Itt a pünkösdi hosszú hétvége: hiába durrant el az infláció, így fillérekből ünnepelhetsz

Tóth Viktória   
  Megosztom
Itt a pünkösdi hosszú hétvége: hiába durrant el az infláció, így fillérekből ünnepelhetsz

Húsvét és karácsony mellett a harmadik legnagyobb keresztény ünnepünk pünkösd, hiszen a Szentlélek eljövetele még ma is megér egy családi lakomát a pünkösdi hosszúhétvégén. Ilyenkor hagyományosan mindig valamilyen húsétel és sütemény került az asztalra még a szegény családoknál is – ehhez az ünnepi ebédhez kínálunk most igazán hagyományos, mégis izgalmas magyaros recepteket, amiket meglepően olcsón is el lehet készíteni.

Cikkünkben eláruljuk, mit ünneplünk pünkösdkor: milyen bibliai történetekre vezethető vissza az esemény és milyen népszokásokkal fonódott össze az egyházi ünnep? Milyen játékokat játszottak ilyenkor a régi magyarok, ki volt a pünkösdi király és a királyné? Hogyan történt a pünkösdi időjóslás és milyen különleges tevékenységek jellemezték a különböző vidéki térségek ünneplését? Pünkösdi gasztrotippek: így készíts szaftos sertéskarajt gombás krumplipürével, sertés pecsenyelével megbolondítva! Gondoltad volna, hogy milyen jól kiegészíti mindezt egy kis tejfölös savanyúuborka mártás? A süteményről se feledkezzünk meg: most lerántjuk a leplet a Nagyi-féle túrósrétes receptről!

Mit ünneplünk pünkösdkor?

Pünkösdöt a húsvét utáni 7. vasárnapon (50. napon) és az azt követő hétfőn tartjuk (pünkösdvasárnap és pünkösdhétfő), ez a húsvéti ünnepkör utolsó jeles alkalma. Pünkösdkor a hívek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontját, a Szentlélek kiáradását ünneplik; a Biblia szerint ezen a napon kiáradt a Szentlélek Jézus apostolaira és megvilágosította őket, hogy saját nyelvükön hirdethessék Jézus igéjét. Pünkösd húsvéthoz hasonlóan mozgóünnep, legkorábban május 10-11-én, legkésőbb június 13-14-én tartják, idén a dátum június 5-6.

Krisztus korában pünkösd a sínai szövetség ünnepe volt (Isten szövetségre lépett a zsidók népével, Mózes pedig kihirdette a törvényt), eredete a Sávuót nevű zsidó vallási ünnep (a „hetek ünnepe”, mert hét nappal Pészah után tartják), ma már a keresztény egyház születésnapja. Mint minden nagy egyházi ünnepnek, pünkösdnek is vannak kereszténység előtti római gyökerei, ugyanis Krisztus előtt ilyenkor tartották a floráliákat, amikor Flóra istennő, a növények és virágok istennőjét, egyben a tavaszi termékenységet is ünnepelték.

A jeles alkalom egyházi ünneplése még az apostolok idejéből származik, azonban az első történelmi emlékeink csak a 2. századi ókeresztény írók idejéből maradtak fenn. Hagyományosan májust nevezzük „pünkösd havának”, a római katolikus egyházban ekkor tartják a bérmálást, a reformátusoknál a konfirmálást. A Szentlélek jelképe a galamb és a lángnyelv, 305 óta mindig ebben a formában ábrázolják.

Galamb, a Szentlélek egyik szimbóluma
Galamb, a Szentlélek egyik szimbóluma

A csíksomlyói búcsú története

Pünkösdhöz egyedi népi hagyományok és zarándoktevékenységek kötődnek: ilyenkor rendezik meg az év legnagyobb népi ügyességi játékait, melyeknek célja a pünkösdi királyválasztás, amit rendszerint zenés, táncos rendezvények, nagy búcsú és ünnepi eszem-iszom kísér. Az első pünkösdi tömegrendezvény a csíksomlyói búcsú volt (Csíksomlyón található az egyik legfontosabb Mária-kegyhely), ami a rendszerváltás óta nem csak pünkösdnek, hanem az összmagyarságnak is az ünnepe, a magyar katolikus közösségek találkozópontja.

