.

Visszaesett a termelékenység, az építőipar is alulteljesít

2023. I. negyedévben a Csongrád-Csanád vármegyei székhelyű építőipari vállalkozások teljesítménye – a 2022-es év második felétől fokozódó gazdasági nehézségek hatására – romlott az előző év azonos időszakához képest. A legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások termelése összehasonlító áron – a főváros és a vármegyék körében a legnagyobb mértékben – 31%-kal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest.

A termelés visszaesését a kibocsátás nagyobb részét (72%-át) adó épületépítések 26, és az egyéb építmények építésének 42%-os volumencsökkenése okozta.

A termelési érték alapján a vármegye építőipari vállalkozásainak súlya csökkent, 2023. I. negyedévben az országos kibocsátás 3,2%-át adták, amely 1,1 százalékponttal volt kisebb, mint egy évvel korábban. A Csongrád-Csanád vármegyei székhellyel rendelkező cégek körében az egy lakosra jutó termelési érték (75,7 ezer forint) az országos átlag 78%-ának felelt meg.

2023. I. negyedévben az új szerződések és az időszak végi rendelésállomány volumene – a bizonytalanná váló gazdasági kilátások miatt – egyaránt csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A március végi 202,4 milliárd forint értékű rendelésállomány összehasonlító áron 6,1%-kal volt kevesebb az egy évvel korábbinál, amit nagyrészt az egyéb építmények építésére vonatkozó szerződések csökkenése okozott.

A megyeszékhelyen építkeznek a legtöbben

A 2020-as évtizedes csúcsot követő 2021. évi visszaesés után 2022-ben ismét lendületet kapott a lakásépítési kedv Csongrád-Csanád vármegyében. Ez a tendencia folytatódott 2023 I. negyedévében: az országos csökkenéssel szemben az előző év azonos időszaki alacsony bázisnál 69%-kal több, 157 új lakást adtak át a vármegyében. A lakások bő hattizede Szegeden, a fennmaradó egyaránt mintegy 20–20% a többi városban és községekben épült.

A vármegyei szintű növekedést döntően a vármegyeszékhelyen bővülő lakásépítések okozták. Csongrád-Csanádban az épített lakások tízezer lakosra jutó száma valamivel meghaladta az országos átlagot.

A lakásokat családi házas formában vagy többszintes, többlakásos épületben vették használatba. Előbbiek száma érdemben nem változott, utóbbiakból 2022 I. negyedévében egyetlen sem épült, ezzel szemben 2023 hasonló időszakában 70-et is átadtak. Az új lakások átlagos alapterülete (124 m²) viszont az egy évvel korábbihoz hasonlóan, jelentősen meghaladta az országos átlagot (95 m²), közel hattizedük épült 4 vagy annál több szobával.

Az utóbbi években meglehetősen ingadozott a lakásépítési hajlandóság Csongrád-Csanád vármegyében, ami a 2022-es csökkenést követően 2023 I. negyedévében növekedésbe fordult. A kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (167) – az országos tendenciával ellentétben – 25%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.

Az ország egyik fontos éléskamrája a megye

A jó minőségű termőföldnek és a kedvező éghajlatnak köszönhetően Csongrád-Csanád megye átlag feletti mezőgazdasági potenciállal rendelkezik. Ez a megye adja az ország mezőgazdasági termelésének 6,2%-át. Jelentős szerepet tölt be a megye gazdaságában, részesedése a megye bruttó hozzáadott értékéből meghaladja 7%-ot (országos szinten nem éri el a 4%-ot). A vetésszerkezeten belül meghatározó volt és maradt a gabonatermesztés súlya (60-70 százalék körüli).

A búza és kukorica mögött a harmadik legnagyobb területen termelt napraforgó szerepe erősödik, a cukorrépáé – a térség cukorgyárainak bezárásával – folyamatosan gyengül. A vöröshagyma, a fűszerpaprika-, a gyökérzöldség-, és a fokhagymatermelés terén az országos termelés felét a megye tájkörzetei (Makó, Szeged) adják.

2022-ben Csongrád-Csanád vármegyében a búza kiterjedése (58,5 ezer hektár) 7,5%-kal bővült, a búzáéhoz viszonyítva mintegy fele akkora szántón termesztett kukoricáé (28,7 ezer hektár) 46%-kal zsugorodott 2021-hez képest. Búzából (204,8 ezer tonna) a tavaszi és nyári csapadékszegény időjárás miatt az előző évinél 37, kukoricából (64,9 ezer tonna) 72%-kal kevesebb termett.

