Horror áron mérik a piacokon ezeket a csodabogyókat: az erdőszéleken ingyen is megteremnek

A hazai zöldség- és gyümölcsfogyasztás nem éri el a kívánatos menniységet, aminek a minimális mennyiség 400g, fél kg lenne fejenként. Ennek az is az oka, hogy a piacokon húzós árakat látunk, és inkább az energiadúsabb, viszont tápanyagszegényebb szénhidrátfélékkel tankoljuk fel energiaraktárainkat. Pedig ezen ideje lenni változtatni, és jó, ha tudjuk, hogy hazánkban rengeteg vadon termő gyümölcsféle van, ami fogyasztható is, de akár a kiskertünkben is elültethetjük.

A vitamin- és ásványianyag-ellátottság alappillérei a zöldségek és a gyümölcsök, amelyek hozzájárulnak egészségünk megőrzéséhez, segíthetnek akár betegségek megelőzésében is. Fogyasztásuk elhagyásával hiánybetegségek léphetnek fel, nem beszélve kiemelkedő rosttartalmukról, ami az emésztésért és az immunrendszer jó állapotáért felel

- nyilatkozta korábban Győrffy Balázs, a NAK elnöke a HelloVidéknek.

Most őshonos gyümölcseket mutatunk be, amelyek igénytelenek - bármilyen talajban megteremnek - de annál hasznosabbak. A kertünkbe ültetett növényeket általában az aktuális divat szerint választjuk ki, pedig fontosabb szempont lehetne a hasznosságuk és az, mennyire alkalmazkodtak a hazai körülményekhez, hisz akkor lehet csak igazán költséghatékony a termesztésük, különösen most, amikor a klímaváltozás hatására az igényesebb, oltott gyümölcsfélék termése rendre elfagy tavasszal.

Ideje feleleveníteni a régi hagyományokat, és újra termeszteni egyet-egyet közülük a kiskertben, vagy akár erdei kirándulásaink közben nyitott szemmel járva csemegézhetünk is belőlük. Nem védettek, így ha a természetben találunk rájuk, és vigyázva kóstolunk belőlük, a fában, cserjében vagy bokorban kárt nem téve, bátran csipegessünk belőlük!

A Pilisi Parkerdőben például ősszel érik a húsos som, a csipkebogyó, a feketebodza, a galagonya, a kökény, a vadalma és a vadkörte is. Ezekből a gyümölcsökből és termésekből különleges zamatú ételeket és italokat lehet készíteni, emellett támogatják az egészség megőrzését is, mivel természetes formában tartalmaznak vitaminokat, nyomelemeket, ásványi anyagokat, mindegyik igazi vitaminbomba, különösen a galagonya és a húsos som.

Húsos som

A som vagy húsos som őshonos növényünk, és számtalan előnyös tulajdonsággal rendelkezik. A meseszép, 3 vagy akár 7 méter magas cserje kertünk dísze is lehet, ráadásul gyönyörű, sárgás virága a tavasz első hírnöke. Gyümölcséből pedig, amely szeptembertől terem, nagyon finom lekvár, szörp, de akár kompót is készíthető.

Nyersen nem nagyon fogyasztjuk, mivel elég fanyar ízű, kesernyés-savanykás az érett piros színű gyümölcs.

Ugyanakkor nagyon gazdag C-vitaminban, jelentős a pektin és karotin tartalma.

A som hazánkban több területen is termett régtől fogva, az egyik fajtája, ahogy a helységneveink is tanúsítják, Somló, Som, Somos környékén, a Gödöllői-dombság területén, egy másik fajtája pedig a Nyírségben és Szatmárban volt őshonos. A pálinkakészítőknél viszont reneszánszát éli a gyümölcs, a sompálinka igazi csemege. Gyümölcsös szendvicskrém és lekvár is készül belőle, ezek ára a kisüveges kiszerelés esetén 2000 forint körül mozog.

