Dübörög a dinnyeszezon: fillérekbe kerül, így tedd el télire, a héját is savanyúságnak

Tóth Viktória   
  Megosztom
Dübörög a dinnyeszezon: fillérekbe kerül, így tedd el télire, a héját is savanyúságnak

A nyár legkiválóbb, legikonikusabb gyümölcsei közé tartoznak a dinnyefélék, Magyarországon tipikusan a görögdinnye és a sárgadinnye, amelyek jóval sokoldalúbb alapanyagok, mint azt a legtöbben gondolnák. Ahogy a legtöbb gyümölcsöt, úgy a dinnyét is el tudjuk rakni télire izgalmas kompót, savanyúság, lekvár formájában – ezeket a tartósítási alternatívákat gyűjtöttük most össze olvasóinknak. Eláruljuk, hogyan készülhet lekvár görögdinnyéből és sárgadinnyéből, milyen más gyümölcsökkel érdemes kombinálni ezeket és hogyan használjuk fel a görögdinnye ehető héját, hogy egyetlen falat se menjen kárba a szezon slágergyümölcséből.

Cikkünkben összegezzük, mennyi mindenre jó a görög- és a sárgadinnye: azon túl, hogy önmagukban, nyersen fogyasztva is nagyon finomak, most megtudhatod, milyen mediterrán recepteket ajánlunk a dinnyék továbbgondolására, milyen édes és sós alapanyagokkal párosíthatóak kiválóan ezek a gyümölcsök. A tartósítás sem utolsó szempont, hiszen mint minden szezongyümölcs, a dinnye is csak most elérhető, nem szabad késlekednünk a lekvárfőzéssel, kompótkészítéssel, különben lemaradunk róla.

Görögdinnye
Görögdinnye

Mitől „görög” a görögdinnye?

Ha valaki korábban még nem értesült róla, most könnyen lehet, hogy csalódás éri, ugyanis a görögdinnyének valójában semmi köze nincs Görögországhoz, egészen máshonnan származik. A görögdinnye elnevezés egészen egyedi Magyarországon, ugyanis a világon egyedül mi hívjuk „görögnek” ezt a termést – angolul „watermelon”, azaz vízdinnye -, ami még csak nem is gyümölcs, hanem egy, a tökfélék családjába tartozó édes, rendkívül magas víztartalmú zöldség, az uborka rokona.

A görögdinnye elnevezésére két válaszlehetőséget kínálunk: az egyik szerint azért „görög” a görögdinnye, mert ha a földre tesszük, görgethetjük magunk előtt, mások szerint azért görög, mert ez a dinnyeféle a Bizánci Birodalom, egyben a görög nép irányából érkezett hazánkba, javarészt az oszmán-török kereskedőknek köszönhetően (tudtad, hogy még a töltött káposztát is a török megszállóknak köszönhetjük?). Történelmi emlékeink szerint a görögdinnye már a honfoglalás idején is előfordult a Kárpát-medencében, ám csak az 1200-as évektől vált elterjedtebb gyümölccsé.

A nagyvilágban egyébként évezredek óta közismert gyümölcs volt a görögdinnye, még a több mint 5.000 éves egyiptomi hieroglifák is említik (a fáraók sírjában is találtak dinnyemagokat), hiszen kiváló szárazságtűrő, magas víztartalmú alapanyagról van szó, ami a sivatagi nomádok egyik fő tápláléka, vízforrása volt. Maga a görögdinnye egyébként a Kalahári-sivatag környékéről származik, a mai kutatások Szudán térségére teszik az őshazáját (itt a mai napig megtalálható a dinnye vadon élő verziója), más kutatók a Mezopotámia-környáki „Termékeny Félholdat” tartják a dinnyetermesztés kiindulópontjának.

Az „eredeti” vad görögdinnyét a szudániak leginkább állatok takarmányozására használják, ugyanis ez a fehérhúsú verzió inkább savanykás, mint édes. Ahogy a legtöbb kultúrzöldséget, úgy a dinnyét is háziasították, hogy a termés minél színesebb, minél édesebb legyen. Dinnyetermesztésben Kína a világelső, de jelentős a görög, a spanyol és a magyar dinnyetermesztés is.

Sárgadinnye
Sárgadinnye

Mi a helyzet a sárgadinnyével?

A sárgadinnye a göröghöz hasonlóan szintén a kabakosok közé tartozik, közeli rokonai a tökfélék (formabontó tökös receptjeinkről itt olvashatsz), például a cukkini, ám ennek a termésnek „múltja” sokkal inkább ködbe vész, mit a görögdinnyéé. Genetikai kutatások szerint a sárgadinnye őshazája valószínűsíthetően India, ám más vélemények szerint inkább Afrikából, Perzsiából vagy a Kaukázus környékéről terjedt el. Ennek a dinnyefélének is az ókorba nyúlnak vissza a gyökerei, már Homérosz is említést tesz róla az Iliászban.

