Tömegeket keresnek ebben a megyében: milliós a fizetés, diploma sem feltétel

2021-ben újabb fázisába érkezett a Covid-válság generálta munkaerőpiaci átrendeződés - erre is rávilágított a HelloVidék 2021-es regionális munkaerőpiaci körkép-sorozata. A nagy munkaerőhiány évei után a beütő világjárvány bezárásokat, termelés-visszafogásokat, elbocsátásokat hozott. Egy év után az ágazatok – néhány kényszerű kivételtől eltekintve – azonban lassan megtanulnak együtt élni az új helyzettel, sok helyütt újraindul a termelés, bővülnek a kapacitások. 2021. harmadik negyedévében, szeptember és október között - a KSH rendelkezésre álló friss adatai szerint már a koronavírus-járvány előtti rekordszint fölé került a foglalkoztatottak száma Magyarországon. A magyar gazdaság helyreállásával párhuzamosan gyors ütemben nőtt a foglalkoztatottak száma.

2021.harmadik negyedévében a KSH már 4 millió 663 ezer foglalkoztatottat számlált. Ez azt jelenti, hogy sosem látott magasságba emelkedett a foglalkoztatottak száma, ennyien ugyanis a koronavírus-járvány előtt sem dolgoztak. A hazai elsődleges munkaerőpiac teljesítménye is kedvezően alakult, az átmenetileg külföldön dolgozók és a közfoglalkoztatottak nélkül elérte a 4,5 millió főt a dolgozók száma.

Összességében országosan 36 ezer fővel dolgoztak többen, mint 2020 III. negyedévében, a munkanélküliek száma 18 ezer fővel csökkent.

A foglalkoztatási ráta országosan - a KSH adati szerint - egy év alatt 1,0 százalékponttal 63,4%-ra nőtt. A foglalkoztatottak aránya a gazdaságilag aktív népességen belül 5 megyében mérséklődött, 14 megyében és a fővárosban pedig emelkedett.

A legmagasabb foglalkoztatási arány Budapesten (68,6%), a legalacsonyabb Somogy megyében (55,8%) volt.

A munkanélküliségi ráta szintén kedvezően változott, az egy évvel korábbi 4,3-ről 3,9%-ra csökkent. Az országos tendenciával párhuzamosan az egyes térségekben eltérően alakult a munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességen belül: 13 megyében és a fővárosban mérséklődött, 6 megyében pedig emelkedett. A legnagyobb – 2,6 illetve 1,4 százalékpontos – növekedés Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben következett be. A munkanélküliségi ráta 1,4 és 11,4% között szóródott. A legalacsonyabb (2,4% és az alatti) Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér megyékben valamint a fővárosban, a legmagasabb (7,0% és a feletti) Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben volt.

Összességében ilyen alacsony munkanélküliséget szintén utoljára a járvány előtt láttunk, ami egyben azt is jelenti, hogy egyre kevesebb új dolgozót lehet bevonni a munkanélküliek közül a termelésbe, amit már a vállalatok is éreznek.

A legnagyobb munkaerőtartalékai Heves és Borsod megyének maradt

2021 szeptember–novemberében a potenciális munkaerő-tartalék aránya országosan 4,1%-ot tett ki, ezen belül Észak-Magyarországon volt a legmagasabb (6,8%) és Közép-Dunántúlon a legalacsonyabb (2,3%).

Tavaly a szabolcsiak kerestek a legrosszabbul

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 429 ezer forintot, míg adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresete 285 ezer forintot tett ki tavaly. Átlagosan a budapesti székhelyű szervezeteknél dolgozók keresték a legtöbbet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek pedig a legkevesebbet (az országos átlag több mint 1,2-szeresét, illetve héttizedét).

Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 439 ezer, a nettó átlagkereset 292 ezer forintra nőtt.

A bruttó és a nettó átlagkeresetek – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – országosan egyaránt 8,5%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés mértéke Budapesten volt a legkisebb (7,4%), Borsod-Abaúj-Zemplén és Győr-Moson-Sopron megyékben pedig a legnagyobb (egyaránt közel 11%).

