Felejtsd el a klasszikus húsvéti lakomát: így készül a gagybátori húsvéti sonka ecetes lében

Tóth Viktória   
  Megosztom
Felejtsd el a klasszikus húsvéti lakomát: így készül a gagybátori húsvéti sonka ecetes lében

Hamarosan itt a húsvét, a keresztény kultúrkör legnagyobb egyházi ünnepe, ami számos különleges népi és modern hagyománnyal teszi izgalmassá a hosszú hétvégénket. Honnan ered a locsolkodás hagyománya, milyen húsvéti hagyományokat tartottak a magyar emberek a régi időkben? Mégis mi köze a húsvéthoz a nyuszinak és a csoki tojásnak, milyen ételek kerültek hagyományosan a „szentelőkosárba”? Klasszikus húsvéti ételek, egy kicsit másképp: mutatjuk, hogyan tálaljuk a sonkát és a tojást igazán izgalmasan a húsvéti hidegtálon!

Magyarország legautentikusabb népi szokásai közé tartozik a húsvéti ünnepkör hagyományos rendezvényein való részvétel, ami nem csak a múltban volt – természetesen a karácsonyi ünnepek mellett – az év egyik legizgalmasabb, legérdekesebb időszaka, hanem mind a mai napig igazán színes egyházi és világi rendezvényeken vehetünk részt ilyenkor. Milyen vidéki programokat ajánlunk húsvét idejére, milyen régi szokásokat élesztenek újjá az olyan hagyományőrző településeken, mint Hollókő? Mi mindent érdemes tudnunk a húsvét egyedi, jellegzetes gasztronómiájáról: milyen finomságokat érdemes feltennünk a sonkás, tojásos hidegtálra és milyen édességeket kínáljunk a hagyományos húsvéti fonott kalács mellett?

Mit ünneplünk húsvétkor?

A húsvéti ünnepkör a keresztény kultúrák egyik legnagyobb eseménysorozata: a húsvéti időszak hamvazószerdán kezdődik (idén március 2.) és egészen pünkösdvasárnapig tart (idén június 5.) – a kettő között pedig számos különleges esemény zajlik le. Az egész időszak csúcspontja húsvétvasárnap, a legnagyobb keresztény ünnep, Jézus feltámadásának ünnepe, amit a népi hagyományokban gazdag húsvéthétfő követ.

A húsvétot előkészítő időszakot nagyböjtnek nevezzük: ez egy olyan 40 napos időszak (a vasárnapokat nem számítva, mert akkor Jézus feltámadására emlékezve mindent szabad fogyasztani), amikor a keresztény kultúrkörbe tartozók bűnbánatot tanúsítanak Jézus haláláért. Családonként eltérő szokás szerint böjtölünk, azonban az egyház szabályai szerint a böjti napokon nem szabad húst, tojást, vagy tejterméket magunkhoz venni – aggodalomra semmi ok, a szabályokhoz igazodva nagyböjt idején is van mit főzni!

A nagyböjt hamvazószerdától a virágvasárnap (idén április 10.) előtti szombatig tart, ezután a nagyhét következik, ami már a böjttől különböző időszaknak számít. A nagyhét, „három szent nappal” zárul, ezek a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat – ezen a héten hagyományosan Jézus Krisztus földi életének utolsó napjairól és a megfeszíttetéshez vezető eseményekről emlékszünk meg.

Nagycsütörtök az utolsó vacsora ünnepe, illetve a papság alapításának az ünnepe; a Biblia szerint ezen a napon történt Jézus elfogatása és szenvedésének kezdete. Krisztus kereszthalálának napja Nagypéntek, Nagyszombat pedig a keresztény egyház gyásznapja, az év egyetlen napja, amikor tilos misét tartani; ilyenkor az egyház Krisztusért virraszt. Krisztus húsvétvasárnap támad fel, innen számoljuk a „húsvéti időt”, ami egészen pontosan 50 napon keresztül tart, pünkösdvasárnapig (a húsvét utáni 7. vasárnap), ami a Szentlélek kiáradásának ünnepe – ez az Atya, a Fiú és a Szentlélek kölcsönös szeretetének végpontja.

