Ők készítik most a legjobb pálinkákat Magyarországon: Te kóstoltad már?

Steiner Petra   
  Megosztom
Ők készítik most a legjobb pálinkákat Magyarországon: Te kóstoltad már?

Tüzesvíz, szíverősítő, kerítésszaggató, vagy egyszerűen csak pálinka. Erről a hungarikumról ismert kis hazánk világszerte. Magyarországon kultusza van a pálinkázásnak, szomszédnézőben, disznóvágáskor, első rundként a hosszú éjszaka előtt vagy egyszerűen csak immunerősítőként, mindig talál a magyar okot, amiért érdemes inni belőle. A keceli Kárpát-medencei Pálinka- és Párlatfőző versenyen évről évre a térség legjobb pálinkafőzdéi mutatkoznak be, de a legnagyobb díjakat rendszerint a neves, tapasztalt főzdék vihetik haza. Bács-Kiskun megye Legeredményesebb Pálinkafőzdéje címet elnyerő, a település nevét viselő Madarasi Pálinkaház tulajdonosa, Lakatos Márton és Bács-Kiskun Megye Legjobb Szőlőpálinkája elismerést érdemlő kiskőrösi Mátyás Pálinkaház ügyvezetője, Nagy Norbert beszélt a HelloVidéknek saját főzdéjükről, a külföldi, illetve a hazai keresletről, illetve a pálinkapiac nehézségeiről.

Meséljenek a pálinkaházuk történetéről!

Lakatos Márton: 1943-ban egy madarasi gazdálkodó alapította, és egészen a háború utáni időszakig magán szeszfőzdeként működött, ezt követően államosították. Édesapám 1959-ben kezdett el itt dolgozni segédmunkásként, majd elvégzett egy szeszfőzde vezetői tanfolyamot, 1960-tól pedig már ő irányította az üzemet 1989-ig. A rendszerváltás idejére a pálinkaház nagyon lerobbant, az ÁFÉSZ meg akart tőle szabadulni, ezért édesapám felvásárolta, de már a kora miatt, nem szándékozott sokáig dolgozni. 1991-be kerültem én ide, először mint főállású segítő családtagként, majd 1998-ban a tulajdonomba került. Attól kezdve megpróbáltam fölújítani, a mai korszaknak megfelelő állapotba hozni, de nagyon sok munka volt vele. Akkor még kizárólag bérfőzéssel foglalkoztunk, egészen 2008-ig, amíg a főzde olyan állapotba nem került, hogy az bárki fogadására alkalmas legyen. Közben különböző megmérettetéseken vettem részt, versenyekre vittem az itt főzött pálinkákat, illetve kicsit belefolytam a hazai pálinkaéletbe is.

Nagy Norbert: Van egy anyacégünk, a Kunság Szesz Zrt., ami 2019-ben lesz 25 éves, ebből vált ki a Mátyás Pálinkaház. Előtte is forgalmaztunk pálinkát, viszont magát a főzdét 2013-ban nyitottunk meg, teljesen modern, magyarországi viszonylatban az egyik legnagyobb, napi szinten negyedmillió palack gördül le a gyártósorról. A kettő elkülönítésére azért volt szükség, mert az anyacég nagyobbrészt kommersz szeszes italok gyártásával foglalkozott, sokan pedig vidéki viszonylatban is összekeverték a pálinkát a szesszel, ezért vált indokolttá a jobb értékesítés miatt a szétválasztás. Mind a Kunság-Szesz Zrt., mind pedig a Mátyás Pálinkaház egy 100%-ban családi vállalkozás, anyacégünk Magyarország egyik legnagyobb szeszes italgyártó cége.

Mindkettejük pálinkaháza évről évre egyre több elismerést szerez meg mind megyei, mind pedig országos szinten. Minek tulajdonítják az egyre nagyobb sikereket?

Lakatos Márton: Most már 19 fajta pálinkát készítünk, és a családdal, kollégákkal azért dolgoztunk, hogy ezt a szintet tartani tudjuk. Úgy gondolom, beérett az előző évek kemény munkája. Akkor is nagyon boldog voltam, amikor Madaras díszpolgára kitüntetést átadták az idei évben. Bár sokat tettem érte, de ez egy megelőlegezett elismerés, mert eddig és ezután is lokálpatrióta leszek, ezért szerepel a település címérének túzokja is a pálinkafőzde logójában. Eleve úgy indultunk neki, hogy a pálinkánk viselje Madaras nevét, így próbáljuk, ha a világban nem is, de legalább az országban dicsőíteni. Decemberben a Madarasi Birspálinka nemzeti oltalmat kapott, így már mi is a közé a nyolc-kilenc pálinkás közé tartozunk, akik szeretnék megszerezni az uniós oltalmat. A megye legeredményesebb pálinkafőzdéje címnek is nagyon örülünk, de én úgy vélem, koromra való tekintettel számomra olyan sok díj azért már nincs, a továbbiakban majd a családomnak kell ezért tennie.

