7 dolog, amire ősszel költenünk kell: durva lesz a rezsiszámla, ha ezeket elmulasztjuk

Otthonunk felkészítése a zimankóra - energetikai korszerűsítés

Az európai áramárak össze vannak kötve a földgáz árával, annak ellenére, hogy az atomerőművekben a jelenlegi piaci ár töredékéért állítanak elő villamosenergiát. Az áramfogyasztást mindig fedezni kell valamilyen forrásból, különben az energiaszegénység az életszínvonal csökkenését (háztartási fogyasztás korlátozások, áramszünetek) és a termelés mérséklődését okozza (gyárak és szolgáltatóegységek leállítása). A termelőkapacitásokat elsődlegesen a jövőbeli teljesítési időpontra vonatkozó, rögzített határidős szerződésekkel kötik le, és abban az esetben, ha a tényleges fogyasztási igény ennél nagyobb, a fennmaradó mennyiséget az azonnali piacon szerzik be. Az áram tőzsdei ára ezen két mennyiség közötti reziduum nagyságától függ – írja közleményében az Oeconomius Gazdasági Alapítvány.

A villamosenergiát olcsón előállító erőműtípusok (nap, szél, víz és atomerőművek) nem elegendőek a fogyasztás fedezésére, főleg abban az esetben, amikor az időjárási viszonyok nem alkalmasak a megújuló erőforrások használatához. Ekkor a drágán termelő gázerőműveket is üzembe kell helyezni.

Mivel a mostani fogyasztási szintet a fosszilis tüzelőanyagú erőművek nélkül nem lehetne fedezni, az európai áramárat jelenleg elsődlegesen a gázerőművek termelési költsége határozza meg, így indirekt módon azok fűtőanyagának, a földgáznak az ára. Így bár formálisan a két árfolyam nincs összekötve, közvetett kapcsolat fennáll közöttük, vagyis ezért szökik egyre magasabbra a villanyáram ára is, igazodva a földgáz világpiaci árához. Emiatt pedig nagyon nem mindegy, lakásunk milyen állapotban van most, hogy beköszöntött az ősz, és hamarosan megérezhetjük a téli zimankót is.

A magyar otthonok zöme rosszul szigetelt

A magyar épületállomány 70 százaléka vagy nem szigetelt, vagy gyengén szigetelt. Magyar családok millió élnek energetikai szempontból rossz állapotú lakóingatlanokban. Olyan házakban, lakásokban, amelyekből elillan a meleg a rossz szigetelés miatt. Ebben az esetben hosszú távon rengeteget spórolhatnak egy energetikai beruházással, melynek szentháromsága köztudottan a hőszigetelés, a nyílászárók cseréje, illetve a fűtési rendszer korszerűsítése. Illetve manapság ezekhez csatlakozik a lakosság körében is egyre népszerűbbé váló a minden szempontból gazdaságos napelemes beruházások köre.

Több mint 800 000, energetikai szempontból rossz állapotban lévő Kádár-kockákban élő magyar a rezsifogyasztásának akár az 50-60 százalékát is meg tudná spórolni egy teljes körű energetikai beruházással.

Energiatakarékosság szempontjából nem mindegy, hogy elszáll-e otthonunk melege a falakon, ablakokon, ajtókon keresztül, vagy bent marad a lakásban. Ha eddig nem tettük meg, mostanra halaszthatatlanná vált, hogy átnézessük a fűtési rendszert is szakemberrel, mert ha beüt az igazi hideg, nehezebben és valószínűleg drágábban találunk szerelőt, ha gond lenne a kazánnal vagy a fűtéssel.