A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 309, a szellemieké 548 ezer forintra bővült.

A szellemi foglalkozásúak keresete a fővárosban volt a legmagasabb (634 ezer forint), Békés megyében pedig a legalacsonyabb (401 ezer forint). A fizikai foglalkozásúak esetében a két szélsőértéket Győr-Moson-Sopron (385 ezer forint) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (227 ezer forint) képviselte.

Ezt a régiót viselte meg a legkevésbé a Covid-járvány: a Dél-Alföld

Az elmúlt hónapokban a hazai munkaerőpiaci szakemberek segítségével a HelloVidék is sorra vette, melyik hazai régióban milyen jelentősebb munkaerőpiaci folyamatok zajlottak. Mostani kitekintésünkben a legérdekesebb tényeket és adatokat vesszük sorra!

Körképünk legutolsó állomása az ország legnagyobb kiterjedésű régiója volt, ami egyben a legritkább településhálózattal is bír: ez a Dél-Alföld. A hét magyarországi statisztikai régió egyike, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyéket foglalja magába. A régió központja Szeged. Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója szerint a Covid ebben a régióban érintette a legkevésbé a munkaerőpiacot. A szakember úgy vélte, ennek több oka is van: egyrészt magas a mezőgazdasági foglalkoztatottság, ezt a szektort pedig kevésbé sújtotta a járvány. Másrészt a HORECA szektor kitettsége ebben a régióban a többi régióhoz képest alacsonynak mondható, ami szintén csökkentette a kockázatot. Ugyanakkor az autóipari érintettség a Kecskemét környéki klaszter miatt igen jelentős: a leállások, a termelési szünetek, kényszer-szabadságolások itt is jellemzőek voltak.

A dél-alföldi régió rendkívül megosztott, míg Bács-Kiskun megyében kiemelkedően sok cég működik és iparilag is fejlett, addig Békés megye jellemzően az élelmiszergyártásban érdekelt és a vállalkozások számát illetően a sereghajtók közé tartozik. Csongrád megye az elmúlt években a szolgáltató szektorban erősödött igazán. E mögött az erős egyetemi jelenlét hatását lehet tetten érni.

A covidnak ebben a régióban is számos fontos hatása volt. A cégek körében egy nagyfokú digitális átalakulás zajlott le. Számos IT szakembert kerestek és keresnek ma is a régióban, legyen szó fejlesztésről, programozásról vagy üzemeltetésről. A lezárásokat követő nyitás kapcsán a kereskedelem lett az a másik fő terület, ahol szintén hatalmas a kereslet egy sor kapcsolódó pozícióra. Emellett a Dél-Alföldi Régióban is tömegessé vált a home office, ami természetesen elsősorban itt is a szellemi munkaköröket érintette.

A COVID által leginkább érintett ágazatok a régióban a szolgáltatóipar és az autóipar voltak. Csongrád-Csanád megyében – mint a szolgáltatásokra erőteljesen építő térségben – jelentős leépítési hullám volt tapasztalható, pl. a vendéglátásban. A feldolgozóipar szinte azonnal lehetőséget nyújtott a leépített munkavállalók számára, hiszen több, például vegyipari munkáltató termékei iránti kereslet éppen a vírushelyzet következtében tudott megnövekedni, amely teljesítéséhez jelentős munkaerőre volt szükség

– közölte Bajkán Márk a WHC területi vezetője a HelloVidékkel, aki még kiemelte, hogy Bács-Kiskun és Békés megyében a globálisan tapasztalható félvezető-hiány következtében jelentős létszámleépítéseket hajtottak végre az autóipar szereplői 2021. II. és III. negyedévében. Az iparág fellendülése 2022. I. negyedévére várható.