A farsangi dőzsöléstől a nagyböjt végéig

A régi időkben a húsvétot megelőző időszak rendkívüli jelentőséggel bírt az emberek életében. A tél végi farsangi időszak volt a játékokkal és mulatságokkal teli, télbúcsúztató, párkereső időszak, amikor a fiatalok a rendezvények keretei közt összeismerkedhettek, s ha szerencsével jártak, a báli szezon vége eljegyzés, vagy lakodalom lett. A húsvétot megelőző böjti időszak ennek éppen az ellenkezőjét állította a középpontba: habár nem volt teljesen eseménymentes a nagyböjt sem, az emberek ebben az időszakban önmegtartóztatóan viselkedtek, szabályszerűen elhagyták a húst, lakodalmat, vagy más mulatságos eseményt rendezni pedig szigorúan tilos volt.

Európa-szerte elterjedt dramatikus játék Konc király és Cibere vajda küzdelme: Konc király jelképezi a farsangi időszakra jellemző zsíros ételeket, Cibere vajda pedig a böjti időszakot, nevével utalva a szegényes eleségre. A jelképes párviadalt kétszer vívják meg: vízkeresztkor Konc király győz, ezzel elhozva a farsangi, mulatságokkal és farsangi finomságokkal teli időszakot; húshagyó kedden, farsangtemetéskor pedig Cibere vajda győz, ami a böjt szimbolikus kezdetét vonja maga után. A negyven napos böjt végeztével, húsvétkor végre újra hús kerül az asztalra - a „húsvét” nevében is benne van (a húshagyókedd párjaként), hogy ez az ünnep „a hús magunkhoz vételének” első napja - mindezeknek megvan a maga hagyományos, játékos vonatkozása.

Húsvéti ételszentelés: Mi minden kerül a „szentelőkosárba”?

Húsvétvasárnaphoz köthető az ételszentelés hagyománya, ami mai szemmel egy kicsit furcsának tűnhet, azonban még mindig számos gyülekezetben megteszik. Vasárnap, a délelőtti misére a hívők egy kosárral érkeznek – ez a szentelőkosár -, amiben bárányhús, sonka, tojás (vagy valamilyen tojásból készült étel, például sárgatúró), kalács és bor van. Minden ételnek megvan a maga szimbolikus jelentése: a bárány Jézus Krisztus áldozatát („Isten báránya”), a bor pedig Krisztus vérét jelképezi, a kalács Krisztus utolsó vacsorájára utal (ami hagyományosan a zsidó eredetű kovásztalan kenyér, a pászka volt). A kalács a kenyér „gazdag” verziója, régen igazi ünnepi finomságként tartották számon, mikor véget ért a böjt.

Igazán különleges jelentéssel bír a tojás, ami az újjászületés jelképe – ha egészben főtt tojást viszünk, az mindemellett a családi összetartás jelképe is. A régi népi hagyományok szerint a tojást a családnak húsvétkor együtt kellett elfogyasztania, mégpedig azért, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kikkel ették ezeket a húsvéti ételeket, és hogy hazataláljanak. Míg a bárány a böjt utáni első, frissen vágott állat, addig a sonka a farsangi, disznótoros időszak utolsó vágásából félretett, nemes hús, ami a lassú füstölésnek köszönhetően éppen húsvétra készült el. A sonkához gyakran kínáltak tormát is, ami amellett, hogy remekül illik a húshoz, Jézus keserűségét szimbolizálja.

Húsvéti tojásfestés
Húsvéti tojásfestés

Hogy jön a képbe a tojást tojó nyuszi?