Írtunk arról, hogy Magyarországon a kazánértékesítés gerincét 380-650 ezer forintos készülékek alkotják, ám ez még csak a készülékek ára, ha hozzávesszük például egy 90 négyzetméteres lakóháznak a 8-10 méteres kéményét, amit át kell alakítanunk az új kazánhoz, akkor anyagostul, munkadíjjal, esetleges kőművesmunkákkal még 300-350 ezer forintot rá kell számolni a vállalásra. Mindezzel együtt látható, hogy egy teljes cseremunkálat könnyedén 1 millió forint is lehet, és ezek még az olcsóbb kazáncserék közé tartoznak, számlával (!), munkadíjjal.

Versits Tamás, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesületének (MGVE) elnöke szerint ökölszabály a szakmában az, hogy minél elhanyagoltabb egy készülék, annál magasabbra rúgnak a javítási, cserélési költségek. Arról nem is beszélve, hogy ha jó munkát akar az ember, akkor csak és kizárólag megfelelő minősítésű, szakképesített szerelővel tudja ezeket megcsináltatni.

A nyílászárókat is érdemes átvizsgálni, erről itt írtunk részletesen, de októberben valószínűleg már csak tűzoltásra lesz lehetőségünk, a ház teljes nyílászáró-cseréjét érdemes tavaszra hagynunk, ahogy a szigetelést, a tetőfelújítást is, ha eddig nem tettük meg, és az derül ki az állapotfelmérés során, valamint magunk is úgy tapasztaljuk, hogy szükség lesz rá. Ugyanakkor már most elindíthatjuk az otthonteremtési támogatás kérvényezését, felmérethetjük a konkrét teendőket szakemberekkel, és egyeztethetünk előre a tavaszi munkákról, miután gondosan megterveztük-terveztettük azokat. Hosszú a várólistája a jó szakembereknek, valamint a támogatás elbírálása sem egyik napról a másikra történik.

Korábban írtunk arról, hogy az elektromos fűtési rendszerek beépítésével is pénzt spórolhatunk.Tóth Tamás a Magyar Országos Elektromos Fűtés Szövetség (MOEFSZ) elnöke mondta el a HelloVidéknek, hogy jelenleg az egyik legnépszerűbb típus az infrafűtés. Ezeknek is több változata van, az infrapanel, amit főleg utólagos kivitelezésnél használnak, mivel nem igényel külön bontást, könnyen felszerelhető falra vagy a mennyezetre.

Még nem késő ezeket a felújítási munkákat elvégezni

Van néhány olyan felújítási munka, amit érdemes akár most is elvégeztetni, hiszen még igénybe vehetjük az otthonfelújítási támogatást is hozzá.

2021. január 1-je óta akár 3 millió forintot is felvehetnek az államtól otthonfelújítási támogatás formájában mindazok, az otthonteremtési támogatást szabályozó 518/2020-as kormányrendelet alapján és a MÁK tájékoztatása szerint, akik saját tulajdonú ingatlanukban 25 év alatti gyermeket nevelnek, és felújítják a lakóingatlanjukat.

Az otthonfelújítási támogatás összege maximum 3 millió forint, a számlákkal igazolt felújítási költségek legfeljebb 50%-a (vagyis 6 milliós összköltség esetén maximalizálható), fele-fele arányban anyagköltségre, illetve munkadíjra vehető igénybe. Nem a benyújtott számlák összegére, hanem a támogatásra vonatkozik az 50-50%-os szabály, vagyis mindkét költségtípusnak el kell érnie akkora összeget, hogy belőle a teljes megcélzott támogatási összeg 50%-a kijöjjön.

Itt írtunk erről korábban részletesen. Másrészt az elszálló energiaárak mellett nagyon nem mindegy, milyen állapotú a házunk, amivel nekivágunk a télnek, amit 2022-re meglehetősen keménynek jósolnak a meteorológusok.

Tetőszigetelés

A hőszigetelő rendszerek nagyon fontosak az épület energiahasznosítása szempontjából, hiszen a meleget télen bent tartják, nyáron viszont nem engedik be. Hazánkban számos tetőfedési megoldás ismeretes. Egy átlagos magyar családi ház az uniós átlagnál akár 10 százalékkal több energiát fogyaszthat négyzetméterenként, ebből a hőveszteség 25-35 százaléka a falakon, 25 százaléka a tetőn, 20-25 százaléka a nyílászárókon, 15 százaléka pedig a padlón át távozik.