Európába a sárgadinnyét valószínűsíthetően az örmény és arab kereskedők hozták el, elsősorban a Közel-Keleten és Dél-Európában kezdték nagymennyiségben termelni, ám a görögök és a rómaiak korában még nem számított elterjedt kultúrnövénynek. A sárgadinnye nemesítése, háziasítása előtti darabok még jóval kisebbek, hosszúkásabbak voltak a mai, akár kétkilós példányoknál, íze jóval közelebb állt az uborkához, mint a mostani értelemben vett dinnyéhez, éppen ezért leginkább főzve fogyasztották, nem nyersen.

A sárgadinnye „dinna” néven szerepelt a középkori magyar feljegyzéseken, valamikor az 1100-as években jelent meg a térségben, de már az 1300-as években termesztették Európában, elsőként a bordáshéjú fajtát. érdekesség, hogy a sárgadinnye angol neve „cantaloupe” a Róma-környéki Cantaluopora utal - itt található a pápai rezidencia és itt vetették először nagytételben. Habár rengeteg növényünk származik Amerikából, a dinnyét Kolumbusz Kristóf vitte el a kontinensre második útjával, ahol az indiánok hamar megkedvelték és széleskörben termeszteni kezdték. Ma a legjelentősebb előállítók Amerika, Törökország és Irán, de a magyar sárgadinnye termesztés is jelentős, fedezi a belföldi piac nagyrészét és még exportra is sor kerül.

A magyar dinnye rövid története

A görögdinnyét először a Besztercei szószedetben említették, 1380-1410 környékén, mégpedig „gereg dyene” néven. A Hódoltság ideje alatt egyre több és egyre színesebb dinnyék terjedtek el az országban (pl. rózsaszín és sárga belsejű fajták), feltehetőleg a 16. században élte a dinnyetermesztés a virágkorát. Az első magyar kertészeti könyvben 1664-ben szerepelt (Lippay János: Posoni kert), egyébként folyamatosan termesztették hazánkban, hiszen kifejezetten a vékonyhéjú, édes, piros belsejű, aprómagvú fajtákra volt itthon igény.

A magyar éghajlati feltételek megfelelnek a dinnye elvárásainak (a dinnye a napfényes, szélvédett területeket szereti, ellensége az alacsony hőfok és a sok eső). A dinnye a legminőségibb talajban hozza a legjobb termést, ám Magyarországon inkább a rossz minőségű, szerkezet nélküli, homokos talajban termesztik, ezzel lehet fokozni a termés koraérését. A kötött talajon is kedvelik a termesztését, búza és hüvelyes növények után fejlődik legjobban.

Dinnyetermesztésről árulkodhat még a jellegzetes fóliasátor is, ami nemcsak a gyümölcsök védelmét, hanem a gyorsabb beérést is szolgálja. A görögdinnyéknek közel 20 fajtáját termesztik Magyarországon (pl. Hevesi, Korai kincs, Sugár Baby, Gömb, Sárgahúsú stb.), a híresebb termőterületek közé tartozik Heves, Medgyesháza, Vajszló és Sellye, de híres még a cecei dinnye és a csányi dinnye is.

Magyarországon a sárgadinnye-termesztés is nagytételben zajlik, többnyire Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyékben, de Tolnában és Veszprémben is található belőle szórványosan. Leginkább a sárga húsú Kantalup (ez adja a termelés zömét) és a zöld húsú Galia dinnyékről van szó, mindkét fajtát egyre inkább előnyben részesítik a fogyasztók, sokszor még a görögdinnye vásárlás rovására is.

Honnan tudjuk, melyik a jó dinnye?

Örök vita zajlik arról, hogyan válasszuk ki a jó dinnyét, hiszen – habár van, ahol „meglékelik”, a dinnye belsejébe nem tudunk belenézni. Minden dinnyetermesztő más tulajdonságokra esküszik: van, aki a kisebb dinnyéket, van, aki az igazán nagyokat tartja a legfinomabbnak, mások azt nézik, hogy mekkora a görögdinnye alján lévő folt (ezen a részen feküdt a dinnye, itt nem érte a nap). Egyesek csapkodják, kopogtatják a dinnyét, mert állítólag az a dinnye jó, ami jól kondul.

