Így pörgetné fel a magyar mezőgazdaságot Bálint gazda "örököse"

Steiner Petra   
  Megosztom
Így pörgetné fel a magyar mezőgazdaságot Bálint gazda örököse

Egy jó szakember tehetséges, elhivatott, alázatos. Ebben a szellemben nevelkedett Sipos József, akinek életét a természet iránti feltétlen szeretet és köz javának szolgálata hatja át. A hódmezővásárhelyi növényorvos küldetéstudatáról, Bálint Gyuri bácsival való kapcsolatáról és a modernkor hozta kihívásokról beszélt.

Sipos József a Csongrád megyei Földeákon cseperedett fel, ahol szülei, nagyszülei révén a kezdetektől fogva élete szerves részét képezte a termőföld és a mezőgazdaság iránti szeretet. Már viszonylag hamar eldöntötte, hogyha felnő, orvos lesz, az emberek és állatok gyógyítása helyett viszont nem sok kétely volt benne, hogy a növények ápolására és védelmére szeretné feltenni egész életét. Az agrármérnöki, mérnöktanári szakot követően, növényorvosként diplomázott a Keszthelyen található nagy múltú, Georgikon Egyetemen, majd egy multinacionális cégnél kezdte meg szaktanácsadói munkáját. Azonban már a 2000-es évek elején érlelődött benne a gondolat, hogy ennél sokkal többet szeretne adni. Elhivatottságból korábban sem szenvedett hiányt, lelkiismeretesen tette a dolgát, azonban három egymást követő, az egészségét és az életét ért csapás ráébresztette, hogy változtatnia kell.

Nagyapám mondta nekem, hogy fiam, légy alázatos az emberek és a termőföld iránt, és az Istentől kapott talentumaidat használd a jó cél és a fejlődés érdekében. Szeretném a talentumaimat kamatoztatni, továbbadni, hatványozni, és ezeknek a fordulópontoknak a mércéje az, hogy segítsem az embereket akár gyakorlati praktikákkal, akár olyan ismeretekkel, ami segíti őket visszatalálni a természet bölcsőjébe

– beszélt mély elhivatottságáról Sipos József növényorvos.

Noha több intő sorscsapás is érte életében, a diktált tempóból azóta sem vett vissza. Egyszerre dolgozik hivatalos szaktanácsadóként egy hazai vállalatnál, ingyenes nyújt növényvédelmi szaktanácsadásokat a weboldalán, Szegeden és Hódmezővásárhelyen óraadó tanár, mellette kicsiknek és nagyoknak tart előadásokat, továbbképzésekre jár, és méhészként a családi gazdaságban is jelentősen kiveszi részét a munkából. A hódmezővásárhelyi növényorvos belátta, hogy a sokrétű feladatköröket előbb-utóbb priorizálnia kell, azonban nehezen mond bármire is nemet, mivel mind a szaktanácsadások, mind az ingyenes növényorvoslások, mind pedig az óvodai és iskolai előadások alakalmával az információátadás mellett ő maga is rengeteg kap az emberektől, gyerekektől is.

Sipos Gazda küldetése

Angyali üzenetként jött a hívás nagy boldogságomra, mely után Bálint Gyuri bátyámmal, 2018-ban személyesen találkoztunk. Mindig csodáltam őt és a munkásságát, gyerekként a tévé előtt ülve szájtátva hallgattam a tanácsait, amit megosztott a nézőkkel. Bár idővel eltűnt a tévéképernyőről, ez a gyermeki bevésődés örökre megmaradt. A vele való személyes találkozás egy felemelő, mély élmény volt. Meginvitált az otthonába, megtekintettük a kertet, hosszan elbeszélgettünk, összetegeződtünk, és egy olyan közvetlen személyes beszélgetés alakult ki, amivel mintegy eldördült a startpisztoly, elindultam Sipos Gazda útján. Mondtam is Gyuri bátyámnak, hogy én a Te szakmai utadból csak a pásztorbotod alsó végéből szeretnék egy kicsi szeletet, ami a kertről, a magas ágyakról és a kerti praktikák átadásáról szól”

– emlékezett vissza a kezdetekre Sipos József.

A hódmezővásárhelyi növényorvos hangsúlyozta, igyekszik nagy elődjéhez méltó lenni, de nem szeretné Bálint Gazda örökségét másolni, hanem a múltat tiszteletben tartva egy újító szellemben vinni tovább ezt a nemes küldetést. „30-40 év távlatából megújult a technológia, a tudomány, a mezőgazdaság és az ahhoz használt digitális eszközök köre, emellett pedig a globális felmelegedés következtében megjelentek újabbnál újabb károsítók is, így új kihívásokkal kell szembenéznünk. Más a gyermekek hozzáállása a természethez, sajnos sokan elszigetelődtek tőle. A Sipos Gazda a jelenkor lehetőségeit kihasználva szeretne modern nyelvezettel visszanyúlni az őseink bölcsőjéhez, megújítani, leporolni a régi praktikákat. Értem ez alatt azt is, hogyan tudják bevonni a szülők a gyerekeket a kerti munkákba, egy madáretető, méhhotel vagy magaságy készítésébe, hogy megértsék, érdemes kikapcsolni a telefont, mikor a természetben vannak” – beszélt küldetéstudatásról Sipos József.