Az esemény történelmi háttere még 1567-ből származik, mikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyveres erővel akarta unitárius vallásra téríteni a székelyeket, ám ők Csíksomlyónál összegyűltek ellene, végül Nagyerdőnél győzelmet aratva megvédték az ősi katolikus hitvallást. A győzelem emlékére és a katolikus hitközösség ápolása céljából Csíksomlyón pünkösd szombatján ünnepi szentmisét tartanak a kegytemplomban, amit hatalmas búcsú kísér, melyre több százezren látogatnak el az egész Kárpát-medencéből, sőt, Európa távoli szegleteiből. Az emberek ilyenkor felvonulnak a két Somlyó-hegy közé – ezt a hatalmas volumenű eseményt Hungarikummá nyilvánították.

Pünkösdi népi hagyományok és játékok

Pünkösdi érdekesség, hogy ilyenkor is állítottak májusfát, illetve, ha korábban, május 1-jén kapott egy leány ilyen szerelmi ajándékot, azt pünkösdkor bontották le ünnepélyes táncmulatsággal körítve. A májusfa nem csak a szerelem és az udvarlási szándék kifejezésének a szimbóluma volt, ugyanis a zöld ág vagy a fiatal fa a természet megújulását is jelképezte.

A legények a májusfa állításhoz rendszerint csoportba verődtek, amit az udvarló fiú vezetett. Éjszaka vagy hajnalban állították a kivágott ágat, kisfát a választott leány kapujába, többnyire a kerítésoszlophoz rögzítve, a fát színes szalagokkal, étellel, itallal díszítették. Egyes vidékeken nem csak az udvarló fiúk vittek májusfát szívük választottjának, hanem a rokonlányok is kaptak, sok helyen májusfa helyett pünkösdi rózsa járt.

Eger környékén más szokás is dívott: itt a legények egy ünneplőbe öltözött kislánnyal mátkatálat küldtek kiszemeltjüknek, ami koszorúba font kalácsból állt, közepén egy üveg borral, kendővel letakarva. Ha a leánynak tetszett az ajándék, hasonló módon viszonozta, a küldönc gyermeket pedig krajcárral jutalmazták (máshol a legény maga vitte el a mátkatálat). Hogy a párválasztás minél sikeresebb legyen, pünkösdkör számos térségben bálokat rendeztek – Kalotaszegen például háromnapos táncos ünnepen volt lehetősége a fiataloknak ismerkedni, szórakozni. Csallóközi szokás volt a „vámkert” állítása, ahol a vámból, bírságból beszedett pénzt a nép közösen mulatta el.

A szokáshoz hasonló a pünkösdi babonás tavaszköszöntés is: az emberek kora hajnalban keltek, hogy a ház kerítésléceire vagy ablakaiba zöld ágakat, virágokat tűzzenek (pünkösdi rózsát, jázmint, bodzavirágot) – ez különösen igaz volt a lányos házakra. A virágok egyrészt köszöntötták a tavaszt és üdvözülték a kiáradó Szentléleket, ám óvták is a házat a bajtól – úgy gondolták például, hogy megvédik az otthonokat a villámcsapástól. Szeremlén, a Sárközben pünkösdi ladikázás is volt, itt a legények zöld ágakkal díszített csónakon utaztatták a lányokat, akik díszes evezőt vittek magukkal.

