Életveszély a magyar utakon: térképen mutatjuk az ország könyörtelen halálútjait

Dubóczky Krisztina   
  Megosztom
Életveszély a magyar utakon: térképen mutatjuk az ország könyörtelen halálútjait

Autóvezetés közben folyamatosan koncentrálnunk kell, de vannak olyan rettegett útszakaszok, ahol életet menthet a fegyelem és a figyelem. Górcső alá vettük, melyek azok a magyar közutak, ahol különösen sok halálos baleset történik, és megnéztük azt is, megyénként hol kell jobban odafigyelni az elmúlt évek statisztikái alapján.

2022 I. negyedévében, a 22%-kal megnövekedett forgalomban, a járvány által leginkább sújtott előző év azonos időszakánál 13%-kal több, 2793 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt. Ez alacsonyabb volt 2020 és 2019 azonos időszakának szintjénél. A halálos balesetek száma 4,8, a súlyos sérüléssel járóké 15, a könnyű sérüléseseké 12%-kal nőtt. Közel negyedével több lett az ittasan okozott baleset. A 3724 megsérült személy közül 98 elhunyt, derül ki a a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

Nőtt a balesetek száma márciusban

A havi balesetszám-növekedés márciusban volt a legnagyobb (41% az előző év márciusához képest), ezzel szemben januárban és februárban alig emelkedett (1,5–1,1%). A halálos kimenetelű balesetek száma 4,8, a könnyű sérüléssel járóké 12, a súlyos sérüléses baleseteké 15%-kal nőtt 2021 I. negyedévéhez képest. A vizsgált időszakban 5,4%-kal többen haltak meg, mint egy évvel korábban. A 98 elhunyt mellett a negyedév során 899-en szenvedtek súlyos, 2727-en könnyű sérülést. Előbbiek száma 19, utóbbiaké 14%-kal nőtt.

Jelentősen megemelkedett az autópályákon okozott balesetek száma

A balesetek 93%-áért a járművezetők voltak felelősek. Ezeken belül a leggyakoribb ok (33%) továbbra is a sebesség nem megfelelő alkalmazása volt, amelyet az elsőbbség meg nem adása követett 29%-kal. A balesetek 84%-át személyszállító járművel idézték elő. Az előző év azonos időszakához képest nőtt a személygépkocsik (+16%) és a kerékpárosok (+15%), csökkent a motorkerékpárosok (–9,6%) és a segédmotoros-kerékpárosok (–26%) által okozott balesetek száma.

Az autópályákon 35%-kal több, összesen 93 baleset történt, ezen belül a súlyos sérüléssel járóké nőtt a legnagyobb mértékben (81%), de a könnyű sérüléses és a halálos kimenetelű balesetek esetében is számottevő volt a növekedés (40, illetve 13%). A száz kilométernél hosszabb autópályákon száz kilométerre átlagosan 8,3 baleset jutott, fajlagosan a legtöbb (14,3) az M5-ösre, a legkevesebb (2,3) az M6-osra.

Gyakori a gyorshajtás

Az Országos Rendőr-főkapitányságtól kapott információkat elemezve a KSH arra jutott, hogy a balesetek 93 százalékáért a sofőrök felelősek. Ezeken belül a leggyakoribb ok továbbra is a sebesség nem megfelelő alkalmazása volt, ez 33 százalékot tett ki, amelyet az elsőbbség meg nem adása követett 29 százalékkal. A balesetek 84 százalékát egyébként személyszállító járművel idézték elő, illetve az is elmondható, hogy több balesetet okoztak a személygépkocsik vezetői és a kerékpárosok, azonban jó hír, hogy csökkent a motorosok által okozott esetszám. Nem túl kedvező adat, hogy 2022 első negyedévében 24 százalékkal több volt az ittasan okozott baleset, mint egy évvel korábban. Ez egyébként az összes baleset 8,8 százalékát tette ki.

A KSH arról is tájékoztatott, hogy a 2021. évi végleges adatok közzététele 2022. augusztus 30-án várható. Az adatokat az ORFK-tól kapják.

Nő a súlyos sérüléssel járó balesetek száma

A KSH adatai alapján toronymagasan Budapest és Pest megye vezet 111, illetve 91 balesettel az idei első negyedévben. Igaz ugyanakkor, hogy Budapesten tavaly rosszabb volt a helyzet, mert ugyanebben az időszakban 138 súlyos sérüléses balesetet jegyeztek fel.

