Füstbe ment útfejlesztés: nem kapott környezetvédelmi engedélyt a pilisi szakasz

Néhány napja közmeghallgatást tartottak Esztergomban: kiderült, hogy a Tinnye és Piliscsaba közötti elkerülő út második szakasza nem kapta meg a környezetvédelmi engedélyt. A civilek Tinnyei Régió Munkacsoportja előzőleg animált videóban mesélte el, miért logikátlan, pazarló és szűk látókörű ez a legújabb ötlet, írja a hvg.hu.

Még decemberben döntött úgy a kormány, hogy mégsem épül meg az M0-snak a 10-es főút és az M1-es közötti szakasza, helyette Bicske és Esztergom között belátható időn belül megvalósítják az M100-ast, amellyel előbb-utóbb találkozik majd a zsúfolt 10-est kiváltó M10-es autópálya. Csakhogy a kormány az M10-esre még nem különítette el a pénzt, miközben az M100-as február 21-én már megkapta a környezetvédelmi engedélyt, az építkezés pedig akár két év múlva indulhat.

Azért tiltakoznak a pilisiek, mert ha mellettük (Únynál) levezetik a forgalmat az új, M100-as autópályáról, akkor hiába építenek náluk állítólagos elkerülő utakat, az csak megsokszorozza az autók számát a környékükön. A tervezett nyomvonalak mindössze 150-200 méterre mennek el a régebbi és az újabb lakott területektől, lakóparkoktól, miközben érintik a Budai Tájvédelmi Körzetet, sőt európai védettségű Natura 2000-es területeket is.

Az új elkerülő utakon pedig nem az eddig megszokott, napi 4-5 ezer autós fog elhaladni, hanem annak többszöröse, méghozzá azért, mert sem az eredetileg tervezett budapesti körgyűrű nem zárul be, sem az M10-est nem kezdik még megépíteni. Ezáltal a kelet vagy nyugat felől érkező élelmes kamionosok és más sofőrök az M0-s hosszadalmas déli ága helyett ezt a rövidebb, északi utat fogják választani.

Ha például kelet felől, az M3-asról érkeznek az autósok, akkor a 10-es utat használják és terhelik, majd átvágnak a piliscsabai és tinnyei természetvédelmi területen, hogy azután Únynál ismét sztrádára juthassanak. A hatóságok ennek az egérútnak az egyik, piliscsabai ágát nem hagyták jóvá.

Érződött a közmeghallgatáson, hogy ez némi elbizonytalanodást okoz a tervezők körében is. Képviselőjük, Komjáti Péter úgy fogalmazott, hogy „ha az elkerülő út nem valósulhat meg, az nyilvánvalóan változást jelent”. Világos volt ugyanakkor, hogy pillanatnyilag a kormány részéről nagyobb a nyomás abba az irányba, hogy márpedig az M100-as és a 10-es út között kapcsolatot kell létesíteni.

„A jelenlegi megbízói igény szerint a 10-es útra bekötést tovább kell vizsgálni”

– tette hozzá Komjáti.

Felszólalásával elismerte, hogy a másik megoldás az lehetne, ha a megbízója mégis előbb, azaz legalábbis párhuzamosan építtetné meg az M10-est vagy az M0-s nyugati szektorát az esztergomi autópályával.

Egyelőre erről szó sincs, hiszen januárban Varga Mihály pénzügyminiszter személyesen tájékoztatta Facebook-oldalán a választóit, hogy megmenekültek az M0-s rémétől. Azt jelentette ugyanis a nyugati szektor, hogy a miniszter választási körzetében, a II. és III. kerület ugyancsak védett természeti területein vezették volna el a körgyűrű nyomvonalát, ami nagyon nem tetszett a pesthidegkútiaknak és az adyligetieknek.

Az M100-as sztráda valójában nemcsak az esztergomiaknak lehet hasznos, hanem egész Európának új lehetőséget nyújt az észak-déli irányú mozgásra. Egészen pontosan az egyik közlekedési, úgynevezett Helsinki folyosónak lehet majd a része, ha a szlovákok továbbviszik észak felé, nálunk pedig bekötik az M6-osba.

Ha a térképen megnézzük az M100-as nyomvonalát, akkor dél felé van egy szaggatott folytatása, amely a tervek szerint egészen az M6-osig nyúlna. Ez csak 10-15 kilométerre húzódna Felcsúttól: elég közel ahhoz, hogy a környékbeli gazdasági érdekeltségeknek jól jöjjön az észak-déli európai folyosó, és elég távol ahhoz, hogy az autópálya zaja és szaga se a kiskerteket, se a focipályákat ne zavarja.

A környezetvédők szerint már nem új közutakban kell gondolkodni: a Levegő Munkacsoport szerint a gépjárműforgalom drasztikus visszafogására van szükség, és ezzel egyidejűleg a környezetkímélőbb közlekedési módok fejlesztésére, illetve az utazási, szállítási kereslet csökkentésére.

Ehhez azonban már ma el kell kezdeni a gazdasági szerkezet gyökeres és gyors, precedens nélküli átalakítását, véli Lukács András, aki úgy gondolja, hogy nem fogadható el ellenérvként, hogy Magyarország a világ üvegházhatású gázkibocsátásának mindössze egy ezrelékéért felelős. A szervezet elnöke szerint ez olyan, mint ha azt mondaná valaki, hogy az ő autója nem kell, hogy megfeleljen a környezetvédelmi előírásoknak, hiszen az övé csak egy a világon közlekedő több mint másfél milliárd gépjármű közül.