Valójában a dinnye ízéhez nagyon sok minden hozzájárul, a legtöbb esetben lutriszerű a választás, hiszen nem tudjuk, hogy az adott dinnyét mennyi fény, csapadék érte – azoknál, amik nedvesebb, kevésbé napfényes körülmények közt fejlődtek, gyakrabban előfordul a vastag héj és a kevésbé intenzív íz. Az sem jó a dinnyének, ha nagyon sokáig áll a tűző napon, hiszen a dinnye „felforr”, előfordulhat, hogy a termés túlérett, „kásás” lesz.

A sárgadinnye esetében a boltokban, piacokon mindig érdemes „szaglászni”, ugyanis az édes sárgadinnye könnyen kiválasztható, amennyiben a héjon át is érzékelhető jellegzetes illata – utóbbi nem csak a vásárlókat, hanem a muslicákat is csábítja. Ha szimat alapján nem találjuk jónak a dinnyét, könnyen lehet, hogy az íze is gyengébb lesz, lehet, hogy korán szedték le, célszerű tehát tovább válogatni (ez a zöld és a sárgabelű dinnyére is igaz). Vásárlás után a fogyasztásig tároljuk a hűtőben, szeletekre vágva 2-4 napig állnak el, szeleteletlenül akár hetekig is – azonban nem célszerű ilyen sokáig őrizni őket.

A dinnyék tápanyag- és kalóriatartalma

A legtöbb dinnyekedvelő tudhatja, hogy mind a görög-, mind a sárgadinnye kifejezetten alacsony kalóriatartalmú gyümölcsfélék (gyakorlatilag bármilyen nyári diétába kiválóan beilleszthetőek), vitamin- és ásványianyag-tartalmuk viszont magas, alaposan felturbózhatjuk vele immunrendszerünket. A görögdinnye kalóriatartalma 30 kcal/100g, magas a B1-, B2-, B3 és B6-vitamintartalma mellett a C-vitamin tartalma, gazdag pantoténsavban, folsavban, kalciumban, vasban, magnéziumban, foszforban, cinkben és káliumban is.

A sárgadinnye kalóriatartalma 34 kcal/100g, remek A- és C-vitaminforrás, gazdag folsavakban és a görögdinnyéhez hasonlóan ásványianyagokban is. Mindkét gyümölcs gazdag antioxidánsokban, sokan hatékony rákmegelőző élelmiszerekként tartják számon, ám segítik a nyálkahártyák épségének megőrzését, az emésztőrendszeri szervek egészségének fenttartását, magas folyadék- és rosttartalmuk pedig legyőzik a székrekedést és a különféle emésztőrendszeri problémákat is.

A dinnyék jótékony egészségügyi hatásai akkor érvényesülnek a legjobban, ha frissen fogyasztjuk el őket, azonban, ha az egészséges tápanyag helyett az ízeket részesítjük előnyben és szeretnénk akár télen is érezni a nyár aromáit, a befőzéses tartósítás is remek alternatíva a dinnyék feldolgozására. Na de mégis hogyan együk a dinnyét, milyen ételekhez illik a görög- vagy a sárgadinnye a legjobban?

Milyen ételekhez használjunk friss dinnyét?

A friss dinnye nagyszerű saláta- és gyümölcsleves alapanyag, mindkettőt egyaránt párosíthatjuk más gyümölcsökkel, sós és édes ízekkel is. Ha a görögdinnyéből készítünk salátát, érdemes azt párosítanunk olyan zöldségekkel, mint az uborka, a rukkola vagy a lilahagyma, bármilyen zöldfűszerrel, tipikusan bazsalikommal és mentával, petrezselyemzölddel kiváló. A sajtokkal is remekül lehet párosítani, ízletes fogások készülhetnek fetával és mozzarellával, dresszingnek használjunk olívaolajat, balzsamecetet vagy fehérborecetet, mézet.

Az olaszok gyakran előételként fogyasztják a sárgadinnyét prosciuttoval, koktélparadicsommal, mozzarellával, kecskesajttal – ha igazi mediterrán ízorgiára éhezünk, ezt a párosítást mindenképpen érdemes kipróbálnunk. A sárgadinnyét és a görögdinnyét itthon gyakrabban használják szimpla gyümölcssalátákhoz barackkal, szőlővel, bogyós gyümölcsökkel párosítva, de egyre népszerűbb a főzés nélkül készített, vitamindús hideg görög gyümölcsleves is.

Görögdinnyéből készíthetünk krémleveseket is, tejszínnel vagy anélkül (pl. görögdinnye gazpacho), de készíthetünk belőle frissen facsart dzsúszokat, szörpöket is, illetve a görögdinnye sorbet is igazán népszerű, hűsítő nyári fogás. Süteményekhez állagából adódóan a sárgadinnye az ideálisabb, mindkét gyümölcsből lehet szörpöt, lekvárt kompótot, a zöld termésből pedig ecetes savanyúságot is készíteni.

