Ez lett a főúri luxusból: kísértetek sem járnak ezekben a vidéki kastélyokban

Tudjuk jól, a magyarországi kastélyok és nemesi kúriák jó része 1945 után állami kézbe került. Mozdítható értékeiket, berendezési tárgyaikat addigra széthordták, a lecsupaszított falak között iskolákat, gyermekotthonokat és szociális intézeteket nyitottak, vagy a frissen verbuvált állami gazdaságok telephelyei lettek. Horror történetek keringenek azóta is, hogyan sikerült pár évtized alatt leamortizálni ezeket a szimbolikus jelentőségű épületegyütteseket.

A ’60-as évektől néhány építészettörténetileg jelentős kastélyt azonban felújítottak, így lett látogatható kastély múzeum például Fertődön, Ráckevén és Nagycenken. 1981-től aztán újabb koncepcióváltás történt, akkor indultak útjára az első kastélyhasznosítási programok. Az első ilyen Vas megyében zajlott le, ahol 26 épületet kínáltak fel hasznosításra. A rendszerváltás után a kastélyok 75%-a magántulajdonba került, kastélyfelújítást ösztönző programokat indítottak, valamint a kastélyok turisztikai hasznosítása is elindult.

Hány főúri kastélyunk lehet?

Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal még 1987-ben 1500-2000-re becsülte a kastélyok számát - olvasható egy pár éves tanulmányban. A számbavételt azonban nehezíti, hogy nincs pontos definíció a kastélyok meghatározására. Esetenként olyan épületet is kastélynak vagy kúriának neveznek, aminek csak egy-egy fala áll, vagy mezőgazdasági épületként (például magházként) funkcionált.

2017-ben műemléki védettséggel több mint 700 épület rendelkezett. Védettségüknek köszönhetően ezek az épületek nagyobb figyelmet kapnak, állapotukat rendszeresen követik, bár ez sok esetben az elmúlt években nehézségekbe ütközik azon kastélyok esetében, amelyek magántulajdonba kerültek és látogathatóságuk, megtekinthetőségük erősen korlátozottá vált.

Melyik megyében van a legtöbb palota?

Nincs olyan megyénk ahol ne állna kastély, számuk azonban térségenként jelentősen eltér. A legtöbb kastélyt Somogy, Vas, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében találjuk, míg viszonylag kevés településen van kastély az Alföld megyéiben. (Ha kíváncsi vagy rá, itt megnézheted, melyik megyében pontosan hány kastély van.) Összességében, megoszlásuk összemérhető hazánk térszerkezeti jellemzőivel, tekintettel arra, hogy a sűrűbben lakott, ill. a nagyobb településsűrűséggel jellemezhető területeken észlelhetően több kastélyok található.

A jelen

Napjainkban a Nemzeti Kastélyprogram foglalkozik a műemléki védettség alatt álló kastélyok felújításával, a programban 2016-2020 között 18 kastély renoválása szerepelt. A kérdés azonban továbbra is az, hogy ezeket a szimbolikus értékű, műemlékileg is jelentős épületegyütteseket és helyszíneket miként tudják a helyi gazdaságot erősíteni és egy közösséget összetartani? Ez ügyben azért van még teendő…

Következzék pár - még megmenthető - elfeledett katélyunk, amelyek a csodára várnak:

Szentegát - a Biedermann-kastély

A Baranya megyei birtokot a szabadságharc leverése után Batthyány Kázmér gróf - adóssága fejében - adta el, így került Szentegát a zsidó Biedermann család birtokába. A pusztulásban is gyönyörű eklektikus – szecessziós szentegáti kastélyt 1880-ban Bidermann Rezső építtette, akit I. Ferenc József császár és király 1902-ben bárói rangra emelt. (A Biedermannok még a kiegyezés előtt katolizáltak.) Eredetileg vadászkastélynak épült, 1896-ban családi lakhellyé alakították át. A kastélytulajdonos Bleichröder Elzát vette nőül, kinek atyja Otto von Bismarck kancellár bankára volt. A bankárcsalád nem fukarkokodott az adakozásban: Szigetváron fiú-, meg leányiskolát, kórházat, tűzoltóságot és kisvasútat építtettek. A birtokot az 1894-ben született Imre vitte tovább. Mintagazdaságot hozott létre Szentegáton, támogatta a pécsi szegényeket, tanítatta a birtokon élőket, öregségi nyugdíjat vezetett be a birtokon (valószínűleg hazánkban elsőként!).

