Ezekben a vidéki városokban nyaralt a legtöbb magyar: több százezreket fizettek a legjobb szálláshelyekért

Mit látnak az elemzők?

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint, az adatok a fokozatos helyreállást tükrözik, az első öt hónapban 325 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma. Kitért arra, hogy a 2019. májusihoz képest a vendégéjszakák száma 32 százalékkal esett vissza, ezen belül a belföldi és a külföldi egyaránt elmaradásban van, a havi megtorpanást az okozhatta, hogy a pünkösdi hosszú hétvége idén júniusra esett. Hozzátette, azonban a fokozatos helyreállást tükrözi, hogy az elmaradás mértéke trendszerűen egyre kisebb. A tavaly májusi fokozatos nyitással érdemben élénkült a szálláshelyek forgalma, addig éves bázison továbbra is kimagasló növekedést mutatnak a szálláshely adatok.

A járvány enyhülése és a magas átoltottság hatására számos országban szinte minden korlátozást feloldottak, így kedvező kilátásokkal indult az idei év, egyre több tengerentúli járat is kezd visszatérni. A szálláshelyek forgalmát a felhalmozódott óriási kielégítetlen igény is élénkítheti, világszerte megfigyelhető az utazási kedv markáns élénkülése, egyes turisztikai célpontokban történelmi csúcsra számítanak

- emelte ki.

A hosszú hétvégéken kimagasló a belföldi turizmus, a vidéki szálláshelyek általában telt házzal üzemelnek. Továbbra is kérdésnek nevezte, hogy a korlátozások megszűnése után milyen gyorsan indulhat újra a turizmus az esetleges óvatosabb magatartás miatt. Az elemző szerint gyorsan, mivel óriási kielégítetlen igény halmozódott fel az elmúlt két év során, így rengetegen pótolhatják elmaradt utazásaikat, nyaralásukat, amit alátámasztanak az előfoglalások és a légitársaságok beszámolói a repülőjegy foglalásokról. Az üzleti turizmusban szerinte igény van az elmaradt konferenciák, kiállítások, vásárok megtartására. Nemzetközi sportrendezvények és a nagyobb nyári fesztiválok megtartása szintén élénkítheti a turizmust a nyári hónapokban. A távol-keleti járványhelyzet miatt ugyanakkor a távol-keleti vendégkör visszatérése csak később lehetséges. Kockázatot jelent, hogy számos európai országban az infláció érdemben meghaladja a bérnövekedést, így a megélhetési költségek növekedése fékezheti a kilábalóban levő nemzetközi turizmust. A belföldi turizmus helyreállását pedig a magyar háztartások jelentősen magasabb külföldi utazási hajlandósága fékezheti némileg.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a turizmus bár lassan, de biztosan élénkül, látszik az egyértelmű emelkedés az adatokban. A járvány előtti 2019-es teljesítményhez képest azonban még elmarad a teljesítménye. A belföldi turizmus a külföldinél gyorsabban nőtt, az ilyenkor májusban szokásos külföldi túlsúly ellenére. Jelezte: idén nyáron nehezíti a külföldi vendégéjszakák emelkedését az európai légitársaságoknál tapasztalt fennakadás.

Ezzel együtt is javulni fog a nyári hónapokban a külföldi turizmus, a belföldi pedig elérheti a járvány előtti szintet

- mutatott rá. Hozzátette, a külföldieknek kedvez, hogy gyenge a forint, ami olcsóbbá teszi a nyaralást, a magyaroknak ugyanakkor drágul a külföldi nyaralás.

Hová utazik idén nyáron a legtöbb magyar?

Az idén nyáron a legkeresettebb úti célok közül Hévízen és Balatonfüreden kell a legtöbbet fizetni átlagosan egy éjszakáért a járvány előtti, 2019-es szinthez képest - derült ki a Szallas.hu szállásfoglaló oldal legfrissebb online kutatásából.

A portál elemzése szerint a leadott foglalások alapján rangsorolt legnépszerűbb hazai úti célok élén

1. Siófok,
2. Hajdúszoboszló,
3. Eger,
4. Balatonfüred
5. és Budapest áll,
6. majd Gyula,
7. Hévíz,
8. Szeged,
9. Zalakaros
10. és Pécs következik.

A felsorolt települések közül Zalakaroson (+36,35 százalék), Gyulán (+34,61 százalék), Budapesten (+34,26 százalék) és Hévízen (+33,7 százalék) a legnagyobb az árkülönbség az idén egy főre eső éjszakánkénti díj és a 2019. évi szint között.

Bár Hévíz (14 449 forint) után Balatonfüreden a legdrágább egy éjszaka egy főnek, 14 444 forint, ez 2019-hez képest 6,8 százalékos emelés, ami rekordalacsony a mezőnyhöz képest. Mellette Hajdúszoboszló drágult csupán 13,8 százalékkal 2019-hez viszonyítva, a többieknél 22-35 százalékos a változás a pandémia előtti nyár áraival összevetve.

