5+1 klassz látnivaló a Balatonnál: ha vacak az idő, vagy csak unod a strandolást

Irány hát a Föld alá! Lóczy-barlang Balatonfüreden

Az állandóan hűvös, 12 Celsius-fokos hőmérsékletű barlangoknál nyaranta keresve se találhatnánk üdítőbb helyeket! Ha kánikula van azért, ha esős idő van, akkor azért érdemes felkeresni őket! Népszerűségüket mi sem mutatja jobban, minthogy a hazai nemzeti parkokba érkező regisztrált látogatók csaknem fele valamilyen barlangba vált belépőjegyet vagy vesz részt szakvezetéseken, programokon.

A barlangok többsége egy városi sétához hasonlóan bebarangolható, de több helyen - például a balatonedericsi Csodabogyós-barlangban overallos túra keretében fedezhető fel a föld alatti világ. A Tapolcai-tavasbarlang csónakázva ismerhető meg, az itteni látogatóközpontban a karsztvidékkel kapcsolatos tudás bővíthető. Ráadásul a barlangok gyógyító hatásukról is ismertek!

A legnagyobb újdonság most, a pár napja újra látogatható balatonfüredi Lóczy-barlang! A helyhez 240 négyzetméteren új látogatóközpontot is építettek, ahol egy interaktív kiállításon a térség földtani, természeti értékeit mutatják be, de ajándékbolt és büfé is üzemel. A közelében pedig geológiai tanösvényt alakítottak ki.

A kis barlangot 1882-ben fedezték fel, és 1934-ben építették ki és tették látogathatóvá. Cseppkövekre ne számítsunk, a barlangot elsősorban a hegy felépítését bemutató vékonyréteges mészkőfalak jellemzik. Néhány helyen érdekes borsóköveket is megcsodálhatunk.

A balatonfüredi Lóczy-barlang Látogatóközpont 2021 július 17-től naponta 10.00-18.00 óráig látogatható.

Régi Balaton, régi nyarakon: Tihanyi félsziget, nagyon másképp

Ha Magyarország egyik legszebb fekvésű településén, Tihanyban járunk, a hírneves apátság mellett érdemes végigjárni a Szabadtéri Néprajzi Múzeum házikóit is. A Pisky sétányáról nyílik a balatoni Skanzen, amely a település hajdani jellegzetes népi építészetét, az itt élő népek életmódját mutatja be. Igazi kuriózuma, hogy valamennyi épület az eredeti helyén áll, és ott szemlélteti a helyiek egykori életvitelét és mesterségeikhez kapcsolódó használati tárgyaikat.

Vártúrák: pazar kilátásokkal

A vulkanikus hegykúpokra, a Balaton északi partjának hegyvidékes területére előszeretettel emelték váraikat elődeink. Ahol várromok tövében csodálatos látvány tárul a környék medencéire és tanúhegyeire, nem mellesleg a Balaton északi partjára is. Ezekről a Balaton-felvidéki várakról korábban itt írtunk!

A parttól kicsit távolodva szintén gyönyörű helyekre bukkanhatunk. Az egyik ilyen Nagyvázsony és a Kinizsi-vár, ami hazánk egyik legépebben megmarad várromja. Nevét és igazi hírnevét a magyar történelem egyik legismertebb és legnevezetesebb 15-16. századi hősétől, Kinizsi Páltól kapta. Még pár hónapig csak kívülről csodálhatjuk meg, ugyanis a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében épp felújítják. Aki túrázni szeret még a környéken, az a vártól kiindulva két izgalmas helyet is felkutathat: a kék jelzésen a Szent Mihály-hegy felé a Pálos kolostorromot, a zöld jelzés mentén pedig a Szentjakabi templomromot.

Marsbéli táj a Balatonnál: Darvas-tói bauxitlencsék

A darvas-tói bauxitlencsék – a Déli-Bakony északi előterében, a Tapolcai-medence és a Bakonyalja között elterülő – nyirádi bauxitterülethez tartoznak. Igazi kuriózum a hely, egy nagyon törékeny természeti kincs, ugyanis a külszíni fejtésnek, illetve a szél és a víz természetes munkájának köszönhetően hamarosan elveszíti mostani formáját.

1971-ben nyilvánították védetté, a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat egy mindenki részére látogatható bemutatóparkot alakított itt ki. A mintegy 200 méter széles, 500 méter hosszú, legmélyebb pontján maximum 20 méteres lencse alakú bauxittelep a földtörténeti középkorban keletkezett.