1944-ben Imre befogadta Edmund Pontiller jezsuita szerzetest, aki nyíltan a hitleri rendszer ellen fordult hazájában. Magyarország német megszállásakor a Gestapo elhurcolta a szerzetest, és elvitték Biedermann Imrét is. Egy bizonyos dr. Zimmermann bécsi orvosprofesszor közbenjárására szabadult ki, aki a hivatalban lévő miniszterelnök, Sztójay Döme kezelőorvosa volt. 1949-ben jött a kommunista világ. A kastély bútorait széthordták, az ablakokat itt-ott befalazták, a parkettát felszedték. Az egykori mintagazdaság hetek alatt tönkrement - olvashatjuk róla.

A család 1949 júniusának első napjaiban ment el a birtokról és az V. kerületi Galamb utcai lakásukban húzódtak meg. Két év múlva Biedermann Imrét az Államvédelmi Hatóság emberi minden indok nélkül elhurcolták a Petőfi téri Paradiso Kávéházból. Sok arisztokratához hasonlóan ő is a Kistarcsai Központi Internálótábor került. Biedermann báró egyes források szerint cellájában éhen halt, más források szerint az ávósok agyonverték.

Az eklektikus stílusban épült, szeccessziós elemkben gazdag kastély viszonylag jó állapotban maradt fenn, amit annak köszönhet, hogy évtizedekig az állami gazdaság gondnoksága alatt állt. 1999-ben felújították a tetőt, 2007-ben a homlokzatot javították ki. A kastélyt nagy park és erdő veszi körül, a park viszont mára eléggé elhanyagolt állapotba került. 6-7 évvel ezelőtt a kastély új tulajdonosra talált, aki akkor már elkezdte a kastély felújítását:

Kemenessömjén - A Berzsenyi-kastély

A kastélyt Berzsenyi Jenő orvosdoktor, Vas vármegye tiszti főorvosa építtette 1904-05-ben, szecessziós stílusban, amely nem akármilyen parkosított környezetben helyezkedik el. A második világháború után különböző kulturális rendezvények, és leányok számára traktoros iskola színhelye volt. 1958-74-ig a Kállai Éva Gyermekotthonban 100 gyermeket gondoztak itt, (és a közeli Radó-kastélyban), miközben mindkét kastély óvoda is volt egyben. Ekkor a kastély mögött kétszintes szolgálati lakás épült. Az ezt követő időkben a kastély a KSH SZÜV Oktatási Központ tulajdonába került. Később kastélyszállóként működött, illetve rendezvényeket szerveztek itt. Azonban a tulajdonosnak anyagi nehézségei miatt meg kellett válnia a kastélytól.

2005-ben a kastély egy budapesti cég tulajdonába került, akik egy 180 szobás, négycsillagos gyógyfürdő- és wellnesshotel terveztek itt kialakítani, azonban a nagyszabású tervekből semmi nem lett, a kastély jelenleg eladó, üresen áll.

Megtaláltuk az ingatlan hirdetését is, eszerint az álomszép, 3,5 hektáros angolpark övezte 1905-ben épült 500m2-es romantikus - szecessziós műemlék kastélyt 199 millióért kínálják.

Póstelek - Széchenyi-Wenckheim kastély

Póstelek Gyula, Békéscsaba, Gerla között található. Gróf Széchenyi Antalné gróf Wenckheim Krisztina kapta az uradalmat szüleitől (Wenckheim Krisztina Anna Mária Regina (1848-1924) és férje, Wenckheim Frigyes (1842-1912) akik a szabadkígyósi kastélyt építtették). A kastély 1906 és 1909 között épült és 72 helység volt benne, valamint alá volt pincézve az egész.

1944-ben a lakosai elmenekültek belőle, a helyiek széthordták berendezéseit, amit nem tudtak elvinni egyszerűen szétverték, felgyújtották. Később államosították, a honvédség tisztjei pihenőparknak használták, ahol a 70-es években robbantó gyakorlatokat is végeztek a feltételezések szerint. 1983-ban "polgári védelmi gyakorlat" során felrobbantották - írják róla.

Kár érte, valószínűleg kastélyként már sosem funkcionálhat:

Címlapkép: Getty Images