Ezek a zöldségek vízzel is beérik: 10 növény, amit akár egy bögrében is termeszthetsz

Hanna Sarangan séf, élelmiszeripari tanácsadó úgy tartja: a saját élelmünket megtermelni az egyik legalapvetőbb képesség, manapság pedig, a koronavírus-járvány idején erre még jobban emlékeztetnek minket a körülmények, a világunk rohamos változásai. A szakember azt javasolja, ha kedvet kaptunk a növénygondozáshoz, kezdjük egészen az alapoktól és ültessünk magról mustárt, koriandert, édesköményt – rengeteg fajta van, amit könnyen lehet otthon is termeszteni és igazán változatosan felhasználni különféle ételekhez. Még egy jó hír a lelkes amatőröknek: sok alapanyag, amit mindennap használunk a konyhában, akár egy darabka föld nélkül, mindössze víz segítségével is termeszthető, írja az Independent.

Íme néhány példa példa azokra a zöldségfélékre, amikhez jóformán nem kell más, csak egy bögre víz

1. Bordáskel (bok choy vagy pak choi)
2. Káposzta
3. Sárgarépa zöldje
4. Zeller
5. Édeskömény
6. Metélőhagyma
7. Zöldhagyma
8. Póréhagyma
9. Citromfű
10. Saláta

Néhány közülük csak kisebb, sekélyebb tartályt igényel: ilyen a saláta, aminek ha egyszerűen levágjuk a fej felső részét és hagyjuk a megmaradt darabokat vízben pár napig, már látható lesz az eredmény. Másokat, mint például a zöldhagyma többször is újranőhet, és nem kell más hozzá, csak egy kicsi, mélyebb csésze. Vágjuk le róla a zöld részeket, amiket használni akarunk, az alsó, fehér részt pedig, amit általában kidobunk, hagyjuk állni a vízben.

Fűszerek közül jó választás lehet a bazsalikom, a menta, a zsálya vagy az oregánó is, amiket az előzőekhez hasonlóan vízben kell gyökereztetnünk. Fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzük az edény vízszintjét és szükség esetén töltsük is fel! Hetente egyszer teljesen cseréljük ki a vizet, hogy a gyökerek megfelelően fejlődnek, valamint vágjuk őket rendszeresen, hogy az új hajtások képződését serkentsük.

Sok másféle növényi élelmiszer létezik még, amit ilyen módon vízben is lehet újratermelni, meglepő módon az ananász és a gyömbér is ilyen. Azok számára, akik már egy ideje forgolódnak a kertben, eggyel összetettebb feladat a karfiol vagy az olyan hagymafélék, amik több időt és törődést igényelnek, de végül bőségesen meg is térítik a rájuk fordított energiát.

Nem újkeletű találmány

Mindennek az alapja tulajdonképpen a hidrokultúra vagy hidroponika, aminek a művelésére már az ókorban is létezett példa: ez a növénytermesztés azon módja, ami nem talaj közvetítésével, hanem tápfolyadék, víz használatával működik. Bár természetes körülmények között a csapadék a termőföld közvetítésével dúsul tápanyagokkal és jut el a gyökerekhez, maga a talaj nem létszükséglet a fejlődés szempontjából.

Biztosan sokan emlékeznek még arra az iskolai házi feladatra, amikor vizes vattába bugyolált babot kellett csíráztatni - nos, ez lényegében a hidroponikus termesztési módszer lényege.

Természetesen "nagyban" is művelik, Magyarországon is, ami nyilvánvalóan lényegesen nagyobb technikai hátteret, felkészültséget és költséget igényel, mint a konyhánkban borsmentát vagy rozmaringot nevelgetni ezzel a módszerrel. A beol.hu-nak korábban Rácz Istvánné, a hidrokultúrás termesztés egyik Békés megyei kutatója azt nyilatkozta: a dél-alföldi régióban a jellemző monokultúrás termesztés (vagyis hogy egy növényt ültetnek folyamatosan a területre) miatt a talaj minősége fizikai és kémiai értelemben erősen leromlott, a föld elszikesedett.

A vízkultúrás megoldás értelemszerűen kíméli a talajt, és kifejezetten pontosan lehet eljuttatni a növényekbe a tápanyagot. Jövedelmezőség szempontjából a nagyobb terméshozamok és a növények egészsége, tisztasága miatt kifizetődő az eljárás. Hátránya viszont, hogy az ilyen termesztés komoly technikai hátteret igényel, ezért költséges a beruházás, az átállás erre a módszerre. További feladat, hogy a felesleges tápoldatot ki kell vezetni a rendszerből, így sokan úgy vélik, környezetszennyező

- fejtegette a szakember.

A debreceni IKON étterem zseniális újításáról pedig mi számoltunk be év elején: nevezetesen hogy hátsó udvarukon létrehoztak egy kertet, aminek szintén a hidroponika képezi az alapját, és az itt termelt zöldségekből főznek. Rengeteg ehető virág, mizuna, vízitorma és csíra terem meg benne, és mivel az ökológiai termesztés hívei, nem használnak vegyszert sem. Arról is írtunk már, hogy a Veresi Paradicsomnál úgy termelnek mézédes prémium paradicsomokat, hogy az üvegházban egyetlen marék föld sincs.

Egy hidropóniás termelőközpontban a növények sem klasszikusan egymás mellett a földön helyezkednek el, hanem kihasználják a teret és gyakran függőlegesen hevernek egymáson. A rendszerben a növényeket egy olyan komplex öntözőrendszer látja el tápanyaggal, amely a vizet és az abban oldott ásványi anyagokat juttatja el közvetlenül a gyökérzetbe. Ez a termesztési rendszer a hagyományos mezőgazdasághoz képest akár 70 százalékkal kevesebb vizet használhat fel. További előny az időjárástól való függetlenség: a növényeket zárt térben is meg lehet termelni, ahol különféle műszerek és berendezések biztosítják az ideális hőmérsékletet, páratartalmat és fényt - minderről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

A hidropóniát azzal kapcsolatban is érik azonban támadások, hogy az így megtermelt növények vajon valóban rendelkeznek-e azokkal a mikrotápanyagokkal és nyomelemekkel, mint a talajban nevelkedett társaik. A vélemények ezzel kapcsolatban eltérnek, de egy biztos:

a jelenlegi táplálkozásunkat nem lehet fenntartani kizárólag hidropóniából.

Vannak olyan növények, amik eleve nem alkalmasak a hidropóniás termesztésre, ugyanakkor a változatos táplálkozás szempontjából szükség van rájuk: ilyenek például a különféle gabonák, burgonya, kukorica, tök vagy a gyökérzöldségek. És bár technológiai tudásban Magyarország még nagyon messze jár attól, hogy nálunk is meghonosodjon ez a módszer (a hidrokultúrás üvegházaknak nincs komoly hagyománya nálunk), a lehetőség bárki számára adott, hogy otthon kísérletezzen vele és learassa a munkája gyümölcseit.

Címlapkép: Getty Images