A szántó 13%-án művelt napraforgó területe (32,0 ezer hektár) 4,4%-kal nőtt, terméseredménye (47,0 ezer tonna) viszont az aszály következtében 35%-kal alulmúlta az egy évvel korábbit. A napraforgóénál kétharmaddal kisebb méretű szántón gondozott repce kiterjedése (10,6 ezer hektár) 26, a betakarított mag mennyisége (22,1 ezer tonna) ennél nagyobb mértékben, négytizedével esett vissza.

Lucernából az egy évvel korábbinál 13%-kal kisebb területről (11,4 ezer hektárról) egyharmaddal kevesebb (32,6 ezer tonna) szénát gyűjtöttek be. A burgonya kiterjedése (2,4 ezer hektár) 3,4, a begyűjtött gumó mennyisége (46,2 ezer tonna) 29%-kal csökkent, a hazai szántóföldi burgonya közel egynegyede azonban még így is itt termett. A cukorrépa termesztése a vármegye agrárgazdaságában visszaszorulóban van. A főbb szántóföldi növények termésátlagai alacsonyabbak voltak az egy évvel korábbinál. A hektáronkénti hozamok a vármegyei rangsor középső vagy utolsó harmadában találhatók.

Állattenyésztés: számadatok a megyében

• Csongrád-Csanád vármegyében 2022. december 1-jére a juhok száma számottevő mértékben nőtt, a szarvasmarháké, a sertéseké és a tyúkoké csökkent, utóbbi két állatfajé jelentősebben visszaesett az előző év azonos időpontjához képest.
• Az év végi szarvasmarhalétszám (38,2 ezer) 2,9%-kal alulmúlta az egy évvel korábbit. Az állomány mintegy felét kitevő tehenek száma ugyanakkor 3,1%-kal gyarapodott. Száz hektár mezőgazdasági területre 13 szarvasmarha jutott, az országosnál 4-gyel kevesebb.
• Az állattartók a tél kezdetén a vármegyében 104,1 ezer sertést gondoztak, 27%-kal kevesebbet, mint 2021. december elején. Az anyakoca-állomány (5,5 ezer) 11%-kal csökkent. A száz hektár mezőgazdasági területre vetített sertések száma (35) a hazai átlag (50) héttizedét tette ki.
• A juhok száma egy év alatt 37%-kal 59,0 ezerre, és az állomány majdnem háromnegyedét képviselő anyajuhoké is hasonló mértékben, 39%-kal gyarapodott.
• A vármegyében 2021. december 1-jéhez képest 63%-kal kevesebb, összesen 312,2 ezer tyúkot neveltek. A teljes létszám valamivel több mint egyharmadát adó tojóállomány 6,8%-kal fogyott.

A megye turizmusa erőteljesen fejlődik

Csongrád-Csanád megye fő turisztikai vonzerejét városai, múzeumai és néprajzi emlékei adják. Szeged kiemelkedő látnivalója a Dóm tér és épületei, ezenkívül figyelmet érdemel az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Makó épített öröksége, Szentesen a történelmi belváros, Hódmezővásárhelyen pedig a város műemlékein kívül a közelben található Mártélyi Tájvédelmi Körzet. A megye múzeumai és kiállítóhelyei között megemlítendő a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum és Alföldi Galéria, a makói József Attila Múzeum valamint a szentesi Koszta József Múzeum. A jellegzetes ételek, italok közé tartozik a szegedi fűszerpaprika, a makói vöröshagyma, a Pick-szalámi valamint a Csongrádi borvidék nedűje. A turisták körében népszerű, évenként megrendezett programok közé tartoznak a Szegedi Szabadtéri Játékok, a szentesi lecsófőző fesztivál és a Makói Nemzetközi Hagymafesztivál.

A gyógyvizes turizmus egyik fellegvára ez a terület

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elkészítette a 2021-es évre vonatkozó idegenforgalmi-turisztikai statisztikát, mely szerint a teljes vendégforgalom alapján Hajdúszoboszló és Hévíz követi Budapestet a vendégéjszakák száma alapján, aztán Zalakaros, Bükfürdő és Sárvár, a lista első hat helyén nincs változás a korábbi évhez képest, de Szeged megelőzte Gyulát, Debrecen pedig Egert, pedig 2020-hoz képest Gyula, Miskolc és Eger vendégéjszakaszáma is nőtt.