A súlyos sérülések számában nem csökkenők a statisztikák, mint a halálozásoknál: három megyében (Baranya, Tolna és Bács-Kiskun) közlekedtek óvatosabban az emberek. Riasztóan nőtt viszont a súlyos sérülést okozó balesetek száma Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Győr-Moson-Sopron megyékben, utóbbiban 31-ről 54-re emelkedett ez a szám.

Ezek a legveszélyesebb magyar utak

A magyar utak veszélyességéről átfogó gyűjtés utoljára 2020-ban készült, mikor a Magyar Közút a statisztikákat megnézve összesítette azokat, ahol 2019 végéig a legtöbb baleset történt. Ebből az derült ki akkor, hogy a legtöbb sérüléssel, vagy halállal végződő baleset Veszprém megyében, a 82-es út 25-26-os szelvényében történik: itt 2017 és 2019 között összesen 54 baleset volt. Ez a szakasz Veszprémet és Győrt köti össze. A második helyen az 1119-es út 17-es kilométerszelvénye vitte el 48 balesettel, a harmadik pedig - kevésbé meglepő módon - az M7-es autópálya Székesfehérvár térségében fekvő szakasza lett, ahol a vizsgált időszakban összesen 42 baleset történt - sérüléses és halálos is.

A HelloVidék tavaly összeszedte, hogy melyek a legveszélyesebb utak annak alapján, hogy egy évben hány baleset történik rajtuk. Nem meglepő módon a lista élén a rettegett 4-es főút végzett 227-el, ezt az M3-as, illetve az M1-es autópálya követte 128, illetve 125 baleset, a 3-as főúton 117, a 6-oson pedig 115 baleset történt - az adatokat a főutakra vonatkozóan a KSH 2019-ig vezette, tehát ez most a legfrissebb adat.

Veszélyes a sztráda, mert sokáig utazunk rajta

A kétszer hosszabb úton jó eséllyel kétszer több baleset történik elviekben. Tehát a sorrend úgy alakul ki, ha megnézzük: egy kilométerre vetítve hány baleset történt:

  • M0 – 1,15 baleset/km
  • M1 – 0,74 1,15 baleset/km
  • 2-es főút – 0,73 1,15 baleset/km
  • 25-ös főút – 0,65 1,15 baleset/km
  • 4-es főút – 0,64 1,15 baleset/km
  • 1-es főút – 0,62 1,15 baleset/km
  • M5 – 0,55 1,15 baleset/km
  • 8-as főút – 0,53 1,15 baleset/km
  • 71-es főút – 0,52 1,15 baleset/km
  • 84-es főút – 0,46 1,15 baleset/km

A fentiek szerint a zsúfolt M0-ás autópálya a legveszélyesebb, míg a halálútként említett 4-es főút csak az ötödik a sorban. Ez utóbbinál az elmúlt években egyébként is csökkent a balesetek száma a felmérés szerint. Szintén meglepetés, hogy a sokat emlegetett és nagy tranzitforgalmú 52-es út nem került be a top 10-be, sőt az effektív balesetszámot tekintve sem volt az első húszban.

A rettegett 4-es főút

Régóta problémás volt a 4-es főút, de a beindult változások hatására csökkent a balesetszáma. 2018 májusában az Európai Unió 265 millió eurót (akkori árfolyamon 82 milliárd forintot) adott az akkori adatok szerint legzűrösebb magyar tranzitút biztonságosabbá tételére, kvázi sztrádává bővítésére. Azóta komoly építkezések történtek, újabb és újabb 2×2 sávos, középen fémkorláttal elválasztott szakaszokat adtak át, és a támogatás eredményei már a statisztikákban is szépen látszanak.

Fontos kiemelni, hogy egy-egy útra megtévesztő lehet a „halálút” címkét ráragasztani. Hiszen azt is figyelembe kell venni, hogy az adott út milyen hosszúságú és mekkora az átmenő forgalom rajta, ami jelentősen árnyalja adott esetben egy-egy szakasz száraz statisztikai adatait. Ilyen módon nehéz és nem is lehet kiemelni, hogy mely út biztonságos és mely nem. Minden út biztonságos, ha a közlekedők az előírások szerinti módon használják. Nyilván a gyorsforgalmi vagy főutakon, ahol jelentős az átmenő forgalom, a nemzetközi – főleg tranzit – forgalom, ott óhatatlanul is megnövekedhet a balesetek száma, de nem az út miatt vagy annak kialakítása miatt, hanem azért, mert a sűrűbb forgalomban könnyebben alakulhatnak ki balesetek, amelyek a nagyobb közlekedési tempó miatt súlyosabb kimenetelűek lehetnek.