Mindezek után joggal merülhet föl bennünk a kérdés, hogyha egy ilyen nagy volumenű egyházi ünnepről van szó, mégis mi köze az egészhez a húsvéti nyuszinak? Habár a nyúl egy újkeltű szereplője a húsvétnak (a 17. századi német folklórra vezethető vissza - itt készült az első kosárfészek, illetve az első édességből készült nyuszi), ő képviseli a húsvét, egyben a tavasz pogány vonatkozását, a természet megújulását, a körforgást (ekkor van a tavaszi napforduló is), a szaporaságot szimbolizálva (a tojás az élet ígérete).

Az elsőre bizarrnak tűnő, tojást tojó nyuszi képe a Lepus nevű nyúlfaj szokásaiból származik: ezek a nyulak szaporodáskor nem üregeket ásnak, hanem a madarakhoz hasonlóan fészket raknak, ebben születnek meg nyitott szemű, hosszú fülű utódai. A gyermekfolklórban a húsvéti nyuszi a Mikuláshoz (vagy a Jézuskához) hasonlóan titokban jön el és ajándékot hoz azoknak a gyerekeknek, akik hisznek benne – innen ered a húsvéti tojáskeresés hagyománya.

A „húsvéti nyuszit” egyre gyakrabban beépítik a húsvéti menüsorba is: ízletes sülteket, ragukat, pörkölteket készíthetünk nyúlból, sőt, akár meg is tölthetjük az állatot, a csirkéhez hasonlóan (például valamilyen fűszeres, tojásos töltelékkel). A nyuszi kedvenc csemegéje, a répa is sokszor megjelenik a tányéron, például répatorta formájában – sőt, van, aki még a szentelőkosárba is beleteszi.

Locsolkodás, verselés, tojásfestés

Mindeddig egyetlen jeles napról nem volt szó, ez pedig nem más, mint húsvéthétfő. Ennek a napnak egyházi szempontból nincs jelentősége, ám annál színesebb és izgalmasabb népszokások köthetőek ehhez az alkalomhoz. Magyarországon elterjedt népi vallásos szokás a húsvéti locsolkodás (hittek a víz megtisztító erejében) és a hímes tojás ajándékozása. Régen a falvakban nem kímélték a lányokat: a locsolkodó fiúk egy vödör hideg vízzel öntötték le őket - ez a szokás arra vezethető vissza, hogy a legenda szerint a Jézus sírját őrző katonák csak úgy tudták lecsillapítani a feltámadás hírét vivő, ujjongó asszonyokat, hogy lelocsolták őket vízzel. Mára ez a szokás finomabbá vált, a legtöbb esetben egy kis kölnivel illatosítják meg a nők feje tetejét (ez a verzió elsősorban a városokban volt elterjedt).

A hímes tojások színének is megvan a maga szimbolikája: azért festették leggyakrabban a tojásokat pirosra, mert ennek a színnek védelmező erőt tulajdonítottak, sokak szerint azonban a tojások is Krisztus kiontott vérét szimbolizálják. A hímes tojás - természetesen néhány falat szalonna, sonka, kalács és egy kis bor, vagy pálinka mellett – a locsolkodó férfiak ajándékául szolgált. A szokáshoz kötődik mindemellett a húsvéti locsolóversek elszavalása is, ami a locsolás rítusát vezeti fel:

Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem.
Tarisznya húzza a vállam,
Térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre most találtam,
Hogy öntözzem, alig vártam.

Vesszőzés, kókányolás és más népi szokások

A locsolkodáshoz hasonló szokás volt a húsvéti vesszőzés: a siba nevű, fűzfavesszőből font vékony korbáccsal a faluban körbejáró legények megcsapkodták a lányokat – ezért a „kedves gesztusért” cserébe a lányok szalagot fontak a vesszőre és borral vendégelték meg a fiúkat. Egyes vidékeken a húsvéti bebocsátáshoz egy kis versnél többre is szükség volt: a májusfához hasonlóan a fiúk egy fiatal fát kötöztek a kiszemelt leányok kerítésére, ezzel jelezték locsolkodási szándékukat.