A dél-alföldi régióban a szellemi oldalon az IT-s pozíciók viszik a prímet, mivel az elmúlt években számos beruházás zajlott le a régióban, ami ráadásul az ország második legnagyobb K+F régiója is. A Java fejlesztőtől a rendszergazdákig mindenkit keresnek, az adatbázis fejlesztőktől az ERP tanácsadókig. De kereslet van villamosmérnökökre, gépészmérnökökre, minőségbiztosítási mérnökökre egyaránt. A kereskedelemben az értékesítők, a területi képviselők, sales asszisztensek, key accountokok, sales menedzserek a keresettek. A fizikai területen a legnagyobb problémát jelenleg a szakmunkások jelentik. Ezen belül egyrészt a logisztikai területen hiányoznak szakemberek: raktárosok, targoncás pozíciók, komissiózók. A kereskedelem területén eladókból, pénztárosokból, árufeltöltőkből kellene több munkavállaló. A gyártásba, de a szolgáltatókhoz is sok villanyszerelőt, karbantartót, gépkezelőt, szerelőt, lakatost, műszerészt keresnek. És a betanított munkaerő is keresett ebben a régióban.

Teljes cikk: Mi folyik ebben a régióban? Őrület, mennyire keveset keresnek ezek a magyar melósok

Az ország egyik feltörekvő régiója: az Észak-Alföld

Az észak-alföldi régió helyzetét jelentősen emeli, hogy Hajdú-Bihar megye jelenleg az egyik legkedveltebb beruházási célpontja az országnak, Debrecenbe áramlik Budapest után a legtöbb kutatás-fejlesztési beruházás– közölte a HelloVidékkel a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.

Jász-Nagykun-Szolnok köztes helyzetben van: a mezőgazdasági termelés mellett több nagyvállalat is jelen van (a teljesség igénye nélkül: Samsung, Jász-Plasztik, Rosenberger, Eagle Ottawa, stb.), ugyanakkor – tette hozzá Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója - mind Bács-Kiskun felé (Kecskemét környéki autóipari klaszter), mind Hajdú-Bihar felé van egy elszívó hatás, amely a BMW debreceni gyárának megvalósulása után tovább fog erősödni. Érdekessége még a megyének, emelte ki a szakember, hogy országos szinten itt a megnagyobb az egyszerűsített foglalkoztatás aránya lakosságarányosan.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ugyanakkor a mezőgazdaság és az ehhez kapcsolódó feldolgozóipar dominál. Az ipar főként Nyíregyházára és részben Nyírbátor térségére koncentrálódik, az itteni munkaerőpiacra nyomja rá ugyanakkor legnagyobb mértékben a bélyegét a mélyszegénység: bár papíron itt még van jelentős utánpótlása a munkaerőnek, valójában ebből a miliőből igen nehéz feladat a hatékony toborzás – közölte Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója, aki még hozzátette, hogy a covid sem volt túl nagy hatással a régióra.

A WHC szakembere szerint az Észak-Alföldön számos gyártócég toboroz most folyamatosan új munkavállalókat: a betanított munkaköröktől kezdve a szakképzettséget igénylő pozíciókig, kihívást elsősorban a tapasztalattal rendelkező hegesztő, karbantartó, gépész szakemberek megtalálása jelenti.

Az észak-alföldi régióban karbantartás, folyamatmérnökség, NPI, valamint minőségirányítási területen láttuk a legtöbb nyitott pozíciót, túlnyomó részt beosztotti, nem vezetői szinten. Karbantartáson belül a technikusi szintű pozíciók folyamatos kihívást jelentenek a vállalatoknak, de jóval könnyebb a betöltésük, ha nem 12 órás műszakokról van szó. Minőségbiztosításban az iparági tapasztalat megszerzése járhat kihívásokkal Beszerzés és Supply Chain területén általános munkaerőhiányt tapasztalunk, a keresések jellemzően az operatív és stratégiai beszerző, raktárvezető, logisztikai koordinátor és ezek mellett vezetői pozíciókra irányulnak.