Befőzési tippek dinnyéhez

Köztudott, hogy a magyarok „mindenből is” tudnak lekvárt készíteni, nincs ez máshogy a dinnyével sem, hiszen mind a görög, mint a sárgadinnye alkalmas rá, egyedül a gyümölcsök magas folyadéktartalma miatt kell rájuk jobban odafigyelni. Mivel mindkét dinnye legalább 90%-os víztartalommal rendelkezik, a héjak eltávolítása és a magozás után gyümölcscentrifugával rengeteg lé nyerhető ki belőlük, ezekből remek szörp készíthető a cukorral 1:1 arányban, sziruposra főzve; célszerű egy kis citrommal vagy citromsavval savanyítani. Ha kellően tiszta üvegekbe adagoltuk és száraz dunsztban kihűtöttük, tartósítószermentesen eltehetjük télire.

A lekvárfőzés mikéntját már jól ismerhetjük, hiszen gyakorlatilag bármilyen folyadékdús alapanyagból készíthetünk ilyen finomságokat (kóstoltad már az almás bodzaviráglekvárt vagy a különleges csokoládés eperlekvárt?) – most ezekre kínálunk lekvár-tippeket, hiszen a jó lekvár titka a helyesen eltalált cukor-gyümölcs arányban rejlik. A tapasztalt lekvárfőzők tudhatják, hogy a lekvárkészítésnek két útja is van: a „hagyományos” elfőzős módszer és a jóval gyorsabb, dzsemfixes megoldás – utóbbi egyébként praktikusabb a lédús görögdinnyéhez, jóval több lekvárt állíthatunk elő vele.

Görögdinnye lekvár
Görögdinnye lekvár

Recept: görögdinnye lekvár

A görögdinnye lekvár a legikonikusabb nyári lekvárok egyike, a recept elkészítésével üvegbe zárhatjuk a színtiszta dinnyeízt, ráadásul jóval egyszerűbb, mint azt a legtöbben gondolnánk. A görögdinnyelekvár alaprecept nagyszerűen kombinálható más gyümölcsökkel is, sokan kedvelik a dinnye-alma párosítást (ami rostosítja is a lekvárt), mások inkább bogyós gyümölcsökkel, tipikusan szederrel, málnával, ribizlivel kombinálják.

Hozzávalók

  • 1 kg görögdinnye
  • 0,5 kg kristálycukor
  • 2 db bio citrom
  • 1 csomag dzsemfix 3:1
  • 1 tk reszelt gyömbér ízlés szerint

A recept elkészítése

Kockázzuk fel kisebb darabokra a héjától megtisztított dinnyét, lehetőség szerint távolítsuk el az összes magot; a citromoknak facsarjuk ki a levét, az egyik bio citrom héját reszeljük le. Öntsük a fazékba a cukrot, a dinnyét, a citromlevet és a kristálycukrot, ízlés szerint adjunk hozzá egy kevés friss gyömbért, reszelve. Főzzük addig, míg a dinnye meg nem puhul (5-10 perc), majd botmixerrel dolgozzuk simára. Adjuk hozzá a dzsemfixet, főzzük további 3 percig, majd porciózzuk ki csírátlanított üvegekbe. Állítsuk őket fejtetőre, majd hagyjuk őket kihűlni száraz dunsztban. Fogyasszuk önmagában, kaláccsal, kenyérrel vagy tegyük nyárias hangulatú piskótás süteményekre, remekül illik a piskótatekercshez is.

Sárgadinnyéből is készülhet lekvár
Sárgadinnyéből is készülhet lekvár

Recept: sárgadinnye lekvár

A sárgadinnye lekvár igazi nyári kuriózum, leginkább önmagában, tisztán dinnyéből érdemes készíteni, hiszen egyébként is átütő, jellegzetes aromáról van szó. Ebben az esetben nem szükséges dzsemfixet használni, hiszen a sárgadinnye kissé rostosabb, tömörebb alapanyag, mint a görög. Ízlésünktől függően dönthetünk, hogy botmixerrel simára dolgozzuk-e, vagy hogy enyhén darabos, dzsemszerű állaggal tesszük el.

