Durva árrobbanás érik a boltokban: búcsút inthetünk a ma ismert zöldségeknek, gyümölcsöknek

HelloVidék   
  Megosztom
Durva árrobbanás érik a boltokban: búcsút inthetünk a ma ismert zöldségeknek, gyümölcsöknek

A mezőgazdaságot nagy kihívások elé állítja a klímaváltozás. A megoldást folyamatosan kutatják, melynek köszönhetően olyan alternatív gazdálkodási rendszerek láttak napvilágot, mint a hidropóniás termesztés. Bár egyre jobban elterjednek ezek a rendszerek, - többek között Magyarországon is, - úgy tűnik, mégsem fogják megváltani a világot ezek az innovatív megoldások. Mutatjuk, miért!

Korábban már írtunk róla, milyen új megoldásokon törik a fejüket az agrárszakemberek a klímaváltozás korában. Mivel rengeteg kihívással néz szemben az emberiség, ami megnehezíti az élelmiszertermést a következő évtizedekben, egyértelmű, hogy a jelenlegi módszereket hatékonyabbá kell tenni, emellett érdemes az innovációk felé tekinteni.

30 év múlva már sokkal több éhes szájat kell etetni, ugyanis a Föld népessége ekkorra megközelítheti a 10 milliárdot. Ezzel szemben nem lesz már több megművelhető földterület: az urbanizáció fokozatosan szorítja vissza a már meglévő mezőgazdasági körzeteket, valamint az extrém időjárási körülmények és a vízhiány is további problémát jelentenek.

Az egyik legígéretesebb új módszer a hidropónia, ami főként külföldön virágzik, de hazánkban is egyre jobban megveti a lábát. A hidropóniás farmok főleg leveles zöldségeket (rukkolát, fejes salátát, spenótot, kelkáposztát és fűszernövényeket) termelnek, mert jelenleg még csak a gyors növésű növények mellett tudnak költséghatékonyan működni. Arra ne számítsunk, hogy hidropóniás gyümölcsfával találkozhatunk, de a paradicsom, az uborka, a paprika, és néhány gyümölcs (pl. eper) már most is a kínálat részét képezi.

Az alapötlet

A hidropónia nem újkeletű dolog, ugyanis már az ókori Egyiptom óta alkalmazzák, de ma már nyilvánvalóan olyan új technológiák léteznek, amelyek teljesen átformálták ezt a piacot. Ez a változás nem áll meg: a szakemberek azon dolgoznak, hogy tökéletesítsék a módszert és még költséghatékonyabbá tegyék a rendszert.

Korábbi cikkünkben bemutattuk már a Veresi Paradicsomot, ahol úgy termelnek mézédes prémium paradicsomokat, hogy az üvegházban egyetlen marék föld sincs. A hidropónia alapgondolata az, hogy a növényeknek nem talajra van szükségük, hanem az abból kinyert vízre és tápanyagokra. Egy hidropóniás termelőközpontban éppen ezért nem találunk földet, és a növények sem klasszikusan egymás mellett a földön helyezkednek el, hanem kihasználják a teret és gyakran függőlegesen hevernek egymáson. A rendszerben a növényeket egy olyan komplex öntözőrendszer látja el tápanyaggal, amely a vizet és az abban oldott ásványi anyagokat juttatja el közvetlenül a gyökérzetbe.

A paradicsomos példánál maradva, míg a szántóföldi paradicsomtermesztés esetében 1 kg termés előállításához 200-250 liter vízre van szükség, a hidropóniás termelésben ugyan ez az 1 kg paradicsom 100 liter vizet igényel.

Azért is előnyös ez a rendszer, mert nincs kiszolgáltatva az időjárás viszontagságainak: a növényeket zárt térben is meg lehet termelni, ahol különféle műszerek és berendezések biztosítják az ideális hőmérsékletet, páratartalmat és fényt. Ez a rendszer olyan területeket is megfelelővé tesz a zöldségtermesztésre, amelyek alkalmatlanak lennének: városokat, hűvösebb északi területeket, sőt, akár sivatagokat is.

Túl szép, hogy igaz legyen

Annak ellenére, hogy a hidropónia kiszámítható hozamot hoz, bárhol termelhető általa élelmiszernövény és nagyon csekély természeti erőforrást vesz igénybe, nem jelent teljes körű megoldást az élelmiszer-előállításra. Elsődleges nehézség az, hogy a hidropóniás termesztés elkezdése eléggé zsebbenyúlós: a rendszer ütembehelyezési költségei jócskán meghaladják a talajban történő termesztést.

A rendszer az elektromosságra támaszkodik: egy áramingadozás vagy kimaradás pedig hamar tönkreteheti a struktúrában nevelkedő növényeket. Ráadásul, ha nem használnak megújuló energiaforrást a rendszer működtetéséhez, akkor a szivattyúk által megterhelt a hálózat üzemeltetése nagy költségeket emészthet fel. Ha a rendszer meghibásodik, nehéz megfelelő szakembert találni a megjavítására, ráadásul a problémák kiküszöbölése is időigényes.

A hidropóniát azzal kapcsolatban is támadások szokták érni, hogy az így megtermelt növények vajon valóban rendelkeznek-e azokkal a mikrotápanyagokkal és nyomelemekkel, mint a talajban nevelkedett társaik. A vélemények ezzel kapcsolatban eltérnek, de egy biztos:

Ahogyan azt Márkus Zsolt, a Veresi Paradicsom Kft. cégvezető-tulajdonosa is elmondta, hazánkban még vannak árnyoldalai a hidropóniás termesztésnek. A legnagyobb problémát a szakképzetlen munkaerő, a fajtanemesítés hiánya jelenti, de az üvegházas technológia fejlesztése és gyártása is gyerekcipőben jár. A cégvezető azt is elmondta, hogy technológiai tudásban nagyon messze vagyunk még, mivel a hidrokultúrás üvegházaknak nincs komoly hagyománya nálunk.

Úgy tűnik, hogy a hidropóniás termesztéssel akár hasznos és költséghatékony is lehet egyes növényeket megtermelni, de nem fogja teljes mértékben kiváltani a szabad földi termelést, az alternatív termesztési rendszerek inkább csak kiegészítő jelleggel fognak működni a jövőben.

Via OneGreenPlanet

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

hidropónia

mezőgazdaság

agrár

kert

kertészet

gazdaság

gazdálkodás

termelés

város

vidék

urbanizáció

klímaváltozás

élelmiszer

élelmiszertermelés

zöldség

gyümölcs

vertikális