Teljes cikk: Súlyos a helyzet ebben a magyar régióban: ennyiből tengődnek a kétkezi melósok

Rengeteg az iskolázatlan és a munkanélküli magyar: ez Észak-Magyarország

Az ország észak-keleti régiója, a nehézipar egykori fellegvára, speciális terület. Van két komoly strukturális öröksége: a rendszerváltást követően gyakorlatilag megszűnt a területre alapvetően jellemző nehézipar, miközben a közlekedési infrastruktúrája is komoly elmaradásban volt az elmúlt időszakig. Mind az ország második legkisebb megyéje, Nógrád, mind a második legnagyobb megye, Borsod-Abaúj-Zemplén foglalkoztatási mutatói a legrosszabbak között szerepelnek (8,6%,-os ill. 8,7%-os munkanélküliségi index). Heves megyének alacsony, és egyre fogyatkozó a lélekszáma, ugyanakkor a munkanélküliségi index itt a legalacsonyabb a régióban (6,1%). Az utóbbi években azonban a munkaerőhiány ennek a régiónak is komoly lendületet adott.

Az M3-as autópálya gyorsforgalmi úttal való megközelíthetőségének megteremtése Salgótarján, Eger és Miskolc esetében hirtelen új távlatokat nyitott a beruházók számára. A régió lakosságának képzettség szerinti felzárkóztatása azonban továbbra is várat magára. Ebben a régióban az egyik legnagyobb a 8 általánost sem végzettek aránya. Az elmúlt években felpörögtek a régiós új beruházások, a Trenkwalder saját mérése szerint az elmúlt pár esztendőben 10.000 főnyi új munkahelyet teremtettek az itt megvalósult beruházások.

– közölte a HelloVidékkel Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója, aki hozzátette, hogy az új és gyorsabb útvonalak nem csak azt jelentik, hogy a beruházások könnyebben eljutnak a régióba és könnyebb lesz a logisztika, hanem azt is, hogy a munkaerő elvándorlása is felgyorsulhat. Ez a folyamat el is kezdődött, ami komoly fenyegetettséget jelent mind a beruházásokra, mind a helyi munkaerőpiacra.

A régió az iparát tekintve a hagyományos ipari régiók közé tartozik, emiatt főleg a gyártó és éptőipari szektor a jellemző, jelentős a keresés a logisztikára és a Horeca szektorra is, utóbbi a rengeteg hotel és természeti területen elhelyezkedő éttermek miatt fontos. Fizikai területre csomagoló, anyagmozgató, operátor, gépkezelő, targoncás, bádogos, lakatos, villanyszerelő, műszerész, acélszerkezet-szerelő kell, kiegészítve szakáccsal és felszolgálóval. Szezonja van a fűtés- és gázszerelőknek. A szellemi munkavállalók terén a plc programozók, minőségbiztosítási szakemberek, villamosmérnökök, gépészmérnökök, mechatronikai mérnökök, minőségbiztosítási mérnökök, EHS menedzserek és a termelésvezetők a legjellemzőbbek.

Teljes cikk: Mégis, mi folyik ebben a régióban? Egekben az iskolázatlanok és a munkanélküliek száma

A járvány nagy vesztese: a Közép-Dunántúl

A Közép-Dunántúl Magyarország egyik legjobban prosperáló régiója, ahol már a Covid előtt is komoly problémát okozott a munkaerőhiány, fizikai dolgozók tekintetében legalábbis. Nem véletlenül becézik „királyi régió"-nak, hiszen megyéi közül mindhárom (Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém) kiemelt szerepet töltött be a történelemben: az ország első fővárosai voltak.

A régióban (Győr-Moson Sopron megyével együtt), országos viszonylatban a legalacsonyabb a munkanélküliség, egyúttal itt a legmagasabb a különbség a keresleti és a kínálati oldal között – emelte ki a legelején Fehér Tamás, a ManpowerGroup ügyvezetője. Az M1-es autópálya miatt elég sok nyugati autóipari cég települt rá erre az útvonalra, importálják is a régióba a munkaerőt, megfordulnak külföldi munkavállalók. A térségben meghatározó az autóipari beszállítók szerepe, de gyakorlatilag minden iparág hangsúlyosan jelen van, jelentős raktárbázisok települtek ide. Székesfehérváron az élelmiszeripar is elég erős, az egyéb típusú ipari gépgyártás pedig Tatabánya környékén dominál. Egyszóval, fogalmazott Fehér Tamás, meglehetősen színes a gazdasági, így a munkaerő-felvevő piaca is a régiónak. Fontos viszont megemlíteni, hogy rengeteg az új beruházás, és az autóiparon kívül például a feldolgozóiparban, az elektronikai iparban, illetve a logisztikában is folyik a verseny a munkavállalókért. Ennek eredményeként ebben a régióban a legtöbb a betöltetlen pozíció Budapest és Pest megye után.