Csongrád-Csanád megye kereskedelmi szálláshelyein (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken) 2022 I. félévében 307 ezer vendégéjszakát töltöttek a vendégek, ebből a belföldivendég-éjszakák száma 189 ezer, a külföldivendég-éjszakáké 118 ezer volt. Előbbiek száma 2,3-szerese, utóbbiaké 3,2-szerese volt az előző év azonos időszaki értéknek. A vendégéjszakák száma összességében 2,6-szeresére nőtt a járványügyi korlátozásokkal érintett 2021. I. félév értékéhez képest.

Csongrád-Csanád vármegyében a Covid19-járvány lecsengését követő időszakban fellendült a turizmus, de a világgazdasági helyzet ismét kedvezőtlenül hatott rá:

2023 I. negyedévében a turisztikai szálláshelyek vendégéjszakában mért forgalma a vármegyék többségéhez hasonlóan elmaradt az előző év azonos időszakitól, 2,0%-kal.

A kereskedelmi szálláshelyeken februártól, a magán- és egyéb szálláshelyeken márciusban csökkent a vendégéjszakák száma. Előbbi szállástípusokban a 2023. I. negyedévi forgalom (124 ezer éjszaka) 3,8%-kal kisebb, utóbbiakban (45 ezer éjszaka) 3,4%-kal nagyobb volt, mint egy évvel korábban.

A vármegye turisztikai szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák többségét (több mint hattizedét) a Szegedi járásban regisztrálták, itt 1,2%-kal csökkent a forgalom 2022 I. negyedévéhez képest. A forgalomban szintén jelentős szeletet képviselő Mórahalmi járásban 9,8%-os bővülés következett be.

A vendégéjszakák közel hattizedét belföldi vendégek töltötték el a turisztikai szálláshelyeken. Az általuk eltöltött éjszakák száma 9,6%-kal csökkent, a külföldivendég-éjszakáké 10%-kal nőtt. A külföldivendég-forgalomban a küldő országokat tekintve Szerbia és Románia volt a legjelentősebb.

A működési költségek emelkedése és a vendégforgalom kedvezőtlen alakulása több turisztikai szálláshelyet bezárásra vagy a tevékenysége felfüggesztésére kényszerített. 2023 márciusában a hónap egy részében vagy egészében nyitva tartó kereskedelmi szálláshelyek száma (72) kevesebb volt, mint egy évvel korábban (78 egység), a bennük található férőhelyeké viszont lényegében nem változott. A magán- és egyéb szálláshelyek kínálata csökkent, 384 üzemelt 3700 férőhellyel.

Nőtt a közúti balesetek száma az országos átlaghoz képest

2023 I. negyedévében 103 baleset következett be Csongrád-Csanád vármegye útjain, ami az országosnak 3,8%-a volt. Számuk az országos csökkenéssel szemben (-2,0%) 2,0%-kal emelkedett.

A balesetek kimenetele némileg súlyosabbá vált. 2023 I. negyedévében 41 végződött súlyos, 55 könnyű sérüléssel, az előbbiek száma 14%-kal nőtt, az utóbbiaké 8,3%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A halálos balesetek száma (7) 2-vel több lett, arányuk az összes balesetből 6,8% volt, több, mint az országos átlag (3,8%).

Az összes baleset 70%-át személygépkocsival okozták, a kerékpár és a motorkerékpár részesedése 13, illetve 1,9% volt. A balesetek túlnyomó része, 90%-a a járművezetők hibájából következett be, jellemzően az elsőbbség meg nem adása (33%) és a sebesség nem megfelelő megválasztása (az összes baleset 25%-a) miatt.

2023 I. negyedévében 4 balesetnél, az összes baleset 3,9%-ánál mutattak ki alkoholos befolyásoltságot. Számuk felére csökkent az előző év azonos időszakához képest. A balesetekben megsérültek száma (153 fő) a balesetek számánál erőteljesebben, ötödével emelkedett, és az országban megsérültek 4,2%-át tette ki.

Címlapkép: Getty Images