Magyar kertek legújabb szuperzöldsége: hiába drágább, lassan kelendőbb, mint a krumpli?

Pais-Horváth Szilvia   
  Megosztom
Magyar kertek legújabb szuperzöldsége: hiába drágább, lassan kelendőbb, mint a krumpli?

Az elmúlt évtizedeken a hazai gasztronómiában keresve se találnánk nagyobb sikertörténetet: mint az édesburgonya térhódításáét. Lassan a legkommerszebb magyar éttermek étlapjáról sem hiányozhat sütve-főzve, püréként, köretként vagy krémlevesként, már-már egy vidéki zöldséges se nyithat ki batáta nélkül, ahogy néhányan idehaza is hívják. A konyhakertekben is egyre többen termesztik, az egyik legígéretesebb zöldség ez a külsőre burgonyára hajazó, beltartalmi értékeit tekintve egészen másféle növény. Azt viszont már kevesebben tudják, valóban megéri-e a pénzét? Mitől egészségesebb köret, mint névrokona, a krumpli?

Kezdjük egy szomorú ténnyel:bár a magyar nagy burgonyafogyasztó nemzet, a globális klímaváltozás lassan de biztosan betesz a magyar krumplinak. A burgonya termőterülete hazánkban folyamatosan csökken, termesztése nem gazdaságos, ezért olyan új zöldségek meghonosítása is a cél, melyek jó adaptációs képességekkel rendelkeznek. Az egyik ilyen zöldségnövény pont az édesburgonya. A batáta jól passzol a magyar gasztrokultúrába, de termőhelyi adottságai is megfelelőek.

Hosszú ideje leszálló ágban van a burgonyatermesztés

Évek óta egyre fogy az étkezési burgonya termőterülete Magyarországon is. Míg 2019-ben még 13 ezer hektáron ültettek étkezési és 150 hektáron vetőburgonyát, ez 2021-re 8.711 és 104 hektárra zsugorodott. A szakemberek szerint a klímaváltozás miatt egyre kissebb területen lehet öntözés nélkül burgonyát termeszteni.

Magyarország a friss összesítés szerint csupán a 18. helyezett az Európai Unió legnagyobb burgonyatermelő országait összesítő listán. A 2020-as év adatai alapján az itthon termett 292 ezer tonna krumpli mindössze fél százalékát tette ki az EU-n belül betakarított, összesen 55 millió tonnás termésnek. Az Európai Uniós burgonyatermesztés hosszú ideje leszálló ágban van - írta a Pénzcentrum. Az elmúlt 5 évben a krumpli ára az Unióban átlagosan 20,5 százalékkal emelkedett Nem meglepő módon a tagállamok között hatalmas volt az eltérés a növekedés mértékében. Kevés olyan ország volt viszont, ahol a drágulás 10 százalék alatt maradt.

Magyarországon 2015 óta 71,4 százalékot emelkedett a burgonya ára, és ez nem fogható a járványra sem, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavalyelőtt még drágább volt a krumpli.

Ezzel szemben az édesburgonya elég igénytelen, és a krumplihoz vagy a csicsókához hasonló módon lehet felhasználni, készíthetünk belőle köretet, salátát, párolhatjuk is. Neve ellenére rendszertanilag nem rokona a burgonyának, csak a gumói alakja hasonlít rá. Maga a növény sem hasonlít a krumplihoz: hosszú, kúszó indái vannak, levelei nagyok, szív alakúak. Elsősorban megvastagodott tároló-gyökeréért termesztik, amelyből növényenként általában 5-10 darab alakul ki. Ezek felülete fehér, barnás, narancssárga, pirosas bíbor, a hús színe narancssárga vagy pirosas, bőre sárgás színű. Íze édeskésebb, a sütőtök és a burgonya közé helyezhető.

Közép-Amerikában őshonos, de már az őslakosok Dél-Amerika szerte betelepítették; Európába Kolumbusz Kristóf hozta be. Spanyolországból terjedt el, eleinte mint kerti dísznövény, majd mint haszonnövény. Angliában egy 1604-es szakácskönyv említi először.

Az édesburgonya Magyarországon is jól érzi magát

Napsütötte, nedves helyen növekszik leginkább, a 24 fokos nappali hőmérsékletet és a meleg éjszakákat szereti. 2019-ben a világ 91,8 millió tonna édesburgonyájának 56,4%-a Kínában termett, nagy batátatermelő ország még Nigéria, de az Egyesült Államok is. De az édesburgonya mezőgazdasági jelentősége Magyarországon is egyre növekszik, évről évre többen kezdenek bele a termesztésébe.