A locsolkodásért kapott tojások a legények között további szórakozásra adtak okot: kókányolásnak nevezték azt a játékot, mikor két legény összekocogtatta a lányoktól kapott tojását: akié eltörött, vesztett, akié ép maradt, nyert. Szintén kókányolás volt a tojásvágás is, mikor a tojásokat a fal tövébe helyezték, hátráltak öt lépést, majd innen próbálták egy pénzérmével eltalálni a húsvéti hímes tojást. Ebben a játékban az nyert, aki úgy talált bele a tojásba, hogy az érme benne maradt.

A tojások kidíszítése rengeteg türelmet és ügyességet igényelt: a klasszikus festett tojás mellett a lányok díszítették a kifújt tojásokat (a tiszta tojások aljára és tetejére üssünk lyukat, majd óvatosan fújjuk ki a tartalmát) hímzéssel, karcolással, sőt patkolással is (fémrátéttel való tojásdíszítés), de akár ki is lehetett ezeket faragni, csipkézni, vagy viasszal is be lehetett vonni a felületüket. Ezek a tojások gyakran kerültek fel dekorációként a barkaágra, amit hagyományosan virágvasárnapkor szenteltek fel.

Hollókő
Hollókő

Húsvéti kirándulás tippek: hová menjünk a hosszú hétvégén?

Habár a gyerekkorunkban megszokott húsvéti locsolkodásnak és tojásfestésnek egyre kevésbé marad fenn a hagyománya, még mindig vannak olyan turisztikai látványosságok Magyarországon, ahol megcsodálhatjuk ezeket, sőt, akár részt is vehetünk az eseményekben. A legfelkapottabb belföldi húsvéti kirándulóhely nem más, mint Hollókő, ahol a fehérre meszelt falú, felújított parasztházak között úgy érezhetjük magunkat, mintha egy évszázadot visszautaztunk volna az időben. A palóc falu szimbólumai az 1889-ben épített zsindelytetős katolikus templom, illetve az Ófalu védett, 67 mesebeli házikója, ahol rengeteg tradicionális mesterséget bemutatnak.

Remek húsvéti rendezvényeken vehetünk részt Mezőkövesden is, amit gyakran emlegetünk „Matyóföld” fővárosaként. Mezőkövesden a Hadas városrész őrzi Hollókőhöz hasonlóan a régi településszerkezetet; itt is rengeteg készműves hobbit kipróbálhatunk, részt vehetünk zenés, táncos mulatságokon – ha már a környéken járunk, térjünk be Eger történelmi belvárosába és vessünk egy pillantást az Egri Várra is! Akik szívesen ellátogatnak az ország távolabbi szegleteiben, azoknak az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark is remek választás a húsvéti hosszúhétvégére.

Nem csak keleten, hanem Közép-Magyarországon is megcsodálhatjuk az ódon házakat: tökéletes húsvéti családi kirándulásnak ad teret a szentendrei skanzen, ami Budapestről is könnyűszerrel megközelíthető. A néprajzi kirándulást érdemes összekötnünk egy kis túrázással: csodáljuk meg a közeli Dömörkaput, a Holdvilág-árkot, az Anna-völgyi vízesést, vagy a környék forrásait. Nyugaton népszerű családi úti cél például a Sümegi Vár, ha pedig egészen délre szeretnénk utazni, látogassuk meg Pécs gyönyörű városát és a Villányi Borvidéket.

A húsvét gasztronómiája

A húsvéti gasztronómia központi elemét a „templomjárta ételek” adják mind a mai napig, akár megszentelték őket, akár nem. A húsvéti étkezés jellegzetessége, hogy habár számos meleg fogás (például egy gyönyörű báránysült, vagy egy szaftos nyúlpörkölt) is kerülhet az asztalra, alapvetően ilyenkor a hidegtálak dominálnak – nemhiába, hiszen a húsvéthétfő az asszonyok részéről a vendégvárásról szól.