Darvas-tavat ma hiába keressük: az egykor zsámbékos, mocsaras tó, amely darvak költőhelye volt, a hatvanas években a bauxitbányászat okozta karsztvízszint süllyedése miatt kiszáradt. A környékre akár egy egész napos túrát is érdemes tervezni, ugyanis több bauxitbányát is találni, van köztük még napjainkban is működő.

Fedezzünk fel új múzeumokat is: Keszthely, az izgi kis kiállítások fővárosa

A Balaton-parti város, Keszthely kihagyhatatlan építészeti emléke természetesen a 18. században épült monumentális Festetics-kastély, ha erre járunk, feltétlenül nézzük meg! Érdemes viszont a városra több időt szánni, pláne rossz időben, hiszen ennyi múzeumot, mint ahány Keszthelyen van, magyar városban nem igen találni!

Kezdhetjük a Balatoni Múzeumban, ahol interaktív kiállítás keretében ismerhetjük meg a Balatont, a tó történetét, élővilágát és környékét. Tavaly új állandó kiállítással bővült a látnivalók sora, egy hatalmas akváriumban vehetjük szemügyre a tóban élő halakat és egyéb élőlényeket. Innen a város fő utcáján sétálva juthatunk el a felújítás után tavaly átadott Fő térig és a sétálóutcáig.

Útközben a veterán autók szerelmesei tehetnek egy kitérőt a Cadillac Múzeumba. Aztán nézzünk be a történelmi Magyarország népviseleteit, iparos- és polgáröltözeteit közel félezer babán bemutató Babamúzeumba. Felfedezésre vár még a Kínzómúzeum, a Játékmúzeum, a Nosztalgia és Giccs Múzeum, a Rádió és Televízió Múzeum, valamint az egzotikum a Múzeum Zoo, ahol számos különleges lepke- és hüllőfajt csodálhatunk meg. Ha még izgalmasabb kiállításokra vágyunk, nézzünk be a Történelmi Panoptikumba, a Csigaparlamentbe vagy - ha már felnőttek vagyunk, akkor az Erotikus Panoptikumot se hagyjuk ki!

Ha pihentünk egy kicsit, és még bírjuk, megnézhetjük a Hintómúzeumot, ahol a régi hintók mellett, lovas kocsikat és szánkókat is kiállítottak. 2008-ban nyílt meg a kastély mellett, egy különálló épületben, a Vadászati és Történelmi Modellvasút-kiállítás is.

Jó hír viszont, hogy Keszthelyen egy belépővel akár 7 múzeumba is ellátogathatunk! (Felnőtt jegy: 2600 Ft/fő, gyermekjegy: 1900 Ft/fő).

Ó, ó, ó Afrika: Balatonedericsen

Akár Afrikában is érezheti magát az ember Balatonedericsen. Itt működik ugyanis az a múzeum és szabadtéri állatpark, mely a távoli kontinens élővilágát mutatja be. A kiállítóterekben vadászati, harci eszközök, bennszülöttek használati eszközei, bútorok, népművészeti tárgyak mellett Afrika-vadászok trófeáiban gyönyörködhetünk. A birtokon egy apró szafari parkot is létrehoztak, még a puputevére is fel lehet ülni, de vannak itt zebrák, struccok, antilopok, bivalyok is. Néhány maszáj kunyhót is építettek a parkba. Ha kedvünk támad hozzá, nyitott terepjáróval is körbevezet minket. A birtok végén, egy dombon kilátótoronyból élvezhetjük a kilátást a Szigligeti-öböl felé.

A balatonedericsi Afrikai Múzeum alapítója, Dr.h.c.Dr. Nagy Endre 1913. november 12-én született Ószőnyben. Iskoláit Keszthelyen végezte, majd Pécsett jogból ledoktorált, Németországban pedig vadászmesteri diplomát szerzett. Három afrikai gyűjtőújta után, 1958-ban végleg elhagyta Európát és Tanzániában települt le, ahol állatkertek és múzeumok megbízásából mint gyűjtő és vadbefogó tartotta fenn magát. Évek múltán az ország egyik legismertebb fehér vadásza lett, állatkertet és vadaskertet alapított, a Kilimandzsáró és a Meru vulkán vadászterületein vadászati főnökként is működött. Vadászati és néprajzi gyűjteményének nagy részét 1984-ben Balatonedericsre, családi kúriájába hozta haza, mely azóta élő világgal körülvéve mint múzeum működik. (Az ő nevéhez fűződik egyébként még a kenyai Windisch-Graetz herceg trófeagyűjteményének a keszthelyi Festetics-kastélyba történő hazahozatala is.)

Címlapkép: Getty Images