Egy ház hőszigetelése a hűtésre és fűtésre felhasznált energia hasznosításának első számú őre. Könnyű belátni, hogy ha nem szökik az energia – magyarán nem az utcát fűti vagy hűti az ingatlan tulajdonosa –, akkor a kevesebb is jobban hasznosul. Ellentétben a falak szigetelésével, ahol az anyag vastagságának szinte nincs jelentősége a helytakarékosság szempontjából, a tetőtér szigetelésnél ez nagyon is számít. A tetőtér szigetelésének a vastagságát két irányban lehet növelni: felfelé, a kültér irányába vagy befelé a lakótér felé, csökkentve ezzel a hasznos lakóteret. Az esetek többségében célravezetőbb inkább az előbbit választani

- mondta el BACHL Kft. szakembere, Demeter Viktor.

A megfelelő hőszigetelés a tetőtér-beépítés talán leginkább hangsúlyos eleme, hiszen a „padlást” eredetileg nem szobának tervezték, és a komfortérzetet a tető nem megfelelő szigetelése nagyban tudja csökkenteni.

Ideális esetben azonban a külső hőhatás felől történik a hőszigetelés, így az átalakításoknál is érdemes ezt az elvet érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy a hőszigetelés a szarufákon kívülre kerül – ehhez pedig vissza kell bontani a meglévő cserepeket, lécezést, fóliát, egészen a szarufákig, majd felhelyezni az új PIR hőszigetelő réteget a szarufák fölé. A PIR hőszigetelő anyag alkalmazásával a munka gyorsan halad, és a hőszigetelés lehető legnagyobb hatékonyságát is ez a megoldás biztosítja tartósan.

Régebben a szarufák közti szálas szigetelőanyagokat használták, most viszont, amikor már ezekből az anyagokból minimum 30 cm beépítésével (miközben a szarufa vastagsága általában csak 15 cm) lenne teljesíthető a követelmény értéke, modernebb, jobb módszereket érdemes bevetni

- árulta el a szakember.

Homlokzati szigetelés

Amennyiben úgy döntünk már meglévő családi házunknál, hogy eljött az ideje egy energetikai szempontból időtálló befektetésnek, és az épület felújítása során a külső szigetelése mellett is döntünk, arra számítsunk, hogy legalább két hétre fölállványozzák az otthonunkat. A munkadíjak tekintetében itt is elmondható, hogy függ az épület nagyságától. Átlagban négyzetméterenként 10000-12000 forint körüli munkadíjjal számolhatunk, természetesen a választott szigetelőanyag fajtája is befolyásolja a végső összeget. Ha pedig olyan szakembereket bízunk meg, akik nem rendelkeznek saját állványzattal (vagy ha igen, azt pluszban beleszámolják a munkadíjba), annak a bérlése két hétre további 350 ezer - 400 ezer forintot jelent.

Polisztirollapos, a legolcsóbb megoldás

A polisztirollapos hőszigetelő rendszereket akár új, akár már meglévő épületeknél is lehet alkalmazni. Az új épületeknél közvetlenül a téglára teszik fel a szakemberek, míg a meglévő épületeknél fontos a falak megfelelő előkészítése. A málló, repedezett, vagy már hézagosan lehullott vakolatokat célszerű eltávolítani, ragasztás előtt a felületet pedig portalanítani kell. Ha jó minőségű a vakolat, arra nyugodtan lehet előkészítés nélkül is dolgozni, de minden esetben dűbelezni kell. Laikusoknak ezek a szakkifejezések talán nehezen érthetőek, de elég annyit tudnunk, hogy szükséges elvégeznie a hozzáértő szakembereknek ezt a munkát, nem elspórolva a minőséget. Ha rákérdezünk, és részletesen el tudják nekünk magyarázni, miről van szó, megbízhatunk a felfogadott szakemberekben.