A húsvéti hidegtálak kihagyhatatlan eleme a húsvéti sonka, amit hagyományosan füstölt sertéscombsonkából készítünk, azonban évről évre népszerűbb alternatíva a füstölt csülök, vagy a füstölt oldalas főzése is. Aki nem kedveli a sertéshúst, annak sem kell aggódnia: bármilyen más füstölt sonkából, akár még szárnyas húsból is készülhet „rendhagyó” húsvéti sonka.

Szintén kötelező elem a tojás is: szervírozhatjuk egyszerű főtt tojásként, felszeletelve, egy kis retekkel, paprikával, paradicsommal, uborkával és hagymával, vagy tálalhatjuk kaszinótojás, illetve tojáskrém formájában, például frissen sült pirítós kenyérre kenve. Örök klasszikus a tojásból készült sárgatúró, ám a magyaros fűszerezésű kőrözött is remek kiegészítője a tálnak. Tálalhatunk a sós és édes harapnivalók mellé húsvéti fonott kalácsot vajjal és házi lekvárral, illetve szerepelhetnek az asztalon különféle húsvéti sütemények is, tipikusan diós aprósütemények, krémes sütik, vagy házi kalácsok.

Hagyományos húsvéti ételek – egy kis csavarral

A következő kipróbált receptek lehetőséget nyújtanak, hogy egy igazán hagyományos, mégis egy kissé rendhagyó húsvéti menüsort állíthassunk össze a locsolkodóknak, vagy csak a családnak. Hódoljunk a húsvéti gasztroélvezeteknek és a hagyományokat felélesztve fogyasszunk el szeretteink körében néhány szelet sárgatúrót egy kis kaláccsal, egy igazán finom, fűszeres sonkával és próbáljuk ki ezt a húsvéti hangulatú, mutatós, remegős aszpikreceptet is – könnyen lehet, hogy jövőre is felkerülnek az ünnepi tálra!

Gagybátori ecetes sonka
Gagybátori húsvéti sonka

Gagybátori húsvéti sonka ecetes lében

A húsvéti hidegtálak elengedhetetlen kelléke a füstölt-főtt sonka, azonban sokan nem tudják, hogy ezt az egyszerű ételt is tovább bolondíthatjuk egy kis édes-sós-savanyú csavarral. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Gagybátor térségében a helyiek, miután a hús a klasszikus módon megfőtt, a felszeletelt sonkát egy ecetes lében pácolják tovább, hagymával és más ízesítő elemekkel, tálaláskor pedig tojásszeleteket fektetnek az étel tetejére. Ha szeretnék az ismerős falatok mellett valamilyen új ízt is a tányérra vinni, mindenképpen érdemes kipróbálnunk ezt a finomságot. Nézzük, hogyan készül!

Hozzávalók

A sonka főzéséhez:

  • 1 kg füstölt sertéscombsonka
  • 1 db vöröshagyma
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1 db répa
  • 1 ek szemes bors
  • 4 db babérlevél
  • víz a főzéshez

Az ecetes léhez és a tálaláshoz:

  • 1-1,5 l víz
  • 1,5 ek 20%-os ecet (literenként)
  • 30 g kristálycukor (literenként)
  • 12 g só (literenként)
  • 3-4 fej lilahagyma
  • 10 db főtt tojás

A húsvéti sonka elkészítése

Elsősorban egy klasszikus füstölt-főtt sonkát fogunk elkészíteni: előkészületként a megvásárolt nyers füstölt sonkát még a főzést megelőző este egy nagy fazék hideg vízbe kell áztatnunk – ez idő alatt a sonka sósságának egy része távozik a húsból, így az kellemesebb ízűvé, könnyebben fogyaszthatóvá válik. A sonka áztatólevét a főzés előtt cseréljük le tiszta vízre (így megszabadulunk a feleslegesen sós létől), majd adjuk hozzá az ízesítőket, ami nem más, mint a hagyma, a fokhagyma, a répa, a bors és a babérlevél (egyes vidékeken egy pohár tejet és egy kanál cukrot is tesznek a főzővízbe, de ez teljesen fakultatív).

