Élettársként élnek? Így kerülhetik el a kellemetlen meglepetéseket (x)

PR   
  Megosztom
Élettársként élnek? Így kerülhetik el a kellemetlen meglepetéseket (x)

Egyre többen élnek élettársi kapcsolatban vidéken is, a kisebb településeken az országos átlagnál is nagyobb arányban, minden ötödik családban a szülők nem házastársai egymásnak. Kevesen tudják, hogy az élettársakra más vagyonjogi szabályok vonatkoznak, mint a házaspárokra. Automatikusan, a törvény alapján például sosem örökölnek egymás után, szétváláskor pedig nem fele-fele arányban osztoznak. Mutatjuk az alapvető különbségeket!

A KSH legfrissebb összesítése alapján a vidéki városokban az átlagnál alacsonyabb, míg a kisebb településeken az átlagosnál magasabb az élettársi kapcsolatban élők száma, de az arányuk mindenhol nőtt a legutóbbi népszámlálás óta. A legtöbben a fővárosban élnek élettársként, de nem sokkal maradnak el a vidéki kistelepülések sem.

Míg a házastársakat érintő vagyonjogi szabályokkal sokan tisztában vannak, az élettársakat érintő rendelkezésekkel már sokkal kevesebben. Gyakran meglepetésként éri őket, hogy rájuk nem ugyanaz vonatkozik, mint a házaspárokra.

Az egyik legfontosabb különbség, hogy míg a házasság során szerzett vagyon alapesetben közösnek számít, az élettársaknál nem, ők az együttélésük során végig önálló vagyonszerzők maradnak. Ha szétválnak, nem fele-fele alapon, hanem közreműködésük arányában kell osztozkodniuk mindazon, amire a kapcsolatuk alatt szert tettek. Annyit vihetnek ki a kapcsolatból, azaz akkora részesedést követelhetnek a másik félnél elért vagyoni többletből, amennyivel a vagyonszerzésben közreműködtek, legyen szó munkabérről vagy egyéb jövedelemről, de a közös gyerek nevelése és a közös háztartásban végzett munka is számít.

Ha szeretnék megelőzni a vitákat, akkor érdemes előre megállapodni egy élettársi vagyonjogi szerződésben. Egy ilyen dokumentumban tisztázhatják a tulajdoni viszonyaikat, hogy ki mit hozott a kapcsolatba, és mire tart igényt, ha lezárul, így biztosan nem fajul hosszas pereskedéssé az esetleges szakítás. A szerződésben ugyanolyan tartalmú rendelkezéseket tehetnek, mint a hazástársak, de csak akkor lesz érvényes, ha közjegyző által közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják.

Szétválás esetén arra is lehetőségük van, hogy közjegyző előtt egyezségi eljárást indítsanak, amivel hivatalosan megegyezhetnek az életközösség alatt szerzett vagyon megosztásáról. Egy ilyen egyezséggel végleg tiszta helyzetet teremthetnek egymás között, ugyanis a közjegyző által jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú.

Örökölhet az élettárs?

Sokan csak a hagyatéki tárgyaláson döbbennek rá, hogy mivel az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak – közös gyermek esetén vagy bizonyos idejű együttélés után sem lesznek azok –, párjuk vagyonából semmi sem illeti meg őket. A házastársakkal ellentétben a közösen lakott lakáson sem lesz haszonélvezeti joguk, ha az kizárólag a párjuk tulajdonában volt.

Az élettársak ezért vagyonjogi szerződéssel vagy végrendelettel gondoskodhatnak egymásról haláluk esetére. Így be tudják biztosítani például, hogy párjuknak legyen hol laknia a haláluk után. Végintézkedés során is érdemes közjegyző segítségét kérni, ugyanis a közvégrendelet előnye, hogy az okirat tényét és fellelhetőségét bejegyzik a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, ami garanciát jelent a dokumentum biztos előkerülésére és a végintézkedő akaratának feltétlen érvényesülésére a hagyatéki eljárás során.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

ksh

családtámogatás