Kökény

Ez a hamvaskék színű, gömbölyű kis gyümölcs hazánk egész területén megterem. Népi elnevezései a zabszilva, boronafa vagy tövisfa, ez utóbbi arra utal, hogy a közepes méretű cserje ágai tövisekben végződnek. A termést akkor érdemes leszedni, amikor már megcsípte a dér. Ekkorra veszít fanyarságából, sőt, enyhén édeskés ízűvé válik. A bimbó vízhajtó hatása közismert, és méregtelenítő teát is készítenek belőle. Finom lekvárt is készítenek belőle, 600 forintért egy 200 ml-s, kisüveges kiszerelést kapunk.

A kökény gyümölcse erős immunerősítő, valamint vértisztító hatással is bír. Enyhe hatással van a zsír-anyagcserére, ezáltal szerepet játszhat a fogyásban is.

Vigyázzunk, mert a virágzatából készült tea hashajtó hatású, viszont a gyümölcsből készült lekvár hasfogóként válik be. A magyar népgyógyászatban vérnyomáscsökkentőként, de reumás betegségeknél is használták, kenőcs formájában pedig bőrkiütésekre, aranyérre kenték.

Galagonya

A galagonya termése ősszel tűzpirossá válik, és a sok apró bogyó valóban azt a hatást kelti a ritkás lombú cserjén, különösen a naplementében, mintha épp lángba borult volna a növény.

A galagonya a Kárpát-medence őshonos növénye, terméséből lekvár készülhet, de hajtásait és leveleit is felhasználják, gyógyteát készítve belőle. Bár a mindennapjainkban elfelejtett gyümölcsünk, a gyógyszeripar számos szívgyógyszer természetes anyagént felhasználja.

A népi gyógyászatban is ismert szívnyugtató és szíverősítő hatása. A galagonya gazdag flavonoidokban, javítja a szívizomsejtek munkáját, serkenti a szívizom vérellátását.

Rendszeres fogyasztása megelőzheti a szívroham kialakulását az arra hajlamos személyeknél. Május-június környékén virágzik, termését pedig októberben szedik.

Dunántúlon a vásárcsarnokokban több helyen is nagyobb mennyiségben árulják. Ez a gyümölcs akkor jó, ha két ujjunk között szét tudjuk nyomni, puha a húsa. Az első fagyok idejére pedig akár le is potyoghat. Ára 1200-1500 Ft/ kg körül van.

Kevesen tudják, hogy egykor ínséges idők fontos lisztpótlója is volt a galagonya kicsit lisztes állagú termése.

Talán a legkevésbé ismert, hogy galagonyából is érdemes lekvárt készíteni:

A bogyókat annyi vízben, amennyi éppen ellepi, feltesszük főni. A piros színt a galagonya héjából kevés citromsav vagy citromlé hozzáadásával varázsolhatjuk elő, tehát a főzővízbe citromsavat kell tenni, ami a barnulást is megakadályozza, de óvatosan, nehogy nagyon savanyú legyen. Amikor megpuhultak a termések, akkor jön a neheze. A főtt galagonyát kézzel átnyomkodva, átkevergetve leszedhető a gyümölcshús a magokról, majd át kell passzírozni, akár kétszer is.

Ha kész a gyümölcspép, akkor ízlés szerint cukrozva, készre főzzük a lekvárt, de már nem kell sokáig, mert elég sűrű, csak amíg alaposan átforrósodik lekvár. Steril, forró üvegekbe töltjük, új, szintén kiforralt tetőkkel lezárva. Ezek az idő múltával maguktól elveszítve víztartalmukat, gyümölcssajttá válnak. De készíthető belőle gyümölcssajt is.

Természetesen más gyümölccsel is érdemes keverni, almával, vadalmával, kökénnyel csipkebogyóval zselnicemeggyel, madárberkenyével, házi berkenyével, húsos sommal.

Tipp: Ha a galagonyát nem vízben, hanem almalében vagy meggylében tesszük fel, egészen különleges ízeket kaphatunk. Érdemes kipróbálni, és összehozni a nyár és az ősz terméseit és ízeit.

Címlapkép: Getty Images