A természetes növényvédelem ösvényét járva

Laikusként sokan a növényvédelem szó hallatán rögvest a szintetikus vegyszerekre asszociálunk, pedig a szakember szerint nem kell feltalálni a spanyolviaszt ahhoz, hogy megvédjük a kertben termesztett növényeinket, hiszen minden fontos tudás a múltunkban gyökerezik. Sipos József felidézte Nagymamája három füzetét, amikbe a legfontosabbak kerültek feljegyzésre: egy szólt a család élettörténetéről, egy a konyhai tippekről és trükkökről, a harmadik pedig az úgynevezett „boszorkány füzet” volt.

Ez utóbbiban található pontokba szedve mindazt a tudást, ami az ősöktől hagyományozódott tovább, amit a Nagymama egészített ki saját tapasztalataival, kezdve a növényi főzetektől, gyógynövények ismeretén és a növénytársításokon át kerti praktikákig, amikor még nem ismerték igazán a vegyszer szó fogalmát. A hódmezővásárhelyi növényorvos a család tudása mellett a szaktanácsadások alkalmával is mindig nyitott füllel jár, és gyűjti azokat a rég elfeledett ötleteket, amikkel mesterséges anyagok nélkül is hatékony lehet a növényvédelem.

Manapság a természetes, környezetbarát eljárások közt emlegetik a biotermesztést, ám a média és a marketing torzító hatása miatt sokan gondolják úgy, hogy mindez csupán egy jól hangzó szlogen, és valójában ugyanazt adják el, csak sokkal drágábban egy plusz „címkére” hivatkozva. Sipos József erre reflektálva elárulta, a biotermesztés egy létező fogalom, ami során a szintetikus anyagokat, legyen szó műtrágyáról vagy kémiai növényvédő szerről, igyekeznek kerülni, azonban a változóban lévő klíma miatt a gazdák nehéz helyzetben vannak.

Megjelentek olyan invazív fajok, amelyek újabb veszélyt és kihívást hoztak magukkal, mint például a nyugati dióburok-fúrólégy, az amerikai lepkekabóca vagy a sokunkat bosszantó poloskák hada. Emellett pedig a növekvő népesség hozta kihívásokra reagálva a növénynemesítés a szikár őshonos fajtáktól a gyenge ellenálló képességű, ám de nagyobb hozamot ígérő fajták felé tolódott el, így nem csoda, hogy sokan azonnal vegyszerért kiáltanak.

Hiszem azt is, hogy jelenleg csak kisebb területen lehet hatékony, gazdaságos biotermesztést végezni, mert nagyon nagy a kézi munka igénye, nagy odafigyelést, sok időt és magasabb költségeket követel meg, noha közben mégis mindenki erre vágyik, mert nagyon egészséges

– válaszolta meg a kérdést Sipos József, miért olyan nehéz visszatérni a nagy gazdaságokban a régi, jól bevált ökológiai vagy biotermesztési gyakorlatokhoz. Minél nagyobbak ezek a bio területek, annál nagyobb gondot jelentenek a betakarításnál a haszonnövények közé keveredő gyommagvak, a gombák és egyéb kórtani problémák, amely kockázatokat jelentenek, az élelmezés gördülékenysége miatt pedig sokan nem mernek vagy akarnak bevállalni.

A mezőgazdasági termékek, alapanyagok, számomra bizalmi termékeket jelenetnek. Nagyon fontos, mit fogyasztunk el. Úgy érzem, hogy a fogyasztók ebben egyre tudatosabbá válnak

– adott hangot bizakodásának a biogazdaságok felvirágzásával kapcsolatban Sipos József.

A hódmezővásárhelyi növényorvos megoldásként a gazdák figyelmébe ajánlotta az integrált növényvédelmet, amely egy szakmai előrejelzésre alapozva kínál hatásos küzdelmet a károsítók ellen. A ragacslapoktól kezdve a szín- és szexferomon csapdákig számtalan lehetőség kínálkozik az okszerű védekezésre, így a kémiai anyagok mellett, helyes fajtaválasztással, agrotechnikával, mechanikai és biológiai növényvédelemmel, tápanyag-utánpótlással vehetik fel a harcot a mezőgazdaságban dolgozók. Az eljárás előnye, hogyha a növény jól érzi magát, akkor az ellenálló képessége is nagyobb, ezért vegyszerekhez csak akkor kell nyúlni, ha már minden kötél szakad.

A jövő agrárgenerációja

Aki gyerekkorától kezdve a természethez közel nő fel, sokkal fogékonyabb a növény- és állatvilág iránt, mint a városokban felnövekvő generációk, bár ez sem jelent biztosítékot a jövőre nézve. Sipos József mintegy szélmalomharcot vívva az urbanizációval, interaktív előadásokkal igyekszik mind közelebb hozni kicsikhez és nagyokhoz a flóra és fauna szeretetét.