Kislángon kezdjük főzni a sonkánkat, éppen, hogy csak gyöngyöző főzővízben (elég lassan fog felforrni, de ez nekünk jó) -, majd a forrástól számítva főzzük a sonkánkat kilónként minimum 1, de inkább másfél órán keresztül (aki azt szereti, ha minél kevesebb só marad a sonkában, még egyszer vizet cserélhet a főzés közepén). Természetesen a húsvéti sonka főzése esetében is érvényesül, hogy „ahány ház, annyi szokás”: kihűthetjük a főtt sonkát a léből kivéve, vagy abban hagyva – habár utóbbi esetben egy kicsit még szaftosabb húsra számíthatunk. Tipp: érdemes elraknunk egy keveset a húsvéti sonka főzőlevéből, hiszen egy ízekben és fűszerekben rendkívül gazdag, sós léről van szó, amit egy másik ételhez, például egy gazdag raguleveshez bármikor felhasználhatunk.

A húsvéti sonka tálalása

Habár az ínycsiklandó húsvéti sonkánk már önmagában kész is van, a műveletet itt még nem fejezzük be, mert még csak most jön az izgalmas páclé elkészítése, gagybátori szokás szerint, amivel igazán egyedivé varázsolhatjuk a sonkánkat. Keverjük össze a vizet a sóval, az ecettel és a cukorral, hogy egy édes-savanyú-sós páclevet kapjunk (ha az ételeket ecetesebben szeretjük, vagy éppen édesebben, nyugodtan kezeljük rugalmasan a mértékegységeket és alakítsuk a páclevet saját szájízünk szerint).

A kihűlt húsvéti sonkánkat szeleteljük fel vékonyabb szeletekre (kb. fél centiméter), fektessük őket egy mély tálba, szórjuk meg gazdagon finomra szeletelt lilahagymával, majd tegyük a hűtőbe még néhány órára, vagy egy éjszakára. A főtt tojást csak akkor tegyük rá a lében ázó hagymás sonkák tetejére, amikor már tálalni szeretnénk, egyszerű karikákra, vagy cikkekre vágva (így a lé megőrzi tisztaságát). Amikor úgy érezzük, fogytán a tojás, vagy a hagyma, egyszerűen pótoljuk frissel.

Aszpik tojással, sonkával és uborkával töltve
Aszpik tojással, sonkával és uborkával töltve

Aszpikos falatkák tojással, sonkával és zöldségekkel

A magyar gasztronómiában gyakran készítünk különféle kocsonyás ételeket, legfőképpen a disznóvágási szezonban, kollagénben és zsírban gazdag húsokból (például csülökből, körömből). Érdekesség, hogy a különféle kocsonyák, aszpikok készítése egészen az ókorig nyúlik vissza (az „aszpik” elnevezés eredete a görög „aspis” szó, azaz pajzs, ami az étel formájára utalhatott), hiszen a régmúltban igazi kuriózumnak számítottak ezek a dekoratív, színekben és ízekben gazdag falatkák.

Az aszpikokat mindig érdemes a tálalás előtti napon elkészítenünk, ekkor 1 liter alapléhez 20 g zselatin kell. Ha aznapra készül a zselé, akkor jobban járunk, ha 1 liter alapléhez 30-35 g zselatint adagolunk, hogy biztosan megkössön az ételünk. Az aszpik akkor lesz a legfinomabb, ha saját alaplevet használunk az elkészítéséhez, ám ezt az instrukciót sem kell kőbe vésett szabályként követnünk: nagyon finom alaplé-helyettesítőt készíthetünk leveskockával is (1 liter vízhez 2 db zöldség- vagy húsleveskocka).

