Ints búcsút a hatalmas fűtésszámlának: ezzel a rendszerrel egy vagyont spórolhatsz

Babrik Alexandra   
  Megosztom
Ints búcsút a hatalmas fűtésszámlának: ezzel a rendszerrel egy vagyont spórolhatsz

Továbbra is töretlen az otthonfelújítási támogatás népszerűsége. Mivel sokan élnek a kedvező feltételeket biztosító programmal, így a szakemberek óvatosságra intik az igénylőket: mielőtt belevágunk, érdemes feltérképezni, hogy mire is tudjuk pontosan felhasználni a támogatást. A szakemberek szerint a nagyon változó, mire használják fel a pénzt a családok, de az biztos, hogy a népszerű célok között szerepel a fűtéskorszerűsítés is. Jó tudni viszont, a már jól bevált fűtési rendszerek mellett léteznek már jobb alternatívák is, melyek sokkal gazdaságosabbak lehetnek. Ráadásul egy energiahatékonyságban fejlettebb rendszer használatával rengeteget spórolhatunk a számláinkon. Ennek mentén ajánlott képben lenni a lehetőségekkel, hiszen a támogatásoknak köszönhetően akár klíma vagy hőszivattyú rendszereket is telepíthetünk, melyek a hűtés mellett fűtésre is kiválóan alkalmasak. Cikkünkben most annak jártunk utána, mit lehet tudni a hőszivattyús rendszerekről. A HelloVidék kérdéseire pedig a Magyar Hőszivattyú Szövetség válaszolt.

Óriási az érdeklődés az otthonfelújítási támogatás iránt, amelyet a kormány a gazdasági újraindítási akcióterv részeként indított el januárban. A legalább egy gyermeket nevelő családok otthonfelújítási költségeinek felét, maximum hárommillió forintig térítik vissza. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a lehetőség legalább 2022. december 31-ig rendelkezésre áll a családoknak. Akik nem tudják előre megfinanszírozni a felújítási költségeket, maximum hatmillió forintos felújítási kölcsönt vehetnek fel. Fontos részlet továbbá, hogy a támogatás felerészben finanszírozhatja a munkadíjat és fele részben az anyagköltséget. Ezekről a számlákat gyűjteni kell, majd elektronikusan, személyesen vagy postai úton be kell nyújtani őket a Magyar Államkincstárnak.

Szinte minden felújítással kapcsolatos munkavégzésre igényelhető a támogatás, ahol szakemberekkel történik a felújítás, azaz az anyagköltséghez munkadíj is párosul. Ráadásul, ha gazdaságosabb, megoldásokat keresünk, akkor most olyan extrákkal szerelhetjük fel lakásunkat, mint a napelemek, a klímás hűtés-fűtés vagy akár a hőszivattyú rendszer kiépítése. Ennek mentén most a hőszivattyú rendszereknek jártunk utána.

A hőszivattyú rendszerek népszerűsége szép lassan növekedik Magyarországon. A a Magyar Hőszivattyú Szövetség adatai szerint viszont a lakossági éves piac egyelőre 4-4,5 ezer darab lehet. Pedig ez a leggazdaságosabb, leginkább környezetbarát megoldás, ha a fűtési rendszereket nézzük.

Ha ezt leegyszerűsítjük, akkor elmondható, hogy egy egységnyi energia bevitelével a hőszivattyú akár három-négyszer több hőenergiát is elő tud állítani. A beviteli energia és előállított energia különbözetét megújuló energiának kell tekinteni. Ezért is lehet új építések esetén a 25%-os újuló energia követelményt hőszivattyúval könnyen, más kiegészítő gépészeti megoldás nélkül is teljesíteni.

Hogy működik? Honnan nyeri a hőt?

A szövetség szerint, ha van hűtőnk, fagyasztónk, mosógépünk vagy mosogatógépünk, akkor már van legalább egy olyan háztartási eszközünk, mely a hőszivattyú működési elvét követi. A hőszivattyú egy olyan eszköz, amely energia bevitelével hőenergiát mozgat egyik helyről a másikra, eközben a közvetítő közeg lehűl, vagy felmelegszik.

A hőszivattyúkban a kiegészítő energiát egy kompresszor biztosítja, és hűtőközeg továbbítja, amely párolgási és kondenzációs cikluson megy keresztül. A hőátadás nagy része akkor történik, amikor a hűtőközeg állapotát folyadékról gázra változtatja, és vice versa. Fűtés esetében a hőátadás oldala a fűtendő tér. Hűtés esetén a hőenergia az ellenkező irányba áramlik, a hőt elvonjuk a térből és a levegőbe, vízbe, talajba juttatjuk.