- mondta el a HelloVidék kérdésére Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút kommunikációs osztályvezetője.

Elkerülhetőek a balesetek

A Magyar Közút tapasztalati szerint általánosságban bármilyen baleset elkerülhető lenne elsősorban figyelmes vezetéssel, a sebességkorlátozásra vonatkozó szabályok figyelembevételével, valamint a követési távolság betartásával.

Ajánlott vezetés közben folyamatosan figyelni a körülöttünk lévő többi közlekedőre, azok mozgására, a járművek és a gyalogosok vonatkozásában egyaránt. Nagyon fontos, hogy vezetés közben a lehető legkevesebb figyelem elterelő tevékenységet végezzünk, a telefont csak korlátozottan, a szabályoknak megfelelően a legszükségesebb esetben használják a gépkocsivezetők. Az irányváltásokra kellő időben kezdjék meg a felkészülést, és mindig használjanak irányjelzőt. Továbbá nagyon fontos az elsőbbségadási viszonyok helyes felismerése és alkalmazása, melyet szintén elősegít a figyelmes és körültekintő vezetést. Amit mi tudunk tenni, az egyrészt a folyamatos figyelemfelhívó kommunikáció, amiben az ilyen szituációk veszélyeire hívjuk fel a figyelmet, ezt a célt szolgálja többek között a korábbi „Tartsd az irányt!” címmel indított mini kampányunk, ami az autópályán történő megfordulást hivatott megakadályozni, valamint a mindig aktuális „Biztonságunk az Ön kezében van!” kampányunk, mely a közúti munkaterületek környezetében történő biztonságos és helyes közlekedésre hívja fel a figyelmet

- tudtuk meg a szakembertől.

Folyamatos az útszakaszok ellenőrzése

A Magyar Közút mérnökségei folyamatosan, ütemezetten végzik az alap üzemeltetési és fenntartási feladatokat a kezelésükben lévő, 32 000 kilométernyi útszakaszon. A kátyúzási munkákon túlmutató, teljes körű felújítási munkák külön hazai vagy európai uniós forrásokból valósulhatnak meg. A felújítási munkákra vonatkozóan javaslatokat tehetnek, a beruházásokat pedig külön erre a célra indított programokon keresztül, elrendelés alapján, és az ahhoz szükséges források biztosítását követően indíthatják el.

Alapvetően az üzemeltetés-fenntartási munkák végzése illetve az útfelújítások ütemezése is az útkategóriák szerint történik, azonos útkategórián belül pedig a forgalom nagysága határozza meg a prioritást. E szerint a legnagyobb hangsúlyt a gyorsforgalmi hálózat, majd az első és másodrendű főutak, majd a mellékúthálózat és a kerékpáros úthálózat kapja a felújítások során. Az úthálózat állapotát egyébként minden évben különböző mérések alapján határozzuk meg, mely során vizsgáljuk a burkolatállapotokat (kátyúk száma, repedések), a nyomvályúk mélységét és az egyenetlenséget. Bővebb információt ezzel kapcsolatban honlapunkon, ezen a linken talál. Ez alapján is állítják össze szakembereink a felújításra javasolt szakaszok listáját. A teljes körű felújításoknál adott esetben nemcsak a burkolat helyreállítása történik meg, hanem ívkorrekciók, körforgalmak, jelzőlámpás csomópontok stb. telepítése is, ami mind növelni a közlekedés biztonságát

- emelte ki Pécsi Norbert Sándor.

Az elkövetkező négy évben 60,8 milliárd forint fordítható komplex közútfelújításra és -fejlesztésre, míg a következő két évben 8 milliárdból lehet útfelújításokat végezni. A Magyar Közlönyben megjelent határozatban a komplex közútfelújítási és -fejlesztési feladatokra szánt összeg 18 milliárd forint a 2022-es évben.

Címlapkép: Getty Images

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 6 százalékos THM-el, és havi 106 085 forintos törlesztővel fel lehet venni a Raiffeisen Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,42% a THM; a K&H Banknál 6,43%; az Erste  Banknál 6,67%,  a MagNet Banknál pedig 6,8%; míg az UniCredit Banknál 6,9%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a Sopron Bank, a Takarékbank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

utazás

halálutak

ksh

balesetek

közúti balesetek