Nagy Norbert: Úgy gondolom, hetven százalékban a pálinkamestereink odafigyelése és a pálinka elkészítésébe fektetett munkának van a legnagyobb szerepe benne, de a minőségi alapanyagokra való törekvés is hozzájárul a sikerhez. Nagyon büszkék vagyunk a díjakra, bár a pálinkabírálat egy eléggé kettős dolog. Bács-Kiskun megyében a szőlővel tényleg mindig mi hozzuk el a legjobb díjakat, de ha máshová elvisszük, ott lehet, hogy díjat sem nyerünk vele. Ettől függetlenül számunkra nagyon nagy öröm, hogy évről évre ott vagyunk megyei szinten az elsők között. Az elmúlt négy évben, az idei évet kivéve, egymás után háromszor az irsai, most a cserszegi fűszeres pálinkák nyerte el a legjobb szőlőpálinka díjat a megyében.

Mi a meglátásuk, milyen a hazai pálinkakereslet?

Lakatos Márton: Belföldön óriási gondot jelent a magánfőzés. Nem magával az otthoni főzéssel van gondunk, mert ha valaki otthon készít magának egy finom párlatot, lelke rajta, tegye meg. Sokkal nagyobb gond, hogy egy külön iparág alakult ki az otthoni bérfőzésre. Aki elhozza kifőzetni a cefréjét, annak adót kell fizetnie, viszont, ha ezt más otthon csinálja meg, akkor tulajdonképpen annyit főz, amennyit akar, mert minden önbevallás alapú. Mivel nincs komoly ellenőrzés, nagyon sok pálinka visszakerül a feketekereskedelembe, megpróbálják a kis kocsmákban, vendéglátóipari helyeken értékesíteni. Természetesen ezek a berendezések nem alkalmasak arra, hogy finom pálinkát állítsanak elő, mert igazi, jó minőségű párlathoz az ő készülékük árának a sokszorosát kellene rááldozniuk, ami nem éri meg a feketén működő főzdéknek. Minden szerénytelenség nélkül mondom, ahhoz, hogy jó elő-, utó- és középpárlatot tudjon valaki elkülöníteni, ahhoz hosszú évek tapasztalata szükségeltetik. Ha már valaki jó cefrét készít, 80% az esélye, hogy finom pálinkát tud készíteni, viszont kell még a 20%, ami vélemény szerint a főzőmester lelke, annak kellő odafigyelése, óriási tapasztalata. Nem vagyok ellen a magánfőzésnek, sok barátom készít otthon is finom párlatokat. Mi sem leszünk soha akkora főzde, mint például a Békés Zrt., jelen pillanatban az Univer boltokon kívül csak vendéglátóipari egységekbe szállítunk, a személyes kapcsolatra törekszünk, leginkább Budapesten, Szegeden, Baján és a térségben értékesítünk. A másik probléma, hogy jelen pillanatban körülbelül 160 pálinkafőzde üzemel Magyarországon, de úgy gondolom, hogy 50-60 főzdénél többet nem bír el a magyar fogyasztóréteg, nagyon felhígultunk, nagyon nagy a konkurenciaharc.

Nagy Norbert: Mivel engedélyezett az otthoni pálinkafőzés, még mindig nagyon viszolyognak a boltban attól, hogy hét-nyolcezer forintért vegyenek prémium kategóriás pálinkát, ha a szomszédban is tudnak venni ugyanakkora mennyiséget ennek a töredékéért. Hogyha lenne egy központi szabályozás, akkor sokkal előrébb tudna tartani a pálinkapiac. Mivel mi még nem vagyunk annyira elismertek, nagyjából három éve vagyunk igazán a piacon, a nagy, régi neves pincék, mint például a Bolyhos, Panyolai, azokhoz idő kell, hogy fel tudjunk hozzájuk érni, de úgy gondolom, jó úton haladunk. Főleg Budapesten vagyunk jelen, illetve a térségi városokban, amik főként éttermek és kisebb-nagyobb szórakozóhelyek. A pálinkapiac évről évre változik, tíz éve nagyon jól ment vendéglátói szinten a pálinka, de ez idő alatt nagy teret nyertek más szeszes italok, például a vodka, a whisky. Ha elmegyünk egy szórakozóhelyre, akkor a pálinkát általában húzóra megissza az ember, míg az előbbiekkel lehet sétálgatni, lassan eliszogatni, de egy vacsora mellé a pálinka is tökéletes lehet. Mivel nehezebb értékesíteni a pálinkát, nem is érdemes nagyobb mennyiséget előállítani belőle.