A népszerű, leggyakrabban alkalmazott fehér polisztirol ár-érték arányban a legjobb befektetés, különösen akkor, ha a hőszigetelés vastagságát tekintve nem kell kompromisszumokat kötnünk. A polisztirol szigetelés ára mintegy 5000-6000 forint körül mozog négyzetméterenként. A többi hőszigetelési fajtáról itt írtunk részletesen.

10 cm-es grafitos szigetelés hővezetési tényezője körülbelül egy 12 cm-es normál polisztirol hőszigetelő rendszerének felel meg. Ugyanolyan hőszigetelő képesség eléréséhez elegendő keskenyebb vastagságú hőszigetelést alkalmazni ebben az esetben. A 10 cm-es grafitos hőszigetelő rendszer a legjobb ár-értékű termék, ha figyelembe vesszük, hogy a szigetelőanyagon kívüli mellékköltségek itt kedvezőbbek. A legelterjedtebb vastagságú szigetelőanyag, vagyis az indítóprofil és dűbel is jobb áron van hozzá, mintha más vastagságban kellene vásárolnunk egyéb szigetelőanyaghoz.

Kőzet- vagy ásványgyapot szigetelés, a jolly joker

A kőzetgyapot a természetben előforduló vulkanikus bazaltkő megolvasztásából, majd azt követően annak szálazásából készül. Szerkezete üveges, a szervetlen szilikát anyagok csoportjába tartozik. Az ásványgyapot hőszigetelő lapok ellenállóak a tűzzel szemben, sőt, minimális hangszigetelő tulajdonsággal is rendelkeznek, továbbá a lég- és páraáteresztésük is kiváló.

Általánosságban elmondható, hogy egy 5 cm-es kőzetgyapot szigeteléssel 55% hőveszteséget lehet csökkenteni.

A hőszigetelés vastagságának meghatározásakor már a tervezés fázisában döntést kell hozzunk, hány négyzetmétert áldozunk be a lakótérből a hőszigetelére, hogy a fal+hőszigetelés a beépíthetőségi szabályoknak megfeleljen, de közben a kívánt hőszigetelő képességet is elérjük. Ennek a legkorszerűbb szigetelőanyagnak az ára nem olcsó, de hosszú távon a legkiválóbb megtérülést garantálja; négyzetméterenként mintegy 15000 forintért vásárolható meg átlagosan, hővezetési ellenállástól és vastagságtól függően.

5. Elektronikai korszerűsítés a háztartásban

A rezsiváltozásra vonatkozó bejelentés hatására egyértelműen megugrott az előnyösebb besorolású nagygépek, és kiemelten a hűtőszekrények, valamint fagyasztó készülékek forgalma, ennek oka, hogy sokan a 10+ éves készülékeiket kezdték el lecserélni alacsonyabb fogyasztásúakra

- árulta el a Pénzcentrumnak a Media Markt. Az eMAG is hasonló rohamról tájékoztatta lapunkat, náluk az idei nyári forgalmi adatok alapján a legtöbben új hűtőszekrényt, fagyasztót és mosógépet vásároltak. A fagyasztók eladása csaknem 40 százalékkal emelkedett a rezsicsökkentéssel kapcsolatos bejelentés hetében, és azóta is folyamatosan nőnek a heti eladási számok - augusztus első hetében 60 százalékkal több fagyasztót vettek ügyfeleik, mint egy hónappal korábban.

A Media Markt szakértői szerint a háztartásokban jellemzően a hűtő és fagyasztó készülékek számítanak a legnagyobb fogyasztású készülékeknek, főként, ha valaki ténylegesen 10-20 éves modellel rendelkezik.