A hőszivattyúnak négy alapvető eleme van. Három található a kültéri egységben - a párologtató, a kompresszor és az expanziós szelep. A negyedik elem a kondenzátor, amely a beltéri egységben helyezkedik el. Ahogy a hűtőközeg kering a kültéri és a beltéri egység között, hőt továbbít a párologtatás és a kondenzáció során.

Mivel főleg megújuló energiával működik, a hőszivattyú a jelenleg leginkább költséghatékony és környezetbarát fűtési megoldás. Általános jellemzője, és nagy előnye az alacsony üzemeltetési költség, de a választás előtt több előfeltételt érdemes megvizsgálni.

Mit, hol érdemes alkalmazni?

A hőszivattyúnak több típusa is létezik. Ha a levegőből nyerjük ki az energiát, és levegő a közvetítő közeg, akkor levegő-levegő hőszivattyúkról (avagy fűtőklímáról) beszélünk; ha víz a hőt közvetítő közeg, akkor levegő-víz típusúról beszélünk. Ha a földfelszín alatti energiákat víz segítségével nyerjük ki, és a fűtendő oldalon is víz a hőközvetítő közeg, akkor víz-víz fajtájúról beszélhetünk. A levegőt, mint környezeti hőt hasznosító hőszivattyúk telepítése talán a legkönnyebb, de mára a talajszondás rendszerek telepítése is jelentősen leegyszerűsödött.

Egy hőszivattyús rendszer kialakítása előtt fontos azt megvizsgálni, radiátort vagy felületfűtést (-hűtést) tervezünk-e. Régebbi radiátorok esetén ugyanis melegebb víznek kell a rendszerben cirkulálnia, mint felületfűtés (padló-, mennyezet, oldalfali fűtés) esetén. A melegebb víz előállítása a hidegebb téli napokon pedig néhány hőszivattyú számára gondot okozhat.

Már vannak magasabb vízhőmérséklettel működő hőszivattyúk, illetve hibrid – gázkazán és hőszivattyú kombinációja – hőszivattyúk is, ezért egy rendszer telepítése előtt mindig érdemes a rendszer bekerülési és üzemeltetési költségét egy szakember segítségével összevetni. Annál is fontosabb egy szakértő bevonása, mert az elhelyezés is körültekintést igényel. Egy levegő-víz rendszerű berendezés esetén a kültéri egység pozícionálásánál például a távolság, az uralkodó széljárás, a „hangosság” is fokozott figyelmet kíván.

Telepíthetjük egy régi parasztházba is?

Természetesen arra is kíváncsiak voltunk, hogy egy régi kertes- vagy parasztház esetében mit érdemes kiépíteni és mirét. A szakemberek szerint, ha a felhasználó a fűtést és a hűtést a legolcsóbb megoldással szeretné kivitelezni, akkor több opció is felmerülhet.

Dönthet a split hűtő-fűtő klíma felszerelése mellett. A split klímákkal fűteni és hűteni is lehet, ám hideg időben hátrányosan befolyásolhatja a komfortérzetet az, hogy a lakás hőmérséklete csak a levegő keringtetésével szabályozható.

Aki klímával való fűtésen gondolkodik, annak érdemes egy adott készülék forgalmazói katalógusban jelzett működési tartományát összevetnie szűkebb lakókörnyezete lokális átlaghőmérsékletével, hiszen egy berendezés nagy eltérést mutathat -10°C vagy -20°C külső hőmérséklet esetén. Ahogy a külső hőmérséklet esik, egy készülék fűtési teljesítménye drasztikusan lecsökkenhet. Azaz nem csak az fontos, hogy a berendezéssel milyen alsó hőmérsékleti határig lehet fűteni, hanem az is, hogy alacsony külső hőmérsékletek mellett mekkora fűtési teljesítmény leadására képes. Aki hidegebb országrészen lakik, annak célszerű olyan berendezést választania, ami névleges kapacitását tartósan, akár -15°C mellett is képes megtartani.

Amennyiben hőszivattyút szeretnénk alkalmazni hőtermelőként, mindenképpen javasoljuk, hogy felületfűtést/hűtést (padló, fal mennyezet) válasszunk hőleadóként, hogy a hőszivattyúnkat gazdaságosan tudjuk üzemeltetni. A hőszivattyú üzemeltetési költségét akkor tudjuk alacsonyan tartani, ha a fűtővíz hőmérséklete alacsony, a hűtővíz hőmérséklete pedig magas. Az sem elhanyagolható dolog, hogy ebben az esetben a hűtési funkcióját is ki tudjuk használni a berendezésünknek. Szóba jöhet hőleadóként fan-coil is, de ennek a berendezésnek a lakossági felhasználásan nagyon ritka.

