Nem sok ilyen falu van az országban, igazi mintaprojekt: vajon mi Sarud titka?

Molnár Miklós   
  Megosztom
Nem sok ilyen falu van az országban, igazi mintaprojekt: vajon mi Sarud titka?

Sarudon jártunk, a Tisza-tó mellett, ahol Kücsön Gyulát az Élményfalu tulajdonosát faggattuk a tó körüli turisztikai életről, a strandszezonról, az adódó lehetőségekről és a jövőbeni tervekről. Szóba kerültek a „gyüttment” léttel járó sanda pillantások, egy kanyarokkal teli életút és hogy mit okoz az ember életében ha az „első látásra szerelem” tárgya egy tóparti kis falu annak minden előnyével és minden hátrányával együtt.

HelloVidék: Gyula, téged milyen út vezetett a Tisza-tó mellé? Volt valami helyi kötődésed, vagy a véletlenek játéka, hogy éppen itt kötöttél ki?

Kücsön Gyula: Az az igazság, hogy vidéki gyerekként is nagyravágyó voltam, a szó jó értelmében. Én lenni akartam valaki, csinálni akartam valamit, ami nyomot hagy. Azt szerettem volna, hogy egy kis Szabolcsi faluból (Géberjén) indulva jobb dolgom legyen, mint a nagyszüleimnek, szüleimnek. Én nem értettem a földműveléshez és nem is az én világom. Főiskolára mentem, tanárként képzeltem el a jövőt. Mivel nem akartam tovább terhelni a családi kasszát, a suli mellett munkát vállaltam az Universitasnál.

Jól gondolom, hogy ez már akkor jobban tetszett, mint a tanítás?

Mondhatjuk, hogy onnantól egyenes volt az utam, előbb kisebb önálló megbízásokat kaptam, majd egy egész divíziót. 1997-ben alapítottunk saját vállalkozást, részben hasonló profillal.

Ez még mindig nem az a vonal, amit most látunk.

2003 és 2016 között működtettük a Fővárosi Állat- és Növényketben a ZOO Tábort, mely egyedülálló volt a piacon. Azt hiszem, hogy ott lett elvetve az első mag, ami aztán később szökkent szárba.

Miért pont Sarud?

Nem tudom. 2005 tájékán jártam erre először. Beleszerettem, és mint tudjuk, a szerelem vak.

Első látásra?

Első látásra. Pedig akkoriban nem így nézett ki a környék. a Tisza-tó mindig is kevesebb figyelmet kapott, mint a Balaton, vagy a Velencei-tó. Hogy miért alakult így, annak mélyen gyökerező történelmi hagyományai vannak, amit nehezen tudunk levetkőzni. Hogy mást ne mondjak, ez Magyarország második legnagyobb tava, de az időjárás jelentésben még mindig nem mondják be a hőmérsékletét.

Ez talán azért van így, mert a Balaton és a Velencei-tó hosszabb múltra tekint vissza nem?

Ez igaz, hiszen 1973-ban kezdődött az egész a Kiskörei erőművel és a duzzasztógáttal, és egészen 1990-ig tartott a feltöltése. Eredetileg az Alföld jobb vízellátása volt a cél, de most már messze túlmutat ezen a szerepe. A tónak mára kialakult az ökológiája, 1999 óta a Hortobágyi Nemzeti Park bemutató területeként az UNESCO Világörökség része.

Miben látod a fejlődési lehetőséget, hogyan lehetne elérni, hogy többen tudjanak a Tisza-tó nyújtotta lehetőségekről?

Ez egy hosszú és összetett folyamat, aminek sok eleme van. Természetesen kellenek források, de emellett a kreativitásnak, az összefogásnak és a lokálpatriotizmusnak ugyanekkora szerepe lehet. és ha mindez megvan, akkor már „csak” elkötelezett, kitartó emberek munkájára van szükség.

Azt hiszem most felsoroltad azokat a dolgokat, amelyek tejesülésével bárhol és bármiben sikereket lehetne elérni nem? Hol tart ez ügyben Sarud?

Bizonyos szempontból Sarud egy minta projekt lehetne, hiszen az elmúlt 15 év alatt egy leszakadó faluból egy jól prosperáló község lett. Régen nem lehetett eladni az ingatlanokat, ma már nem lehet venni, mert nincs eladó telek. Országosan ismert lett a név, így az embereknek már nem csak Abádszalók, Kisköre, vagy Poroszló jut eszébe, ha a Tisza-tó kerül szóba. Más kérdés, hogy „gyüttmentként” mindig azzal szembesül az ember, hogy valami hátsó szándékot, gyanús motivációt, vagy akár rosszindulatot sejtenek. Bevallom, ez rosszul esik, ezzel küzdök meg a legnehezebben.

Mit gondolsz, meddig lehet csinálni ezt a kétlaki életet?

Valójában én már nem vagyok kétlaki. Az életem, a mindennapjaim, a feladataim, és a terveim mind-mind Sarudhoz kötnek. Kialakult egy sűrű szemű szociális háló körülöttem, egyre több embert érint meg a feladat nagyszerűsége és ez már rég nem csak az én hobbim. 2014-ben jött létre az Élményfalu, mely híd lehet a nagyváros és a Tisza-tavi élet között. 2017-ben átvettük a strand üzemeltetését, 2021-ben megnyílt a Sulyom Tájétterem. Nagy léptekkel haladunk, de bőven vannak még terveim. Én már visszavonhatatlanul sarudi vagyok, még ha ez nem is mindenkinek tetszik.

Jól gondolom, hogy a pandémia nem tett jót a fejlődésnek?

Az étteremnek biztosan nem, és egyelőre nagy a bizonytalanság ennek kapcsán, de bízom benne, hogy az átoltottság hamar olyan szintre jut, hogy visszakapjuk az életünket. Az érem másik oldala, hogy az emberek talán ebben a helyzetben könnyebben fordulnak a természet felé. Keresik a nyugalmat, a csendet, az újat és ezt a Tisza-tó mellett mind megtalálhatják.

Mikor leszel elégedett az elért eredményekkel?

Ha egyszer eljutunk oda, hogy a Tisza-tó neve hallatán mindenkinek ugyanaz jusson eszébe az országban: jó strandok, a helyi specialitásokra építő éttermek, kiváló sportolási lehetőségek, csodálatos természeti környezet, vonzó trisztikai célpont.

Címlapkép: Google Maps

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

falu

sarud

turizmus

vendéglátás