Egy hűtőszekrénynek folyamatosan tartania kell a megfelelő belső hőmérsékletet a nap 24 órájában. Televíziók esetében továbbra is a készülék mérete, ami a legfontosabb a vásárlóknak a kiválasztási folyamatban, de ezt követően már a kihelyezett energiacímkéket vizsgálják, és a döntést ez alapján hozzák meg.

De mik is azok az energiaosztályok, mire jók, és miért kavartak meg mindig néhány évvel ezelőtt azzal, hogy az A plusszok B-k, C-k meg D-k lettek, mennyit fogyasztanak akkor ezek a berendezések?

Energiaosztályok rengetegében

Az EU 2021 márciusa óta vezette be az új szabályozását, aminek hatására az új besorolás A-tól G-ig terjed, a korábbi A + -tól D-ig terjedő minősítések helyett. Utóbbi +++ rendszerre egy idő után követhetetlen volt, illetve az A-n túl már nem nagyon lehetett menni. Ezért például, amikor az új besorolási rendszer életbe lépett nem is kapott egyetlen gyártó, egyetlen készüléke sem A minősítést, lévén hogy éppen arra szerették volna ösztönözni a gyártókat, hogy még tovább fejlesszék fenntarthatósági szempontból készüléket.

Mennyit lehet spórolni egy készülékkel?

Ismerve a jelenlegi otthoni készülékük fogyasztását, és áttekintve a vásárolni kívánt nagygép átlagfogyasztását energiabesorolás szerint, a vásárlók kiszámíthatják a várható havi fogyasztást és az ennek megfelelő költést, az új rezsiárakon. Emellett a fogyasztás folyamatos ellenőrzésére alkalmas lehet az elektromos fogyasztásmérő – ezeket a bejelentés hatására szintén rohamszerűen vitték a vásárlóink

- tájékoztatta a Pénzcentrumot a Media Markt, egy példakalkulációt is végezve egy hűtőszekrénnyel: gyártói modelltől függően, egy 20 éves, 2 méter magas kombinált hűtőszekrény esetében akár az egyharmada is lehet egy új készülék fogyasztása,

ami éves szinten több mint 25 000 forint spórolást is jelenthet készülékenként egy háztartásban.

De ha például az aktuális kínálatot nézzük, akkor egy átlagos F besorolású, alulfagyasztós kombinált hűtőszekrénynél jellemzően 280 kWh a fogyasztás, míg egy nagyon korszerű, B besorolású, hasonló paraméterekkel rendelkező készülék esetében kevesebb mint 130 kWh. Ez pedig már szintén jelentős eltérésnek számít. Érdekesség, de az üzletláncnál a TV készülékekkel kapcsolatban olyan vevői visszajelzések érkeztek, miszerint sokan elkezdték lecserélni a nyaralókban lévő, vagy nagyszülőknek odaadott régi TV készülékeket, korszerűbbekre, ezáltal energiatakarékosabbakra.

• Hűtőszekrények esetében átlagosan még mindig az F és E energiaosztály közötti készülékeket veszik, hiszen ezek vételára alacsonyabb, mint az A-B besorolásúaké. Egyébként az F besorolástól sem kell azért annyira megijednie a vásárlóknak, ha mostanában ilyet vásárolt, ugyanis, ha a 20 éves hűtőszekrény cseréjének példáját vesszük, a fogyasztását máris majdnem a felére csökkentette a cserével. Aki megteheti azonban, az egyértelműen látszik, hogy a jobb besorolásút választja.
• Mosogatógépeknél a C és afölötti kategóriák már jobban elterjedtek, itt azonban nem csak az áramfogyasztás, de a felhasznált víz mennyisége is nagyon fontos a vásárlóknak.
• Mosógépek esetén még a C-D besorolás az, ami kelendőbb, itt apró trükkökkel tud a fogyasztó spórolni az árammal (pl. alacsonyabb hőfokon történő mosás), azonban kezdik a gyártók egyre gyorsabban utolérni a piaci igényeket és egyre több, elérhető árú, A-B besorolású készülékkel érkeznek az év 2. felében, így egyre nagyobb kínálatból fognak tudni már a vásárlók is választani.