További fontos tudnivaló a kocsonyás ételek készítésével kapcsolatban, hogy célszerű ezeket egyfős, kisebb adagokban készíteni, hogy vendégeink ne jöjjenek zavarba egy nagy tányérnyi aszpiktól, ha korábban nem próbálták még. Bármilyen műanyag, üveg, porcelán, vagy szilikon forma megfelelő a kocsonyakészítéshez (a fémeket, különféle tapadásmentes anyaggal bevont edénykéket kerüljük). A képen látható falatkák szilikon muffin sütőformában készültek, a recept mértékegységei kb. 14-16 db. egyfős aszpikhoz elegendőek.

Hozzávalók

  • 1 l alaplé (vagy 1 liter víz + 2 db leveskocka)
  • 100 g sonka (lehet bármilyen sonka, szalámi, vagy sült bacon is)
  • 4 db főtt tojás
  • 100 g uborka (vagy bármilyen más zöldség, akár vegyesen)
  • 20 g lapzselatin

Az aszpikfalatok elkészítése

Készítsünk zöldséges, vagy húsos alaplevet (ha ezt a mozzanatot szívesen kihagynánk, egyszerűen alkalmazzuk az alaplé helyett használható vízzel és leveskockával készült „megúszós” verziót), majd hagyjuk az ízletes lét közepesen melegre hűlni. Ez idő alatt főzzük meg a tojásokat teljesen keményre, a sonkát (vagy más húsárut), illetve az uborkát (vagy más zöldségeket) aprítsuk egészen finomra, a lapzselatinokat pedig áztassuk vízbe kb. 5 percre.

Amikor a zselatin megpuhult, csavarjuk ki belőle a felesleges vizet, majd dobjuk bele az alaplébe. Kevergessük addig, míg teljesen fel nem oldódik, majd kezdhetjük a formák „kibélelését”. Számos technika létezik az ilyen aszpikok tökéletes elkészítéséhez: ilyen többek között az, ha előhűtött (de nem fagyos) formában körbefolyatunk egy kevés anyagot, hagyjuk rádermedni (ezt akár többször is meg lehet ismételni), majd megtöltjük és lezárjuk még egy réteg zselével.

Az is tökéletesen jó módszer, ha minden aszpikforma aljára szedünk egy kevés folyadékot, majd hűtőben megdermesztjük (kb. 10 perc) – sose tegyük fagyasztóba, mert a fagyás után felengedett aszpik egyszerű jégkockaként fog elolvadni! Ezután helyezzünk az első zselérétegre egy kis sonkát és uborkát, vigyázva, hogy ne kerüljenek a darabkák a forma szélére, majd szedjünk rá folyadékot és dermesszük meg. Ezután helyezzünk el minden aszpikban egy-egy szelet tojást és öntsük rá a zselatinos alaplé záró rétegét. Néhány óra elteltével, vagy másnap már fogyaszthatjuk is ezt a remek, sós ízvilágú, töltött zseléfalatkát, ami gusztusos, remegős elemként bármelyik hidegtálat feldobja. Tálalásig tartsuk hűtőben!

Tipp: a zselatin falatkák felszolgálhatóak abban a formában, amiben megdermedtek, vagy ki is vehetjük őket a formából. Ha a képen látható módon szeretnénk felszolgálni az aszpikot, egy tányérba öntsünk meleg vizet (éppen ne legyen forró). A megdermedt aszpikok formáját néhány másodpercre mártsuk a meleg vízbe, vigyázva, hogy a zselé ne érintkezzen a folyadékkal – ez idő alatt az aszpik széle egyszerűen megolvad -, majd borítsuk ki őket könnyedén egy tányérra.

