Magyar kertek elfeledett szuperzöldsége: fillérekért otthon is megterem a csicsóka

HelloVidék   
  Megosztom
Magyar kertek elfeledett szuperzöldsége: fillérekért otthon is megterem a csicsóka

Elég egyszer elültetni a kert egy alig használt zugába, és aztán évtizedekig élvezhetjük a föld alatti gumótermést, anélkül, hogy a föld trágyázásával, műtrágyázásával, vagy a növény locsolásával bíbelődnénk. Erről a zöldségről ugyanis bátran kijelenthetjük: addig terem, amíg ki nem irtjuk a helyéről. Mutatjuk, mennyire értékes ez az elfeledett szuperzöldség.

A csicsóka a szegény emberek krumplija volt a korábbi évszázadokban, Erdélyben ma is népszerű, sok helyen terem, sokat fogyasztják. Igénytelensége miatt bárhol megterem, és aztán szépen elszaporodik a földben, ki sem lehet irtani onnan, ahová egyszer elültetjük, csak maximum nehézségek árán. Bármilyen talajban, bármilyen hidegben megél, nem támadják kórokozók, mint a krumplit, tehát népszerű szuperélelmiszer lehetne az iparban is, valahogy ez az áttörés még mindig nem történt meg, piacokon többnyire vidéki nénik árulják a kertjükben növő csicsókát, ahhoz képest igen borsos áron, hogy némi vízen kívül semmire nincs szüksége a növénynek, abból is elég neki annyi, amennyit a természet ád csapadék formájában.

Eljöhet még a csicsóka ideje

Régen a burgonya helyettesítésére szolgált a paraszti családok étrendjében, és lehet, hogy visszatér hamarosan az az időszak, amikor a nagyüzemi termelés is újra felfedezi magának, hiszen a burgonyával egyre több a baj itthon.

Évek óta egyre fogy az étkezési burgonya termőterülete Magyarországon. Míg 2019-ben még 13287 ezer hektáron ültettek étkezési és 150 hektáron vetőburgonyát, ez 2021-re 8711 és 103,63 hektárra zsugorodott. A szakemberek szerint a klímaváltozás miatt egyre kevesebb területen lehet öntözés nélkül burgonyát termeszteni.

Vészesen lecsökkent Magyarországon a burgonya termőterülete az utóbbi években, míg 2019-ben 13287 hektáron ültettek étkezési burgonyát, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint 2021-ben már csak 8711 hektáron, vetőburgonyát pedig alig több mint 103 hektáron. Noha az Európai Unió 1701 burgonyafajtát ismer el, az évente megjelentetett Nemzeti Fajtajegyzéken csak 23 államilag elismert fajta szerepel, és ezeknek is csak a töredékét termesztik, mert az ágazat szereplői ragaszkodnak a bevált, megszokott fajtákhoz. Ezzel szemben a csicsóka szinte igénytelen, édeskés ízű gumóit a krumplihoz hasonló módon lehet elkészíteni, készíthetünk belőle köretet, salátát, párolhatjuk, de fogyaszthatjuk akár nyersen is például gyümölcsökkel, turmixként. A lassabban felszívódó fruktózt, vagyis gyümölcscukrot tartalmazza a répacukorral vagyis glükózzal szemben, ami miatt a diabéteszben szenvedők is bátrabban fogyaszthatják a burgonyánál.

A csicsóka termesztése

Észak-Amerikából származó, magas termetű évelő növény, melyet ehető gumójáért és dísznövényként is ültethetünk. Levélzetét sötétzöld, kissé fakó, durva tapintású, nagyméretű levelek alkotják. Felfelé álló, akár 3 méteres magasságot is elérő hosszú szárán nyílnak napsárga virágai nyáron és ősszel.

Ha van egy kis kertünk, akkor a végébe feltétlenül ültessünk el pár csicsókagumót. Meglehetősen igénytelen növény, sőt, szinte kiirthatatlan. A nyár közepén-végén nyílik a szép sárga, napraforgóhoz hasonlító virága (nem véletlen a hasonlóság, közeli rokonok). Maga a gumó tulajdonképpen megvastagodott szárképlet. Mivel nem érzékeny a fagyokra, mindig csak annyit érdemes felszedni, amennyit megeszünk. Októberben és november elején még javában terem.

Nagyobb léptékben

A csicsóka leginkább az üde, nyirkos talajokat részesíti előnyben, ahol a talajvíz szinte legalább fél méternél mélyebben van, viszont érdemes tudni, hogy még a leggyengébb minőségű talajban is simán megél. A sekély termőrétegű, között, de még a futóhomok talajú területeken is megterem. Első ültetése semmivel sem másabb, mint a burgonya esetében: egy hektárra nagyjából tíz mázsa vetőgumó szükséges.