A Dunántúlra még több játékos szokás volt jellemző, ilyen volt a törökbasázás, a borzakirály és a rabjárás is. A törökbasázás során kiválasztottak egy kisfiút, akinek basásan kitömték a nadrágját szalmával, majd pálcával ütögetve hajtották végig a falun. A kisfiú táncolt, ugrált, a csapat a játékért cserébe tojást, pénzt kapott. A pünkösdi rabjárás is ajándék fejében történt: ilyenkor a legények a lábuknál összeláncolva járták a lányos házakat; a borzajárás során is ajándékot gyűjtöttek, ám a csapat választott tagján, a borzakirályon bodzából készült köpeny volt.

Pünkösdi király és királynéválasztás

Pünkösd egyik legikonikusabb, a középkorig visszanyúló játéka, amit több országrészben a pünkösdi rendezvényeken még ma is tartanak, nem más, mint a pünkösdi királyválasztás. Ilyenkor a falu legényei összemérik erejüket olyan ügyességi próbákon, mint a kaszálás, rönk- vagy bothúzás, tuskócipelés, lóverseny, bikahajsza, karikába dobás, de még kakaslövő versenyt is tartottak.

Mindennek a versengésnek igen komoly tétje volt, hiszen aki a legjobb eredményeket érte el és pünkösdi királlyá választották, az következő pünkösdig (néhol csak rövidebb ideig) ingyen ihatott a kocsmában a falu kontójára és minden mulatságra, lakodalomra hivatalossá vált. A játékok nem csak a szórakozást szolgálták, hiszen ez a legények felavatását is szolgálta, akik innentől kezdve végre kocsmába járhattak, leányoknak udvarolhattak.

A „pünkösdi királyság” kifejezés arra vonatkozik, hogy a király jutalmául kapott egy koronát és „uralkodhatott” a többi legény felett – a többiek egészen a pünkösdi királyság végéig engedelmességgel tartoztak neki (például őrizték a lovát), sőt, ha valami vétséget követett el, testi büntetéssel nem fenyíthették. Mivel a pünkösdi királyság csak egy évig tartott, rövidsége, mulandósága miatt más hasonló szituációkat is illettek a közmondássá vált kifejezéssel („rövid, mint a pünkösdi királyság”).

Minden király mellé kellett egy királyné is, jellegzetes szokás volt a király vagy a királyné pünkösdköszöntő körmenete. A királyné megválasztása teljesen más alapon működött: mindig a legkisebb (4-5 éves) leányból lett a pünkösdi királyné, akit négy nagyobb lány kísért a pünkösdi királynéjáráson (úgy tartották, hogy a „legkisebb a legszebb”), más néven „cucorkázáson”. A kis királynét zöld ágakkal, pünkösdi rózsával ékesítettek és házról házra járva piros rózsaszirmokat hintett a faluban.

A lányok énekeltek és jókívánságokat szórtak a falu népére, az udvarokon megállva a királyné feje fölé kendőt tartottak vagy fátyollal terítették le őt; legvégül felemelték és termékenységvarázsló mondókákat mondtak. A lányok mindezért cserébe ajándékokat kaptak – ez a későbbiekben összeforrt a pünkösdi adománygyűjtéssel, amit „pünkösdölésnek” neveztek, a lakodalmi menethez volt hasonló a pünkösdi királlyal és királynéval. A Csallóközben kislány helyett felöltöztetett bábut hordtak körbe.

Pünkösdi időjóslás, gonoszűzés

A magyar népi hagyományokban az év számos napjának időjósló, terméshozam-jósló jelentőséget tulajdonítottak – ez nem volt máshogy pünkösddel sem. A legtöbb monda szerint, ha ilyenkor szép az idő, akkor jó bortermés várható. Gyimes térségében ellenben a pünkösdi eső jelentett mindig jót, azonban ellentétes babonákkal is találkozhatunk, hiszen Baranya térségében szintén a szép idő hozta a jó bortermést. A pünkösdi harmatnak is varázslatos jelentőséget tulajdonítottak: ha egy leány még napfelkelte előtt megmosdott a harmatban, szebbé, szeplőtelenné tette vele a bőrét, ugyanígy, aki pünkösd hajnalban kútvízzel fürdött, az egész évre elűzte a betegséget.