Érdekesség, hogy egyre több vásárló felismeri, hogy jobban megéri lecserélni gázüzemű tűzhelyeiket elektromosra, ezek kereslete is megugrott a rezsiárak növekedése óta.

Kerti csapok fagyvédelme

Ha már az energiatakarékosságról, a spórolásról szól ez az év és különösen az ősz és a tél, nem feledkezhetünk meg a kinti vízcsapokról, vízmérőkről sem, mert rengeteg pénz szó szerint elfolyhat télen rajtuk keresztül, ha elfagynak.

Most van itt az ideje, hogy haladéktalanul ellenőrizzék a vízóra vagy a szabadban lévő csapok és vezetékek állapotát. A belső hálózat és a vízmérők fagy elleni védelme az ingatlan tulajdonosának feladata. Ha a rendkívüli hidegben szétfagy a kerti csap vagy vezeték, akkor az esetlegesen elfolyó víz díját is az ingatlantulajdonosnak kell viselnie, a mérő elfagyásakor pedig még a csere költsége is őt terheli

- hangsúlyozták a vízmű szakemberei a HelloVidéknek.

A fagy jelenti a legnagyobb veszélyt a vízvezetékekre és a vízórákra. A nem megfelelően téliesített hálózatokban gyakoriak a csőtörések, vízelfolyások. Az ebből eredő károk kijavítása jelentős költségekkel járhat.

Jó, ha tudjuk, hogy a hideg hatására eltört vezetéken keresztül egy óra alatt akár a szokásos napi fogyasztás többszörösét is kitevő víz folyhat el a szabadba.

Ha pedig a vezeték nem törik el, a fagy miatt jégdugó keletkezik benne. Szakértők szerint, akár eltörik a cső, akár nem, a meghibásodás egyik legbiztosabb jele, hogy az ingatlanban lévő csapokból nem, vagy csak alig folyik a víz. A vízóra meghibásodására, szétfagyására az óralapon szilánkokra tört üveg, az eldeformálódott számlálószerkezet, esetleg a vízaknában csöpögő víz utalhat.

Mennyit spórolunk azzal, ha védjük vízmérőnket a hideg és a fagy ellen?

• Az elfolyt víz árát.
• Az új vízmérő árát (mely kiszállással és beszereléssel együtt, 20 mm átfolyási átmérőig 16 878 Ft).
• Üzembe helyezés díja: munkaidőben: 12 879 Ft, 15 óra után: 15 610 Ft, szombaton: 16 257 Ft. De ez megyénként és városonként változó ár lehet.
• A vízmérő hitelesítésének költségét
• A vezeték elfagyása esetén a felújítást.

Mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A fagy leginkább a néhány milliméteres vaslappal fedett aknában lévő vízmérőket veszélyezteti, ezért ezek védelme különösen fontos!

• A kerti vízóraakna törött vagy hiányzó fedlapját pótoljuk, sőt a nagy hidegben külön szigetelésről is gondoskodjunk.
• A vízmérőt akár pléddel, hungarocellel vagy más hőszigetelő anyaggal is letakarhatjuk, de még a kartondoboz darabok is megfelelőek erre a célra.
• Rendszeresen ellenőrizzük, hogy nincs-e víz az aknában, valamint figyeljünk arra is, hogy a vízóraakna fedele mindig lehajtott állapotban legyen.
• A pincékben lévő vízmérők védelme érdekében ellenőrizzük a pinceablakok épségét, és ha a vízmérő, illetve a csövek a külső talajszinttől egy méternél kisebb távolságra vannak, hőszigetelésükről külön is gondoskodjunk.
• Szigeteljük – vagy ennek hiányában – időben víztelenítsük a falakon kívül lévő, illetve a nem kellően szigetelt vízvezetékeket.

Címlapkép: Getty Images