Hozzávalók

  • 1 kg sárgadinnye (meghámozva, kimagozva)
  • 0,5 kg kristálycukor
  • 2 dl víz
  • 2 db bio citrom
  • 1 db fahéjrúd ízlés szerint

A recept elkészítése

Tisztítsuk meg a sárgadinnyét és vágjuk apró kockákra, az egyik citrom héját reszeljük le, majd mindkettőnek a levét facsarjuk ki. Egy nagyobb fazékban kezdjük el megolvasztani a cukrot a kevés vízzel, míg egy nagyon sűrű, ragacsos, folyós cukorszirupot nem kapunk, ezután tegyük bele a felkockázott dinnyét, a fahéjat, a lereszelt citromhéjat és a citromlevet. Főzzük a lekvárunkat sűrű kevergetés mellett addig, míg a dinnyekockák meg nem puhulnak, míg megfelelően sűrű masszát nem kapunk (kanálpróbával érdemes tesztelni).

Ha a lekvár darabos maradt, nyugodtan botmixerezzük, a fahéjat távolítsuk el belőle. Készítsünk elő kisebb befőttesüvegeket, csírátlanítsuk őket forró, mosogatószeres vízben, majd, ha kiszáradtak, adagoljuk bele a dinnyelekvárt. Állítsuk fejtetőre őket legalább 15 percre, végül, hogy biztosan jól tartósítsuk őket, mehetnek is a száraz dunsztba. A következő dinnyeszezonig nyugodtan fogyasszuk őket süteményekben, kalácson, pirítóson.

Ne dobd ki a dinnyehéjat, hasznosabb, mint gondolnád!

Habár ez a sárgadinnye héjára sajnos nem igaz, a görögdinnye héja ugyanúgy ehető, mint maga a gyümölcs, éppen ezért, ha van egy kis időnk és energiánk vele foglalkozni, célszerű a héjakat megtartani és felhasználni kompóthoz, savanyúsághoz és más különleges finomságokhoz. A dinnyehéj előkészítése nem nagy feladat, mindössze a sötétzöld, vékony héjréteget kell eltávolítanunk róla, hogy csak a hús és a héj közti, körülbelül 1 cm széles, fakó sáv maradjon – ezzel már nagyon könnyű dolgozni.

Dinnyehéj dulcsáca
Dinnyehéj dulcsáca

Recept: dinnyehéj dulcsáca

A dulcsáca egy balkáni eredetű, cukorsziruppal készített édesség, amit hagyományosan gyümölcsökből, virágszirmokból főznek, kiváló alapanyag hozzá a dinnyehéj is, amivel gyakorlatilag filléres, mégis különleges ételt hozhatunk létre. A dulcsáca remek kiegészítő fogás húsételek mellé, akárcsak a csatni, de ehetjük önmagában is, kenyérrel, pirítóssal, mintha csak lekvár vagy kompót lenne – még desszertnek is kiváló!

Hozzávalók

  • 1 kg görögdinnyehéj
  • 2l víz
  • 1 dl almaecet
  • 1 kg cukor
  • 1 db bio citrom leve
  • 1 tk vaníliapaszta
  • 6 db szegfűszeg

A recept elkészítése

Tisztítsuk meg a dinnyehéjat a zöld részekről, majd kockázzuk apró, kb. 1x1 centiméteres kis darabokra. Tegyük fel a dinnyehéjat a 2 liter vízben főni, adjuk hozzá az almaecetet is. Főzzük addig, míg a dinnyehéj puhává nem válik, majd öntsük le róla az ecetes vizet, csak a dinnyehéjat őrizzük meg. Mérjük le a dinnyehéjat és adjunk hozzá azonos mennyiségű kristálycukrot, ezeket öntsük egy fazékba, majd adjuk hozzá a vaníliapasztát, a szegfűszeget, a citrom lereszelt héját és levét.

Sűrű kevergetés mellett, kis lángon főzzük addig, míg egészen sűrű nem lesz a cukros, dinnyehéjas massza és a dinnyehéjak teljesen áttetszővé, zselészerűvé nem válnak. Amennyiben túlságosan hígnak találjuk, egy teáskanálnyi dzsemfixszel is sűríthetjük. Amikor készen vagyunk, adagoljuk üvegekbe és hűtsük ki dunsztban vagy tálaljuk frissiben reggelire, ebédre, édes hozzávalóként.

Címlapkép: Getty Images

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 7,78 százalékos THM-el, és havi 121 083 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a Raiffeisen Banknál 8,4% a THM; az MKB Banknál 8,59%; a CIB Banknál 8,63%,  a Takarékbanknál Banknál pedig 8,77%; míg az Erste Banknál 9,41%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a Sopron Bank, a Takarékbank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

dinnyeszezon

görögdinnye

sárgadinnye

lekvárfőzés

lekvár

recept

receptek

gasztro

gasztromesék

befőzés