Mint a legtöbb egyházi ünnepen, most is fontos a gonosz szellemek elűzése, éppen ezért a falu lakói zöld ágakat helyeztek az ablakba, kerítésre, istállókra – ezt pünkösdi zöldágazásnak is nevezik. A zöldágjárás is népszerű játék volt, amit a gyerekek a „Bújj, bújj, zöld ág…” nevű ismert gyermekdalra játszottak el. Tilos volt azonban pünkösdkor az állatok befogása és a kenyérsütés, mert balszerencsét hozott.

Mindezeket a népi hagyományokat az egyház nem nézte mindig jó szemmel, ugyanis az ősi gyökerekre visszavezethető, babonás szokásokat a pogánysággal azonosították – éppen ezért egy időben, a 17. század vége felé még be is tiltották a pünkösdi királyválasztást és a táncos játékokat, mert túlságosan távol álltak az egyházi szemlélettől.

A pünkösd gasztronómiája: hódítanak a hagyományos sültek és a házi sütemények

A pünkösdi lakoma a húsvéti dőzsölés (tudtad, milyen ételek kerültek a húsvéti szentelőkosárba?) egy visszafogottabb formája volt, azonban ahogy korábban is írtuk, ilyenkor még a legszegényebb magyar családok asztalán is nélkülözhetetlen volt a hús. Pünkösdre jellemzően elfogytak a család téli tartalékjai és a húsvéti maradékot is régen felélték, így sokszor frissen kellett levágni az állatot, gyakran idei, fiatal bárányt, borjút, vagy szárnyasokat.

Pünkösdkor nincs megkötve a kezünk úgy, mint például húsvétkor volt, nem tudnánk egyetlen olyan kötelező elemet sem felsorolni, mint a sonka, a húsvéti kalács vagy az „áldozati bárány”. A hosszú hétvégére a magyarok gyakran készítenek szárnyassülteket (például kakast vagy libát), pörkölteket (például vörösboros marhapörkölt vagy sertéspörkölt), rántott hússzeleteket, cigánypecsenyét, de az alföldi juhtartó családoknál a birkahús is szokásos fogás volt (próbáld ki a birkahúst vasedényben, zöldborsókrémes nudlival).

Az előételről és a desszertről se feledkezzünk meg: egy hagyományos sülthöz remekül illik a klasszikus húsleves csigatésztával, vagy a hideg gyümölcsleves szezongyümölcsökből (már kapható az eper, a meggy és a cseresznye). A sütemények esetében is a házias ízek dominálnak: pünkösd tájékán népszerűek a bukták, a házi kelttésztás kalácsok, illetve az olyan túrós finomságok, mint a túrós lepény és pite (édes és sós, kapros verzióban is), a túrós rétes vagy az egyszerű reszelt túrós sütemény.

Bodzaitalt is kínáltak a lakomához

Május végén, június elején kihagyhatatlan lehetőséget kínálnak a szezonális finomságok: végre beérett a magyar eper (amiből kiváló házi eperlekvárt és eperszörpöt készíthetünk), emellett ilyenkor nyílik az akác és a bodza is, amiből szintén frissítő szörpök, lekvárok és más házias finomságok készülnek. A vidéki magyarok pünkösd tájékán szedték a bodzát, ami elég sokáig, május közepétől júliusig virágzik. A bodza a természet gyógyító, egészséges kincsei közé tartozott (gyakran nevezték a „szegény ember patikájának”), ráadásul még ingyen is volt, így a legtöbb család jól betárazott belőle egész évre. A bodzából nem csak szörp, bodzavirág lekvár és bodzapezsgő készült, népszerűek voltak a bodzaborok, a virágok kisütésével készült palacsinták, gombócok is.