Húsvéti sárgatúró
Húsvéti sárgatúró

Egy örök klasszikus: húsvéti sárgatúró

A régi-új ízek mellett szinte kötelező felvonultatnunk a húsvéti lakomák igazi sztárját, a sárgatúrót, a tojás egyik kreatív feldolgozási alternatíváját, amit a görög- és római katolikus vidékeken előszeretettel készítenek ilyenkor (hiszen sok családban a szentelőkosár elengedhetetlen kelléke). A sárgatúrót megfőzhetjük kis-vagy nagyadagban is (egyes családok akár 30 tojásból is készíthetik), azonban általánosságban elég annyit tudnunk a mértékegységekről, hogy 1 liter tejhez 10 db tojást kell használnunk.

A családi szokásoknak megfelelően a sárgatúró készíthető minimális cukorral, vagy cukor nélkül is, azonban a legtöbb recept édes ételként ajánlja, a húsvéti sonka és a kalács mellé. A sárgatúró gyakran készül mazsolával, vagy akár más aszalt gyümölcsökkel, amik extra ízeket adnak a vaníliás, tojásos alaphoz. Nézzük, hogyan készül a sárgatúró nagymamáink ősi receptje alapján!

Hozzávalók

  • 1 l tej
  • 10 db tojás
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • 1 csipet só
  • 4-5 ek cukor, ízlés szerint

A sárgatúró elkészítése

Öntsük a tejet egy lábasba, adjuk hozzá a cukrot és a vaníliás cukrot, a sót, majd forraljuk föl (ha kisebb, vagy nagyobb adagot szeretnénk az ételből készíteni, tartsuk az 1 dl tej/1 db tojás arányt). Amikor a tej felforrt, adjuk hozzá a tojásokat (ezeket nem kell rántottaszerűen felverni, elég egy villával lazán összekeverni előtte) és főzzük őket kis lángon – ízlés szerint a mazsolával együtt -, sűrűn kevergetve addig, míg a tojás túrószerűen össze nem áll a tejben.

Amikor úgy ítéljük meg, hogy a tojások a vaníliás tejben „sárga túróvá” főttek, húzzuk le a fazekat a lángról, béleljünk ki egy szűrőt lazább szövésű konyharuhával, majd öntsük bele a sárgatúró alapját. Amikor a felesleges lé nagyja lefolyt, kössünk batyut a konyharuhából, majd akasszuk fel, hogy lassan kicsepeghesse magát (például a mosogatótálca fölött). Amikor a sárgatúróból már nem távozik több nedvesség és egészen kihűlt, tegyük hűtőbe tálalásig (célszerű zárt edényben tartani, vagy fóliába csomagolva eltenni). Húsvétkor hidegen tálaljuk bármilyen sós, vagy édes fogás mellé.

Tokaji aszú
Tokaji aszú, 2016

Borajánló: Tokaji 5 puttonyos aszú

Az év egyik legnagyobb keresztény ünnepéhez és az édes, illetve sós ételekkel gazdagon megrakott húsvéti asztalhoz igazi ünnepi ital illik. Habár számos izgalmas szőlőfajtával találkozhatunk, a magyar borok királynője mégis csak a tokaji aszú, ami illatával és ízével igazi ékességévé válik a húsvéti menüsornak. A tokaji aszú a Tokaj-hegyaljai borvidék legismertebb és legkedveltebb desszertbora; készítése több évszázados múltra nyúlik vissza.

A Simkó Pince kínálatában fellelhető tokaji aszú borok aszúsodott szőlőszemekből kerültek kinyerésre, amelyeket szemenként, kézzel válogattak ki, hogy egy ilyen igazán nemes italként érjenek célba. A tokaji aszút legfőképpen ünnepekkor fogyasztjuk, azonban bármilyen kiemelt étkezéskor helyet kaphat az asztalnál, jellemzően desszertek mellett, vagy azok helyett fogyasztva. Ne feledkezzünk meg a locsolkodókról sem: kínáljuk meg őket is egy pohárral!

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 42 034 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,96%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 42 083 forintos törlesztőt (THM 10,01%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

húsvét

ünnepek

kocsonya

tojás

húsvéti ételek

sonka

sárgatúró

recept

receptek

hagyományok