Mennyire nyitottak a külföldiek erre a hungarikumra?

Lakatos Márton: Külhoniak részéről kevésbé nagy az érdeklődés a magyarokhoz képest, nagyon kevés pálinkát visz ki a hazai pálinkás társadalom, mi nem is exportálunk. Kicsit reménykedek benne, hogy ez változni fog a jövőben, de úgy gondolom, ahhoz hogy külföldön többen keressék, többet lehessen eladni, ahhoz sokkal nagyobb reklám kellene, ami elsősorban az állam feladata. Mindez rengeteg pénzbe kerül, és nem olyan erős egyetlen egy pálinkás se, hogy ezt meg tudná tenni. Nekünk van Madarason egy kóstolóházunk és pálinkafőzdénk, ahová bejelentkezésre csoportokat tudunk fogadni, erre van igény külföldiek részéről is. Legutóbb Ukrajnából voltak nálunk, nekik bemutattuk a főzdét, meséltünk a pálinkáról, a kötetlen beszélgetés alatt pedig öt-hat fajtát kóstoltattunk velük. Tehát van érdeklődés, de sokkal több is lehetne.

Nagy Norbert: Bulgáriába exportálunk nem túl nagy mennyiséget, körülbelül 60-70 üveggel egy magyar termékeket forgalmazó cégnek, de máshová nem. Az a tapasztalatunk, hogy a külföldiek szeretik a pálinkát, Angliába és Nyugat-Európába lenne érdemes kivinni belőle. Az ázsiai országokban nem igazán van jelen a rövidital fogyasztás, beledugják a nyelvüket, és kiszaladnak a világból. Vidéken sokszor hallani, hogy a nagypapámnak milyen finom 55%-os pálinkája van, amit kerítésszaggatónak is szoktak nevezni, ez számukra már tényleg ihatatlan. Mi ragaszkodunk a 40%-hoz, mert akkor jön ki a legjobban a gyümölcsnek az íze, a zamata. Azt szoktam mondani, hogyha beleszagolunk a pohárba, akkor a laikus is meg tudja mondani, miből készült, ne a címke döntsön. Helyben, Kiskőrösön van egy száz fő befogadására alkalmas teraszunk, ahol szoktunk pálinkakóstolókat rendezni, ide nagyobb százalékban németek látogatnak a külföldieket tekintve.

Egy telített piac mellett milyen jövőbeli célokat tűztek ki maguk elé?

Lakatos Márton: Jó lenne Nyugat-Dunántúlra is értékesíteni, mert vannak még lefedetlen területek, ahol majd az elkövetkező időszakban meg kell próbálni valahogy betörni. A már meglévő pálinka fajtáinkat nem tervezzük bővíteni. A piacon a hagyományos gyümölcsök fogynak, mint a szilva, a körte, a barack, a birs, a meggy. Van nekünk bodzánk és szamócánk is, de ezekből kis mennyiségek fogynak, nincs értelme többet készíteni belőlük.

Nagy Norbert: Részben egy teljes országos lefedettséget szeretnénk kialakítani, ezt igazából üzletkötők segítségével szeretnénk majd elérni, és nyilván a külföldi piac is érdekel minket, főként a nyugat-európai államok. A meglévő kínálatunkat bár lehetne még bővíteni, vannak igazi pálinka kuriózumaink is, de nincs igazi kereslet az irányukba. A mi palettánkon ilyen a bodza, a feketeszeder, a szamóca, málna, ezekből úgy gondolom, akár kettő is elegendő lenne, mert nagyon kevés helyen keresik. Maradunk a jól bevált ízeknél, a szilvánál, baracknál, vilmoskörténél, birsnél, meggynél, almánál és az irsainál, ezek azok, amik fogynak.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

hellovidék interjú

pálinka

pálinkafőzés

gasztro

gasztronómia

alkohol

szeszesital