Szaftos karaj gombás krumplipürével, savanyú uborkamártással és pecsenyelével
Szaftos karaj gombás krumplipürével, savanyú uborkamártással és pecsenyelével

Recept: Szaftos sertéskaraj pecsenyelével nyakon öntve, gombás újburgonya pürével, savanyú uborkamártással

A következő recept kiváló választás pünkösdre, hiszen amellett, hogy ételünk maximálisan hozza az ünnepi színvonalat, a mai árak mellett egy olcsó fogásnak számít, sőt, az elkészítése sem bonyolult. A receptben megadott mennyiségek 4 fő részére nyújtanak bőséges mennyiséget – ha nagyobb körnek szeretnénk elkészíteni, a mennyiséget növeljük arányosan!

A hús hozzávalói

  • 1 kg sertéskaraj (egyben)
  • 0,5 dl olaj
  • 1-2 db friss rozmaringág vagy kakukkfűág
  • só, bors ízlés szerint

A pecsenyelé hozzávalói

  • 1,5 kg húsos sertéscsont
  • 2 db répa
  • 2 db hagyma
  • 2 db zellerszár
  • 2 db babérlevél
  • 2 ág friss kakukkfű
  • 1 ek szemesbors
  • 3-4 ek liszt
  • 3-4 ek paradicsomsűrítmény

A krumplipüré hozzávalói

  • 1,5 kg újburgonya
  • 200 g vaj
  • 2 dl tej
  • 300 g csiperkegomba
  • 4 gerezd fokhagyma
  • 2 fej vöröshagyma
  • 1 mk szerecsendió
  • só, bors ízlés szerint

A savanyú uborkamártás hozzávalói

  • 1 üveg savanyú csemegeuborka
  • 1 nagy pohár tejföl
  • 1 kis pohár víz
  • 1 ek sertészsír
  • 1 ek liszt
  • 1 tk kristálycukor
  • só, bors ízlés szerint
  • 1 kis csokor friss kaporlevél ízlés szerint

A sült karaj elkészítése

Mossuk meg, töröljük szárazra és a hártyáktól tisztítsuk meg a karajunkat. Dörzsöljük be a húst az olajjal és sózzuk, borsozzuk erőteljesen, hiszen egy jó nagy húst fogunk egyben megsütni. Egy serpenyőben kérgezzük le a sertéskarajt minden oldalán, míg egészen aranybarna nem lesz, ezután fektessük öntöttvas edénybe. Ízlés szerint helyezhetünk a hús mellé néhány fokhagymagerezdet és pár szál friss zöldfűszer ágat (remekül illik a sertéshez a rozmaring és a kakukkfű is).

Előmelegített sütőben süssük a karajunkat 90°-on, 3-4 órán keresztül, óránként forgatva - ettől a sertéskarajunk csodásan fehér lesz és rengeteg szaft marad benne. Ha erre az opcióra nincs elég időnk, akkor 180°-on süssük a karajt 1,5 órán át. Tálalás előtt fontos, hogy legalább 15 percig pihentessük a húst.

A gombás krumplipüré elkészítése

Hámozzuk meg és kockázzuk fel a krumplit, majd sós vízben főzzük puhára. Amíg fő a krumpli, készítsük el a gombát: egy kevés vajon dinszteljük meg a finomra aprított hagymát és fokhagymát, majd adjuk hozzá a meghámozott, vékonyra karikázott csiperkét is; sózzunk, borsozzunk. Fedő alatt pároljuk 5 percig, majd sűrű kevergetés mellett süssük nagyobb lángon addig, míg a felesleges lé el nem párolog alóla és a gomba szép pirult nem lesz.