Egynyári dísznövényként már régebb óta kedvelt, ugyanis a zöld színű vagy éppen bordós árnyalatú levelek jól kiegészítik a balkonládák virágzuhatagát - ezért remek levéldísznövény is, mondta el róla Megyeri Szabolcs kertész is. A kertészkedők körében inkább zöldségkülönlegességként volt ismert, a 2000-es évek eleje óta azonban már a magyar termőföldeken is megtalálható.

Ásotthalmot már batátafaluként is emlegetik

A batátát még a ’80-as évek végén hozta magával egyik külföldi útjáról a televíziós Váraljai Dénes, hogy a finom, gumós zöldséget saját kiskertjében termeszthesse - írta a HelloVidék. Az azóta nyereséggel működő vállalkozás irányítását időközben két fia, Tamás és László vette át, akiknek köszönhetően a helyi termesztés és nemesítés nemcsak a település értéktárába nyert felvételt, de sokan már csak egyszerűen batátafaluként emlegetik Ásotthalmot. Időközben a termesztés régió- és megyehatárt nem ismerve hódította meg az egész országot, amiben nagy szerepet játszott a településen kinemesített első hazai narancssárga húsú fajta, az Ásotthalmi-12, amely a Kárpát-medence nyújtotta éghajlati viszonyok között stabil és bő terméshozamot garantál.

Minden térségből jó eredményekről hallunk, és kijelenthetjük, hogy hobbigazdálkodás szintjén az országban bárhol jól termeszthető. A gazdálkodók részéről a technológia nagyban függ a talajminőségtől, de ma már mindenre van megoldás. Sok múlik a talaj-előkészítésen, a vetésforgón. Az utóbbi években egyre több termelő tér át a fóliatakarásos bakhátak használatára, aminek célja a gyomirtás és a növényápolás egyszerűsítése, a koraiság fokozása és a betakarítás megkönnyítése

– nyilatkozta a Hellovidéknek az ásotthalmi batátatermelő.

Az ásotthalmi termelő, Váraljai László szerint nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte egyre népszerűbb zöldség a batáta, amelynek kereslete 2019-ben a legnagyobb mértékben emelkedett valamennyi zöldségféle közül:

Az itthon termelt mennyiség kb. 3 hónap alatt elfogy a belföldi piacon, de később, jó minőségű és nagyobb mennyiségű áruval az exportpiacokat is elláthatjuk. Az elmúlt években csak enyhe ingadozása volt a batáta árának, de nem bocsátkozunk találgatásba. Termelőként az árak csökkenésével kell terveznünk, mert a termelői oldal is erősödik, és az exportpiacokon erős versenyben leszünk a spanyol, egyiptomi és amerikai termelőkkel. Jó pár éve még majdnem egy kiló hús árával vetekedett, 1000 forint körül volt egy kiló batáta ára. Ma már átlagban 600–700 forintért árulják. A kereslet még mindig nagyobb, mint a termelők által nyújtott kínálat, annak ellenére, hogy többszörösére nőtt a batátatermesztés az elmúlt pár év alatt Magyarországon. Tehát nemhogy ódzkodnak, hanem egyre többen eszik, kedvelik az édesburgonyát

– árulta el a HelloVidéknek Váraljai László.

Idén sem olcsóbb

Internetes böngészés után, most novemberben, az édesburgonya a szezonjának elején 500 és 800 forint között mozog az ára. Tehát a tavalyihoz képest némi drágulás az édesburgonyánál is érezhető:

  • Spar: 799 ft/kg
  • Tesco leárazva: 799 ft/kg -ról 449Ft/kg
  • Bio termelőnél: 849 Ft

Édesburgonyánkból gluténmentes liszt is készülhet, ennek interneten elérhető ára: 1.399 Ft / 500g

Ezért keressük a hazait!

A többi zöldséghez hasonlóan nem árt helyi termelőktől megvenni, hiszen az édesburgonya terem Magyarországon is, viszont a trópusokról hónapokon keresztül tűző napon konténerhajóval szállított silányabb minőségű ahhoz képest, amit mi helyben frissen elő tudunk állítani. Vásárláskor figyeljünk oda, hogy mindig friss legyen! Ilyenkor jellemzője, hogy a héja feszes, nem ráncos, és így amikor elkészítjük, nagyon zamatos az íze.

Tárolása

Az édesburgonyát sohasem szabad hűtőszekrényben tartani, mert +10 fok alatt a benne lévő cukor átalakul keményítővé. A hámozás, vagy szeletelés után – tanácsolják – felhasználásig tegyük egy tál vízbe, mert a levegőn hamar oxidálódik. Az édesburgonyát csak rozsdamentes késsel szabad vágni, mert a hagyományos vas késektől azonnal feketedik.