A csicsóka minden erénye ellenére is rejt hátrányokat. A legfontosabb, hogy elszaporodása hajlamos, egy idő után pedig szinte kiirthatatlanná válik, ezért óvatos kell bánni vele. Érdemes kerti út mentén termeszteni, vagy a kert kevésbé használt, eldugottabb, szegényesebb talajú részébe vetni, a legjobb megoldás pedig, ha emelt ágyásba telepítjük, így nem tudja az egész kertet birtokba venni. A csicsóka gumója hagyományosan téli táplálék, az ősz derekától szedhetjük (ekkor a legértékesebb a beltartalom) egészen a tél végéig. A gumók nem fagyérzékenyek, ám eltarthatósági idejük az átlagosnál rövidebb, ezért mindig csak a fogyasztásra szánt mennyiséget szabad felszedni. Vetőgumóból kétféle létezik, a sárgás színű nagyobb hozamú, a lilás viszont ellenállóbb fajta

- írja róla Megyeri Szabolcs kertész.

Ha több éve ugyanazon a helyen van, akkor néha érdemes trágyázni a területet. Fontos tudnivaló, hogy gumója érzéketlen a fagyra, ezért sok helyen nem szokták kiszedni ősszel, inkább csak annyit vesznek ki, amennyi elegendő pár napi felhasználásra. Szárát szeretik a juhok, ezt ősszel szokták levágni és odaadni nekik.

Csicsóka a piacokon

Ha nincs saját kertünk, akkor vehetünk a piacokon és a nagyobb zöldségeseknél csicsókát, a krumplinál drágább, de az édesburgonyánál jóval olcsóbb, jelenleg 500-600 forint körüli áron szerezhető be kilója a vidéki piacokon.

A magas ár egyébként egyedül annak köszönhető, hogy nem termesztik olyan sokan, mint a burgonyát. Lehet fehér, rózsaszín, simább vagy rücskösebb. Nem szükséges meghámozni, de a sok földes zeg-zug miatt nagyon alaposan le kell súrolni. Az íze igazából nem hasonlít a krumpliéhoz, leginkább a retekére vagy a karalábéra emlékeztet az állaga, nem annyira laktató, hamar átszalad az emberen.

Viszont rengeteg benne az inulin, ez a vízben oldódó növényi rost, amely a hasznos bélbaktériumokat táplálja, a károsakat pedig kiéhezteti, így hatékonyan javítja a bélflórát. Nem emeli meg a vér cukorszintjét, ahogy a krumpli teszi, tehát cukorbetegek is bátran fogyaszthatják - ha bírják, ugyanis nagy mennyiséget fogyasztva belőle puffadást okozhat. De érdemes mégis minél többször beiktatni az étrendünkben, mivel fogyasztásával megelőzhetjük a szív- és az érrendszeri megbetegedéseket is, mivel csökkenti a koleszterin és a triglicerin szintjét. Több kutatás bizonyította, hogy bizonyos fajta rákos megbetegedések megelőzésében is nagy szerepet játszhat. Annyira sok jó tulajdonsága van, hogy nem csak élelmiszerként, hanem gyógyszerként is megállhatja a helyét.

Bioboltokban kapható édes csicsókasűrítmény és -szirup, valamint a semleges ízű csicsókapor. Ezek a legtöbb ételbe belekeverhetőek, és többszörös gyógyító hatással rendelkeznek.

A csicsóka értékei

Ötször-hatszor nagyobb a csicsóka rosttartalma, mint a burgonyának, ez pedig gátolja az egyéb szénhidrátok és hizlaló tápanyagok felszívódását, ugyanakkor fokozza laktató hatását, és meggátolja a székrekedés kialakulást.

A csicsóka energiatartalma 30 kcal/100 gramm, amely érték jóval kisebb a burgonyáénál (burgonya: 90 kcal/100gramm), így kiválóan beilleszthető a fogyókúrás étrendbe. Szénhidráttartalmuk is közel azonos, a csicsókáé 12–17 gramm/100gramm, a burgonyáé 20 gramm/100 gramm, fehérjéből a csicsókában (és a burgonyában is) 2-2,4 gramm/100 gramm van.

A csicsóka gyógyhatása

Különösen ajánlják elhízásnál és cukorbetegség esetén, valamint bélflóra helyreállításhoz, de ezen túlmenően széles spektrumú gyógyhatást tulajdonítanak neki és még kozmetikai készítményekhez is alkalmazzák. Az inulin vízben nem oldódó nagyméretű rost, poliszacharid, amit csak a vastagbél baktériumflórája képes valamelyest feldolgozni, ezért étvágycsökkentő hatású, de néha felfúvódást is okoz.

A csicsóka felhasználása

Magyarországon régebben a szegények eledeleként ismerték, ma már így sem, szinte senki nem tudja, vagy nagyon kevesen, hogy mi ez a növény. Ugyanakkor az elmúlt 10 évben mégis megfigyelhető egy felfutása a szénhidrátszegény étrendet követők körében, akik ódzkodnak a krumplitól, előszeretettel fogyasztják.

A nagyvilág elegáns éttermeiben is sokszor találkozhatunk vele libamáj, homár, szarvasgomba, nemes tengeri halak és más drága ételek társaságában. A csicsókát fogyaszthatjuk nyersen, salátákban, párolhatjuk, főzhetünk belőle szószokat, kifacsart levéből turmixitalt készíthetünk, de köretként megcsinálhatjuk krumplipürészerűen, vagy csicsókalepényként.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

csicsóka

burgonya

zöldség

igénytelen

szuperzöldség

kiskert

piac