Sokkos állapotban a Velencei-tó: ezekre az intézkedésekre lenne szükség

Ökológiai katasztrófa fenyeget a Velencei-tónál, aminek komoly gazdasági és társadalmi következményei lesznek, a helyi turizmus már most összeomlóban van, számolt be korábban a HelloVidék is a helyzet súlyosságáról.

A kormánynak néhány éven belül többet kellene költeni a Velencei-tóra, mint az elmúlt tíz évben összesen - írta mai riportjában a 24.hu. Amiből kiderül, hogy a strandok bezárása kegyelemdöfés volt a tóparti vállalkozóknak, 70-80 százalékos visszaesést tapasztalnak a turizmusban.

Stróbl Balázs, velencei vállalkozó nagyon nem a most örül a kialakult helyzetnek. Szerint a tó kálváriája idén júniusban a halpusztulással kezdődött, ami nem volt akkora probléma, mint amennyire felkapott lett a téma. Néhány napig tartott csak, az oxigénhiány okozta, a halak gyakorlatilag megfulladtak. Az ijedtség után aztán a belföldi turisták visszatértek a tó partjára. Mígnem elkezdtek érkezni a hírek és a képek a tó vízszintjének csökkenéséről, majd négy strandot bezártak a vízminőség drasztikus romlása miatt. Ez volt a kegyelemdöfés, még úgy is, hogy pár nappal később újra megnyitották őket. A polgármester és Stróbl szerint ez már 70-80 százalékos visszaesést okozott a turizmusban. A megoldás az lenne, hogy vizet teszünk a tóba – foglalták össze a helyzetet.

Dr. Dérer István, a halgazdálkodásért felelős Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) főigazgatója a 24.hu-nak elmondta, hogy a Velencei-tó történetileg is egy sérülékeny víztest, mely már többször teljesen kiszáradt. Ezzel együtt a jelenlegi probléma valós, így egyáltalán nem szabad elbagatellizálni, vagy csak egy nézőpontból megítélni.

Az elmúlt időszakban a vízgyűjtőn sajnos ismét kevesebb csapadék esett, így az egész rendszerből a vízügyi adatok szerint a vízkészlet mintegy 44 százaléka hiányzik. A tó helyzetén az sem segít, hogy szinte ugyanott van a befolyója, mint a kifolyója, így aktív vízpótlás esetén sincsen jelentősebb átkeringés

– nyilatkozta.

Dérer István a víz pótlására, vízügyi szakemberek véleményére hagyatkozva – a természet áldásos közreműködésén túl – két hasznos megoldást lát. Mindkettő lényege, hogy részlegesen karsztvízzel töltik fel a tavat, de csak olyan mértékben, hogy ne veszélyeztessék a forrás környékének ivóvízbázisát.

Dérer még hangsúlyozta, hogy egy csapadékosabb tél során ugyan átmenetileg újra helyreállhat a tó vízszintje, de ettől még mielőbb tartós biztonságot adó műszaki megoldást kell találni a problémára. Megítélése szerint az sem segít a mostani helyzeten, hogy nagy felületen növényes a tó, és egyre inkább nem kaszálják a nádat, ez pedig növeli a kipárolgást és a bennmaradó szervesanyag-szintet is.

A tó vízminősége jelenleg jó

A rövid távú megoldást csak egy csapadékos időszak jelentene:

A tó párolgása a szeles, meleg időjárás megszűnéséig fennálló természetes tényező, ezért még előfordulhat vízszintcsökkenés. Amíg a tó vízgyűjtőjén a hozzáfolyásból és a felületre hulló csapadékból nem érkezik jelentős többlet, addig a természetes vízkészletváltozás negatív előjelű marad. A Pátkai és Zámolyi-tározókból történő vízpótlás megindításához az ottani vízminőség javulása szükséges, amin szintén frissítő csapadéktevékenység tudna változtatni

- közölte a lapnak az Országos Vízügyi Főigazgatóság. Az OVF is hangsúlyozta, hogy a tó vízminősége jelenleg jó, az algák mennyisége viszonylag alacsony, de a jövőben okozhat problémát az alacsony vízszint.

Címlapkép: Getty Images