Felhasználása, összetétele

Az édesburgonya a fejlődő országokban igen gyakori táplálék, magas a C-, B2-, B6-, valamint E-vitamin tartalma, gazdag olyan ásványi anyagokban, mint kálium, a réz és a mangán, alacsony a zsír- és koleszterintartalma és neve ellenére cukorbetegek is fogyaszthatják. A gyökérgumó húsának színe fajtától függően lehet fehér, narancssárga, sárga, lila, rózsaszín vagy vörös is. Készítenek belőle, ahogy korábban említettük, lisztet, de keményítőt és szeszes italt is. Felhasználható köretnek, süthető, főzhető, grillezhető, de akár édes süteményt is lehet készíteni belőle. Száz gramm energiatartalma 490 kJ (117 kcal).

Hizlalóbb vagy sem, mint a burgonya?

Az Egyesült Államokban például 2000 és 2014 között 80%-kal nőtt a fogyasztása, és ez annak köszönhető, hogy az emberek egyre tudatosabban táplálkoznak, az édeskrumplit pedig jótékony hatásai miatt újrafelfedezték maguknak. Egyre divatosabb reform köret, azért érdemes a tényeket is összehasonlítani, vajon tényleg jobb-e a batáta, mint burgonya?

Bár az édeskrumplit sokan egészségesebbnek tartják a hétköznapi krumplinál, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a burgonyának is nagyon pozitív hatásai vannak, ha megfelelően készíti el az ember – azaz nem fojtja olajba. Az édesburgonyában és a burgonyában nagyjából ugyanannyi kalória, fehérje és zsír van, azonban a batáta rosttartalma 1,2 grammal magasabb, 3,3 gramm 100 grammra vetítve, igaz ez nem számottevő különbség.

  • E-vitamin: édesburgonya 260 µg (2 %) – burgonya 10 µg (0 %)
  • A-vitamin: édesburgonya 14187 IE (89 %)– burgonya 0 IE (0 %)
  • Béta-karotin: édesburgonya 8509 μg (79 %) – burgonya 0,0 μg (0%)

A burgonyában viszont több a C-vitamin, kicsivel több a K-vitamin, és a B6-vitamin, és vasban is gazdagabb, erre vonatkozó adatokat itt találsz.

Őszi édesburgonyás receptajánló

Pikáns édesburgonya krémleves

Hozzávalók 4 főre:

  • 1fej vöröshagyma
  • 3 gerezd fokhagyma
  • ízlés szerint só
  • őrölt bors
  • 50 dkg édesburgonya
  • csilipor
  • 4 szelet pirított bacon / vagy pirított tökmag
  • 1evőkanál olaj
  • ízlés szerint tökmagolaj
  • ízlés szerint reszelt füstöltsajt

Felkockázzuk az édesburgonyát. Egy forró serpenyőbe dobjuk és üvegesre pirítjuk a vöröshagymát és az újhagymát, majd pár perc múlva mehet rá a fokhagyma is. Beledobáljuk a batátát , aztán kicsit átpirítjuk őket, sózzuk, borsozzuk, majd felöntjük a vízzel (vagy alaplével) és kb. 30 percig főzzük, amíg megpuhulnak a zöldségek. Kb. 20 perc után mehet bele a tejföl vagy a tejszín, majd egy alapos pürésítés botmixerrel. Melegen is szuper, de ha hagyjuk kihűlni, úgy még tökéletesebb. Még pikánsabbá tehetjük chilivel, pirított tökmagolajjal vagy pirított baconnel is. Mi füstölt sajttal szeretjük igazán!

Gyömbéres pulykaszárny fóliában sült édesburgonyával

Hozzávalók 4 főre:

  • 2-3 db pulykaszárny,
  • só,
  • bors.

A szószhoz:

  • 2 evőkanál méz,
  • 1 evőkanál mustár,
  • 2 evőkanál Worchester szósz,
  • 2 evőkanál szójaszósz,
  • 1 db 4 centis gyömbér lereszelve,
  • 1 dl sör,
  • 4 db édesburgonya,
  • 1 csokor snidling,
  • 2 dl tejföl.

A szárnyakat sóval, borssal bedörzsöljük, egy éjszakát állni hagyjuk. A szósz hozzávalóit összekeverjük, a húsra öntjük, és 180 fokos sütőben lefedve 40 percig sütjük. A fóliát levesszük a húsról, és időnként megöntözve a szósszal további 30 percig sütjük. Az édesburgonyát alufóliába csomagoljuk, és a sütőben kb. 30 perc alatt puhára sütjük. A szárnyat az édesburgonyával, snidlinggel megszórt tejföllel tálaljuk.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

édesburgonya

batáta

burgonyatermesztés

növény gondozás

kertészkedés

kert

édesburgonya krémleves

pulykahús

gasztromesék