Ez a régió nagyban érintett a szállásszolgáltató és vendéglátó szektor vesszőfutásában is. A szektor bedőlésével rengetegen mentek el más területre dolgozni, és ez jól érzékelhető volt idén nyáron, amikor az újrainduló turizmus hatalmas munkaerőhiánnyal küzdött. Sok cég a visszaesett termelést úgy reagálta le, hogy elküldte a munkavállalóit, ám ez sok esetben hatalmas hiba volt, mert pár hónappal később már ugyanezen munkavállalók más cégnél dolgoztak, adott esetben magasabb bérért, a pótlásuk pedig akár 6 hónapba is beletelt

– emelte ki Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. Aki hozzátette a cégek a zárások feloldását követően azon dolgoznak, hogy miként tudnák megtartani a munkavállalókat mivel a hatalmas munkaerő-kereslet miatt rengeteg a munkahelyet váltogató munkavállaló.

A munkaerőpiaci szereplők egyetértenek abban, hogy vannak pozíciók, amelyekre már legalább egy évtizede folyamatos a kereslet ebben a régióban. Ilyenek a szakmunkákon belül a villanyszerelők, felsővezeték szerelők, lakatosok, asztalosok, hegesztők, sofőrök de a gyártásba is szükségesek az operátorok, a karbantartók, épületkarbantartók, és gépkezelők, minőségbiztosítási mérnökök, gépészmérnökök, villamosmérnökök, termelésvezetők.

Hatalmas a kereslet a logisztikában a targoncásokra, komissiózókra, logisztikai szakemberekre is.

A teljes cikk: Ki nem találnád, melyik magyar megyénk a járvány nagy vesztese: drámai a cégek közötti elvándorlás

Ahol 20-25%-kal is alacsonyabbak a bérek: a Dél-Dunántúl

Összességében elmondható, hogy a szomszédos Közép-Dunántúlhoz képest kevésbé prosperáló régió, azon magyarországi vidékek egyike, ahol az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökken a lakosság, és ezzel együtt a rendelkezésre álló munkaerő is. A Dél-Dunántúl középső és déli része két eltérő részből áll: van egy erősen iparosodott északi (Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém megyék) és egy kevésbé fejlett, mezőgazdaság területén viszont erősebb déli (Somogy, Tolna, Baranya megyék) rész. Ez a különbség a bérszínvonalban is megnyilvánul, akár 20-25%-kal is magasabbak lehetnek a bérek mondjuk Fehérváron, mint Pl. Szekszárd térségében – közölte a HelloVidékkel a WHC Csoport szakembere.

Mivel a déli megyékben az iparosodás nem annyira erőteljes, ezért a munkanélküliség valamivel magasabb, főleg a mezőgazdasági szezon elteltét követően. Ennek ellenére az álláskeresők mobilitása minimális, még mindig azt várják, hogy a környék fejlődjön. Erre egyébként megvannak a jelek, Pécsen például folyamatosan bővül a munkalehetőségek száma, de Somogy területén is látunk bíztató jeleket. Tapasztalataink szerint a Covid által egyik leginkább sújtotta terület volt a Közép-magyarországi régió és arányaiban az északi terület, pont az ipari, azon belül az autóipari túlsúlya végett.

Kicsi ország vagyunk, így kifejezetten régióspecifikus trendeket nem igazán tudunk azonosítani. Ami elmondható, hogy ebben a régióban adják fel országos szinten az egyik legkevesebb hirdetést (másik sereghajtó Dél-Alföld), és ebben a régióban van a legkevesebb elérhető/aktív álláskereső is. Hogy lássuk a nagyságrendeket: az összes, országosan a Profession.hu-n feladott hirdetésnek a dél-alföldi régió mindössze 3,5 százalékát teszi ki. A többi dunántúli régióban is 2-3-szor több hirdetést tesznek közzé, mint Dél-Dunántúlon.