Készítsünk a krumpliból krémes pürét: törjük össze krumplinyomóval alaposan, adjuk hozzá a hideg vajat és a tejet, illetve fűszerezzük egy kis szerecsendióval (ha az ízlésünknek nem elég krémes, még adhatunk hozzá tejet, vajat). Keverjük össze a krumplipürét a gombával, míg egy gyönyörű, egyenletesen gombás pürét nem kapunk – kóstoljunk, és csak ezután sózzuk, borozzuk tovább a pürét, ha szükségesnek ítéljük meg.

Az uborkamártás elkészítése

Reszeljük le a savanyú uborkát nagylyukú reszelőn, majd egy mély serpenyőben a felolvasztott zsíron dinszteljük puhára egy pohár víz hozzáadásával. A lisztből és a tejfölből készítsünk laza habarást, majd keverjük az uborkához. Sózzuk, borsozzuk ízlés szerint, adjunk hozzá egy kevés cukrot is. Ha nagyon sűrű a mártásunk állaga, húzzuk fel egy kevés vízzel, vagy víz + az uborka ecetes levének keverékével. Tovább ízesíthetjük egy kis csokor friss kaporlevéllel.

A pecsenyelé alapját jól lepirult csontok képzik
A pecsenyelé alapját a jól lepirult csontok képzik

A pecsenyelé elkészítése

Tegyük egy nagy tepsibe a sertéscsontokat és a durván összekockázott zöldségeket, majd magas hőfokon (210°C) süssük őket addig, míg egyenletesen el nem kezdenek pirulni – ekkor vegyük ki a tepsit, hintsük meg az egészet a liszttel és kenjük meg egyenletesen a paradicsomsűrítménnyel. Süssük tovább addig, míg ezek rá nem pirulnak a csontokra és a zöldségekre, majd vegyük ki őket és az egész tepsi tartalmát öntsük egy nagy fazékba. A tepsi aljára lesült darabokat és a kisült pecsenyelevet kaparjuk fel, hogy minden íz a fazékba kerüljön. A karajból kisült húslé is kerüljön a fazékba.

Öntsük föl a pirult alapanyagokat annyi vízzel, amennyi ellepi őket, adjuk hozzá az ízesítő fűszereket és főzzük alacsony lángon, 3-4 órán keresztül – ez idő alatt a folyadék redukálódik, az ízanyagok pedig egy sűrű, barna alaplé formájában távoznak a csontból. Amikor letelt a főzési idő, szűrjük le az alaplevet: a csontokon lévő húst, zöldségeket fogyasszuk el máskor.

Amikor készen áll a fűszeres, esszenciális sertésalaplé, tovább dolgozhatunk vele, hogy egy igazán intenzív pecsenyelét kapjunk eredményül. Erre számos alternatíva van: lepiríthatunk húscafatokat, majd megfőzhetjük őket az alaplében, hogy még esszenciálisabb anyagot kapjunk, vagy egy demi-glace-hez hasonlóan egyszerűen leredukálhatjuk az egészet, ahogy van – mi az utóbbi alternatívát választottuk és addig forraltuk a levet, míg jó sűrű nem lett.

Sokaknak feltűnhetett, hogy a pecsenyeléhez még mindig nem használtunk sót – ez nem véletlenül maradt ki a receptből. Gondoljunk arra, hogy ilyenkor csak a folyadék távozik a léből, minden más íz (a fűszerek íze, a húsos íz, a zöldségaroma) benne marad a lében, így a só is. Ha az elején beállítanánk a megfelelő sós ízt, a végén egy borzasztóan erős, ehetetlen levet kapnánk, ami biztosan nem fogja feldobni a tányért – éppen ezért, csak a legutolsó pillanatban kerüljön a só a pecsenyelébe, amikor az már sűrű, krémes állagú!