Az én hitem szerint nincs rossz gyerek. Mindannyian nyitottak és elevenek, csak a saját nyelvükön kell őket megszólítani. Az óvodásoknak mesére fűzöm fel az információkat, általános iskolásoknak személyes élményeket hozok, akik hol örülnek, hol hüledezve hallgatják a történeteimet. Rovarokat, lárvákat adok körbe, megfogható tudást, tapasztalatot adok nekik. Lásd, érezd és halld, ez az én elvem. Sokkal inkább megmarad nekik, ha tapintják és látják is azt, amiről beszélek

– mesélt módszertanáról a hódmezővásárhelyi szakember.

Való igaz, hogy egyre több jó gyakorlatnak és pozitív példának adhatunk hangot, de még mindig magas a mezőgazdaságban dolgozók korösszetétele, ehhez képest pedig kevés azon fiatalok száma, akik ebben a szakmában képzelik el a jövőjüket. Sipos József eddigi munkája során azt látta, hogy az a generációs folyamat, ami a németeknél és osztrákoknál lezajlott, hogy a tradíció dédapáról nagyszülőre, majd apáról fiára öröklődött, Magyarországon megszakadt.

Hálás vagyok szeretett Szüleimnek, hogy engem beoltottak a mezőgazdaság szeretetével, mert ez a kulcsa mindennek. Úgy, ahogy egy gyümölcsfát beoltunk, újabb rügyet oltunk rá, ez hiányzik a mai fiatalságnak, ez pedig, a személyes példa. Lehet olvasni a könyveket, és én is mondhatom egy előadáson, hogy védjük a környezetüket, adhatok tanácsot, hogyan lássanak hozzá a mezőgazdasági munkákhoz, személyes példa nélkül nem fog működni. Kell valami tapintható tapasztalás, amikor jelen lehetnek, megnézhetik, és így megtalálhatják benne a saját örömüket

– magyarázta a hódmezővásárhelyi növényorvos.

Sokan viszont még így is eltántorodnak az agráriumi pályától, mert kívülről lehet, hogy csalogató a friss levegő, a természet és a jól megszokott napi rutin, a földeken és az állatok közt dolgozni teljesen más, mint egy irodában ülve végezni a napi feladatokat. A munkaidő nem reggel 8-tól 4-ig tart, a hétvége és az ünnep fogalma ismeretlen, és aki irtózik attól, hogy bepiszkolja a kezét, annak bizonyára hamar elmegy a kedve, pláne, ha olyan szagos feladattal kell indítani a napot, mint az istállók kitakarítása. Sokszor pedig maguk

És a már meglévő, jól működő családi vállalkozások között is van olyan, amely jövője kérdésesé válhat. Ha az utód nem kellően elhivatott, elkötelezett, életét más városban vagy külföldön képzeli el, a generációváltás ellehetetlenül, ezért a kiöregedőben lévő, agráriumban tevékenykedő gazdaságok jövője megkérdőjeleződik. Sipos József szerint ennek elkerülése érdekében össze kell fogni, hogy a magyar mezőgazdaság tovább virágozzék.

A hadiipar után nem az autógyártásban van a legnagyobb előrelépés, hanem a mezőgazdasági gépgyártásban, a XXI. században eddig is már, óriásit fejlődött az agrárium. Szerintem erről az oldalról is érdemes megközelíteni a hallgatókat, behozni a digitális eszközöket, bemutatni egy-egy gépet, hátha a gépészmérnök szakma is vonzóvá válik a számukra. Ugyanígy segíthetnek a farmlátogatások, ahol a kisgazdaságban dolgozó, hasonló korosztályú fiatalok mesélhetnének a tanulóknak, miért jó ebben az ágazatban élni és dolgozni

– említett két megoldási javaslatot Sipos József a mezőgazdaság népszerűsítésére. Növényorvosként, méhészként és tanárként többek között ez motiválja és hajtja előre a hódmezővásárhelyi szakembert, az elnyert elismerések pedig csak még inkább megerősítik benne, hogy jó az irány, csak menni kell tovább az úton, még ha az sokszor rögös és kitaposatlan.

A korábbi elhivatottsággal szeretnék tovább dolgozni, megújulni, hogy még hatékonyabban tudjam átadni a gyerekeknek és a felnőtteknek a természet szeretetét és védelmét. Olyan technológiákat szeretnék mutatni, amivel saját magunk elő tudjuk állítani a kiskertünkben a konyhára szánt zöldségnövényeket is, amiről tudni fogjuk, hogy az a növény tiszta, vegyszermaradék-mentes vagy vegyszermentes, és így egészséges étel kerülhet az asztalunkra. Ez a legfontosabb, az ember és a természet egysége

– zárta gondolatait Sipos József.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében a kormány 2020. március 19-től - többek között - maximalizálta a fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). Érdemes azonban körültekintően választani, mivel a kedvezményes személyi kölcsön kamata a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és az új, jellemzően magasabb kamatszint miatt megugrik a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne most szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

sipos józsef

növénydoktor

agrárium

növénytermesztés

mezőgazdaság