– közölte a HelloVidék megkeresésére a Profession.hu.

A Trenkwalder legfrissebb kutatása szerint kedvező álláslehetőség esetén a munkavállalók Somogy (52%) és Tolna (44%) megyékből vándorolna el legnagyobb arányban. Míg Somogy megyéből jellemzően külföldre (79%) mennének a legnagyobb számban, addig Tolnából inkább a fővárosba vagy Fejér megyébe vándorolnának el. Baranya megyében ennél kedvezőbb a helyzet, innen megfelelő feltételek esetén csupán a megkérdezettek harmada lenne hajlandó elköltözni a régióból, és ők is túlnyomó többségben Budapest irányába orientálódnának.

Míg Baranyában az autóipari termelésbe és szolgáltatóközpontba (SSC) történtek előrelépések, addig Tolna és Somogy megyében elsősorban az élelmiszeriparban és kereskedelemben érdekelt szereplők ruháztak be.

Talán meglepőnek tűnhet, de a legtöbb keresés az értékesítőkre vonatkozik a régióban, ezekből ugyanakkor aránylag keveset adnak ki HR szolgáltatóknak. A Trenkwaldernél jellemzően a gyártásba, termelésbe keresnek mérnököket és IT szakembereket. Jelenleg senior mérnök, senior programozó és informatikus munkakörben a legnehezebb jelöltet találni. Fizikai munkakörök esetén gyártósori operátor, logisztikai területen dolgozók (pl.: targoncavezető, raktáros) és a mára klasszikusnak mondható hiányszakmák (pl.: villanyszerelő, hegesztő) toborzása a legjellemzőbb. A legnagyobb kihívást jelenleg a villanyszerelői pozíciók betöltése jelenti. A legrégebb óta be nem töltött pozíciókat nézve szintén a villanyszerelő vezeti a sort, azonban, ha a mennyiséget vesszük alapul, akkor a különböző operátori munkakörök állnak a dobogó legfelső fokán.

A teljes cikk: Tömegek hagyják el ezt a magyar régiót: a legtöbben inkább külföldön dolgoznának

Ahol csúcson a munkaerőkereslet: Nyugat-Dunántúl

A Nyugat-Dunántúl Magyarország egyik legjobban prosperáló régiója, ahol már a Covid előtt is problémát okozott a munkaerőhiány, fizikai dolgozók tekintetében legalábbis. Egyrészt az ország keleti részéből próbáltak toborozni, másrészt tömegesen jelentek meg az ukrán és egyéb harmadik országbeli munkavállalók.

A régió munkaerőpiaci helyzete a határ közelsége miatt már egy évtizede speciális.

Nagy volt és jelenleg is nagy az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása, a foglalkoztatottság, főleg Győr-Moson-Sopron megyében mindig is az egyik legmagasabb volt az országon belül – közölte a HelloVidékkel a WHC Csoport szakembere. Ezek a hatások Vas megyében is érezhetőek, és ezzel együtt nagyon régóta jelenlevő munkaerőhiány jellemzi a régiót. Zala megye a régióban a foglalkoztatottság szintjét tekintve egy kicsit hátrébb van, de mostanra itt is érezhető munkaerőhiánnyal kell szembenézni a gazdálkodó szervezeteknek.

Fehér Tamás, a ManpowerGroup ügyvezetője szerint a nyugat-dunántúli régióban a pandémia alatt csak bizonyos szektorokban és csak rövidebb időre veszítették el tömegesen az állásukat. Nagyon hamar visszatért a foglalkoztatottság arra a szintre, ami előtte volt, viszont a munkaerőpiac átrendeződött. Cégük negyedévente készít egy reprezentatív felmérést, amiből kiderült, hogy az ország régióit vizsgálva jelentős eltérések tapasztalhatók, ugyanakkor minden régióban egységesen létszámnövekedést vetítenek előre a cégek.