Amikor minden hozzávalóval készen vagyunk, tálaljuk a sertéskarajunkat ujjnyi vastag szeletekre vágva. A gombás krumplipüréből formáljunk medencét és öntsük bele a pecsenyelé egy részét, illetve locsoljuk meg vele a hússzeleteket is. A savanyú uborkamártást kanalazzuk a krumplipüré mellé úgy, hogy ne folyjon össze a pecsenyelével. Dekorációnak használjunk friss fűszernövényeket, például petrezselyemzöldet, bazsalikomlevelet.

Hagyományos túrós rétes
Hagyományos túrós rétes

Recept: hagyományos túrós rétes a Nagyi konyhájából

Amilyen összetett a főétel, olyan egyszerű desszert illik mellé, éppen ezért ajánljuk a hagyományos túrós rétes elkészítését mazsolával vagy anélkül, ugyanis ezzel a recepttel biztosan nem lőhetünk mellé. A megadott mennyiségekből 2 rúd rétes készíthető, ha több süteményre van szükségünk, az arányokat megtartva növeljük a hozzávalók mennyiségét!

Hozzávalók

  • 8 db réteslap
  • 500 g félzsíros tehéntúró
  • ½ dl napraforgóolaj
  • 2 ek vaj
  • 3-4 ek kristálycukor
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 1 bio citrom leve és héja
  • 2 db tojás
  • 2 ek zsemlemorzsa
  • 1 csipet só
  • 2 marék mazsola ízlés szerint

A túrós rétes elkészítése

Tegyük a túrót egy tálba és törjük össze alaposan villával, majd keverjük hozzá a tojást, a cukrot és a vaníliás cukrot (ha ennél édesebben szeretjük, nyugodtan fokozhatjuk a cukor mennyiségét). Reszeljük a töltelékbe a citromhéjat, majd ízlés szerint adjuk hozzá a citrom levének a felét és a mazsolát. A vajat olvasszuk fel és keverjük az olajhoz, ezzel fogjuk majd kenni a réteslapokat (van, aki tisztán olajjal, van, aki csak vajjal készíti, mindkét opció járható).

Dolgozzunk nedves konyharuhán: nyissunk ki egy réteslapot, kenjük meg a vajas keverékkel, majd helyezzünk rá egy újabb lapot – ezt addig ismételgessük, amíg két darab, 4 réteslap vastagságú alapot nem kaptunk, ezután következik a rétes betöltése. Kanalazzuk a túrós tölteléket a réteslapra (van, aki elegyengeti, van, aki az egészet egy halomba teszi a rúd közepére) és szórjuk meg egy kevés zsemlemorzsával, hogy az felszívja a sütés közben képződő nedvességet.

A réteslapok végeit behajtva tekerjük fel a nedves ruhával a két rúd rétest, majd fektessük őket sütőpappal bélelt tepsibe. A maradék vajas olajjal kenjük meg a rétesek tetejét, és helyezzük 180°-ra előmelegített sütőbe. Süssük a süteményt hőlégkeveréses módban addig, míg egyenletesen aranybarna nem lesz, majd vegyük ki és hagyjuk langyosra hűlni. Tálalás előtt frissen szitáljunk rá porcukrot.

Szemes Irsai Olivér, 2021
Szemes Irsai Olivér, 2021

Borajánló: Szemes Irsai Olivér, 2021

Sertéshús mellé szinte bármilyen bort nyugodtan kínálhatunk, azonban mi azt javasoljuk, hogy mivel mind a főétel, mind a desszert tekintetében könnyed ízekről van szó, essen a választásunk a fehérborra, egészen pontosan egy könnyed, gyümölcsös aromákban gazdag Irsai Olivérre. Pünkösdre ajánljuk a villányi Szemes Pincészet friss ízű, 2021-es Irsai Olivér szőlőből készült száraz fehérborát, ami éppen olyan letisztult és kellemes, mint a palack megjelenése.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

pünkösd

pünkösdi fogások

pünkösdi ételek

magyaros ételek

sertéshús

rétes

sütemény

recept

receptek

gasztro

gasztromesék

savanyú uborka

alaplé