A hőszivattyú a split klímákkal szemben hatékonyabb működésű, és bírja a mínuszokat is: akár -15 Celsius fokos hőmérsékletig nyújtja a névleges teljesítményét, és a jósági fokban – vagyis az 1 kW energiából előállított fűtési energia értékében – is jóval hatékonyabb, mint a gázkazán. Egy fokkal magasabb beltéri hőmérséklet-növeléshez a hőszivattyú 40%-kal kevesebb energiát használ fel, mint egy kondenzációs gázkazán.

Alkalmazható most épülő családi házaknál is?

Természetesen alkalmazható. Amennyiben a megfelelő hőleadóval együtt alkalmazzuk, nagyon gazdaságos fűtési rendszert tudhatunk magunkénak. A szakemberek azt javasolják, hogy terveztessük meg a fűtési rendszerünket, mert az üzemeltetési költségünket akkor tudjuk alacsonyan tartani, ha egy szakember, az épület adottságait figyelembevéve választja meg számunkra a megfelelő hőleadót és az fűtővíz hőmérsékletét.

Az üzemeltetési költségek terén a hőszivattyú verhetetlen

Fontos azt is mérlegelni, hogy mennyibe kerül 1 kWh hőenergia előállítása. Összehasonlításképpen, míg egy hagyományos kéményes gázkazán kb. 16-17, egy kondenzációs gázkazán mintegy 14 forintból képes 1 kWh energiát előállítani. Amennyiben elektromos áramot használunk (pl. kazán, fűtőpanelek, fűtőfólia), akkor ez a költség kb. 38 forintra nő. Ez éves szinten még egy új, modern, az energetikai szabályozásnak megfelelő épületszerkezet esetén – száz négyzetméterre, 100 kWh/m2a összesített energetikai jellemző és 20°C belső hőmérséklet mellett – évi 380 ezer forint energiaköltséget is jelenthet, hűtés nélkül.

Hogy, mennyiből valósítható meg egy családi ház hőszivattyús fűtése? Ezt nehéz megmondani, hiszen rengeteg dolog függvénye. Függ attól, hogy meglévő vagy most épülő épületről beszélünk, függ az ingatlanunk méretétől, hiszen kisebb épülethez felesleges nagyobb teljesítményű hőszivattyút beépíteni. Így erre a kérdésre nem lehet ilyen egyszerűen válaszolni, de nagyságredi becsléseket korábbai válaszokban talál. Jó hír viszont, hogy igénybe vehető a kiépítésre lakásfelújítási támogatás.

Mennyi idő alatt, illetve hogyan térül meg a leggyorsabban?

A hőszivattyú rendszer bekerülési, kiépítési költségétől függően 8-10 év alatt megtérül – és amellett, hogy a legmodernebb épületgépészeti megoldás, értékálló is. Otthonunkat jellemzően magunknak, gyakran egy életre építjük. Fontos tehát, hogy ne csak a ma, hanem az előttünk álló, változó trendekhez is igazodjunk. Ezek pedig előrevetítik a rugalmas, energiarendszerhez minél jobban alkalmazkodni képes épületeket, valamint a kevesebb energiát felhasználó, széndioxid-kibocsátást csökkentő, zöld megoldásokat. A hőszivattyús házak márpedig ilyenek.

Egy vizes rendszerű hőszivattyú beépítése a felhasználók számára további előnyöket jelenthet a jövőben. A villamoshálózat a csúcs- illetve völgyidőszak jelentősen eltérő fogyasztási értékének, valamint az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása következtében jelentős terhelésingadozásnak van kitéve. A hálózat részéről ez magasabb karbantartási, bővítési költséggel jár. A jövőben ezt a terheléskülönbséget csökkenteni lehet azzal, ha a hőszivattyú völgyidőszakban végzi el az otthon felfűtését, hűtését vagy a használati meleg víz elkészítését, míg csúcsidőszakban lekapcsol. Ez okos mérők beiktatásával az áramszolgáltató jelzése alapján történhet, cserébe a felhasználó számára további árkedvezményt is biztosíthat. Ennek a megoldásnak Magyarországon jelenleg még nincs kiépített rendszere, üzleti modellje, de az európai minták alapján néhány éven belül akár tömegével elterjedhet.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

hőszivattyú

klíma

energiahatékonyság

hőszivattyús rendszerek

magyar hőszivattyú szövetség