A legszélesebb körű létszámbővülést az Észak-Alföldön (19%) és Budapesten (15%) várják, de a Nyugat-Dunántúlon (11%) is az átlagot meghaladó a növekedési várakozás.

A leginkább visszafogott bővülési várakozásokat a Dél-Alföldön (5%) és a Közép-Dunántúlon (1%) mérték a felmérés készítői.

A szakemberhiány ebben a régióban is elmondható, általános probléma. A WHC Csoport szerint a CNC-sek, a lakatos, hegesztő, vagy bármilyen fémes szakmával rendelkező jelöltekért hatalmas a verseny a piacon. Számos betöltetlen pozíciónk van ezen a területen. A kínálat bőséges, viszont az esetek többségében a bérek nem érik el a szakemberek által kívánt színvonalat, és még mindig gyakran külföldön keresik a boldogulást.

Ugyanakkor a magas arányú autóipari kitettség sajnos az egész régiót sújtja, és a cégek a leállások miatt (félvezető és chip hiány) bajban vannak.

Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója szerint ebben a nyugati régióban jelenleg a legnagyobb probléma a munkaerő megtartása (passzív időszak fizetése), illetve a vállalati jó hírnév és bizalom megőrzése a munkavállalók szemében. Másrészt a Trenkwalder szerint a logisztika, a raktározás biztosan a nyertesek közé fog tartozni. A házhozszállítási terület szintén. Szolgáltató központok várhatóak, mert sok szellemi munkavállaló van a régióban, akik nem műszaki beállítottságúak, de nyelvet jól beszélnek.

Akik kimennek külföldre a Dunántúlról, azoknak a helyét a kelet-magyarországi vagy ukrán és egyéb harmadik országbeli munkavállalók töltik be. Idővel azonban ők is tovább vándorolnak. Egyedül azok maradnak, akik szorosan kötődnek, vagy akik kevésbé bérérzékenyek, mint például a mérnökök

– tette hozzá a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója, aki kiemelte még, hogy a külföldi munkaerő egyre komolyabb mértékben érkezik, az ukránt lassan felváltja a vietnámi, fülöp-szigeteki, mongol munkaerő. Érdekesség viszont, hogy mindig vannak olyan cégek, amelyek ragaszkodnak a magyar munkaerőhöz és igyekeznek inkább az országon belüli migrációra támaszkodni.

A teljes cikk: Mi folyik ebben a régiónkban? Özönlenek az ukrán, a vietnámi és a mongol melósok

2021-es év nagy vesztesi: ők sínylették meg leginkább a pandémiás éveket

Országos viszonylatban is diákok munkavállalása terén van egy általános bizonytalanság, a kismamák, illetve a 45 év felettiek számára még mindig nehéz az elhelyezkedés a Trenkwalder szakembere szerint, aki a HelloVidéknek kiemelte:

Az atipikus foglalkoztatás ma Magyarországon még bizonyos szempontból gyerekcipőben jár. A keretek ismertek, a lehetőségek adottak lennének, mégsem használják ki a vállalatok megfelelő mértékben. Azon cégek, akik időben felismerték, hogy hosszútávon a stratégia része kell, hogy legyenek a foglalkoztatás ezen formái is – jellemzően nemzetközi hátterű nagyvállalatok – ott komoly munkaerőpiaci és lojalitási előnyök körvonalazódnak a térség többi foglalkoztatójával szemben.”

Globális szinten készült egy felmérés, amiből egyértelműen látszik, hogy azok, akiket az átlagnál is erősebben érintett a pandémiás helyzet, nem mások, mint a kisgyermekes anyukák – hívta fel a figyelmet erre Fehér Tamás, a ManpowerGroup ügyvezetője is, aki hozzátette:

Közülük többen veszítették el az állásukat, mint bármilyen más demográfiai csoportban. Nehéz azonban azt átlátni, hogy hányan döntöttek önként arról, hogy otthagyják a munkahelyüket és a gyerekkel maradnak otthon, vagy kényszerűen kellett otthagyniuk a munkahelyüket azért, mert nem lehetett időben összeegyeztetni a munkavégzést és a gyerekek otthoni ellátását.

Címlapkép: Getty Images