Azt is közölték, hogy 2020-hoz képest jellemzően átlagosan maximum 15,4 százalékkal nőttek a vendégéjszaka árak egy fő részére a legnépszerűbb településeken. Az idei nyár top tíz belföldi úti céljai közül a szállástípusokat összevonva Egerben például fél százalékkal csökkent az egy főre jutó éjszakánkénti átlagár tavalyhoz képest. Hajdúszoboszlón 1 százalékos a növekedés, Balatonfüreden 2,2 százalékos, Siófokon 3,9 százalékos.

Pécsett már átlagosan 8,6 százalékos az emelkedés, Szegeden 10,7 százalékkal, Budapesten 13,1 százalékkal kerül többe idén egy éjszaka egy fő számára - mondta Kelemen Lili, a Szallas.hu sajtószóvivője a közleményben. Hozzátette: a legnagyobb emelkedés Gyula (+15,2 százalék), Zalakaros (+15,11 százalék) és Hévíz (14,2 százalék) esetén tapasztalható.

A Szallas.hu adatai szerint országosan 2018 óta az évenkénti áremelés átlaga 10,5 százalék volt. Így az idei átlagos növekedés a számok alapján közel trendszerű.

Továbbra is népszerűek a vízparti szálláshelyek

Az idén nyáron minden 3. foglalás a Balaton térségébe szól a portál statisztikái szerint, bár nincs még teltház. Itt az átlagos éjszakánkénti ár egy fő részére idén 10 799 forint, ami 3,5 százalékos növekedés tavalyhoz képest, 2019-hez viszonyítva pedig 29,3 százalékos drágulást jelez.

A Tisza-tó térsége a portál nyári foglalásainak 2,5 százalékát teszik ki, itt Tiszafüred, Poroszló, Abádszalók, Kisköre és Sarud szállásai a legkelendőbbek. A Tisza-tónál tavalyhoz képest átlagosan 5,6 százalékkal kell többet fizetni egy főnek egy éjszakáért, 2019-hez viszonyítva viszont 55,1 százalékos a drágulás.

A Fertő-tó környékén Sopron messze a legnépszerűbb. A térségbe leadott foglalások a Szallas.hu nyári foglalásainak 1,5 százalékát jelentik. A Fertő-tónál 8,21 százalékkal fizet többet egy vendég egy éjszakáért tavalyhoz viszonyítva, 2019-hez képest pedig 32,6 százalékos az áremelkedés.

A portál nyári foglalásainak 1,2 százaléka a Velencei-tó környékére szól. Velence és Gárdony szálláshelyei a legkeresettebbek. Bár a térségben tavalyhoz képest 3,29 százalékkal kevesebbet fizet egy vendég egy éjszakáért, 2019-hez viszonyítva ez így is 19 százalékos emelkedés.

Top 3 legdrágább szálláshely

A szálláskereső portál adatait alapul véve, a top 3 települést vettük most górcső alá. Megnéztük, hogy mennyiből jön ki egy négyfős család pár napos nyaralása ezekben a vidéki városokban. A paraméterek tehát a következők: mennyibe kerül a szállás egy hosszú hétvégére egy négytagú családnak, három napra, két éjszakára?

• Siófokon a legdrágább szállásokat nézve, a Royal Mediterran Aparthotelben egy négyfős család három napra, két estére 409 200 forintért foglalhat szállást. Az ár itt csak reggelit tartalmaz. A Residence Hotel Balatonban ugyan ez a család három napra, két estére 381 584 forintért foglalhat. Az ár itt félpanziót tartalmaz. A Hotel Azúrban a négytagú család 305 163 forintért foglalhat. Az ár itt is félpanziót tartalmaz.
• Hajdúszoboszlón a legdrágább szállások közül a Hotel Aurumban egy négyfős család három napra, két estére 230 437 forintért foglalhat szállást, melyhez félpanzió jár. A Zenubia Hotelben 217 728 forintért foglalhat a négyfős család, de az árban már csak reggeli van. A lista következő szállása a Hotel Délibáb, itt 208 800 forintért foglalhat szállást az említett család, viszont itt az ár félpanziót tartalmaz.
• Egerben a legdrágább szállások sorát az Imola Hotel Platán vezeti, itt a négytagú család három napra, két estére 304 200 forintért foglalhat szállást, és itt az ár, félpanziót tartalmaz. A következő szálláshely az Erla Villa, itt a család 229 800 forintért szállhat meg, az ár pedig félpanziót tartalmat. A harmadik legdrágább szálláshely a városban a Hotel Villa Völgy, itt a négytagú család 173 800 forintért szállhat meg és az árba félpanzió tartozik.

Címlapkép: Getty Images