Ez a lesújtó valóság: a legtöbb magyarnak szenvedés a munkahelyén, inkább ezt választják

Pénzcentrum   
  Megosztom
Ez a lesújtó valóság: a legtöbb magyarnak szenvedés a munkahelyén, inkább ezt választják

A Pénzcentrum oldalán tavaly év végén futó nagy Boldogságtesztben a vállalkozók vallották magukat a legboldogabbnak. Mi lehet ennek az oka? Ilyés Márton, a Budapesti Vállalkozásfejllesztési Közalapítvány vezetője szerint egy rossz munkahelyhez képest vállalkozónak lenni jó, mégiscsak egy fajta függetlenséget, magamura érzést tud nyújtani, ami bizonyos embertípusoknál elengedhetetlen a létezéshez. Ugyanakkor nemcsak az egyénnek, az ország gazdaságnak is előnyös, hiszen ez az szféra , amelyik a legfinomabban hangolva tud illeszkedni a fogyasztói igényekhez a kis innovációkkal. Mégis kevesen mernek belevágni ma még, kiderült az is, mi ennek a valódi oka.

Pénzcentrum: A Pénzcentrum tavaly év végi Nagy Boldogságtesztjéből kiderült, hogy Magyarországon egyértelműen a vállalkozók azok, akik a leginkább boldognak vallják magukat. Elárulod, mi lehet ennek az oka?

Ilyés Márton: Van egy olyan érzésem, hogy elsősorban azért boldogabbak a vállalkozók, mert Magyarországon egészen egyszerűen rosszak a munkahelyek, és azt látom, hogy nagyon sokszor ez a motiváció a vállalkozóvá váláshoz. Én persze hiszem, hogy sok munkahelyet jobbá lehetne tenni, de jelenleg az van, hogy rosszak a főnökök, rosszak a szabályok, rosszak a szervezeteink. A munkakultúra alacsony és a munka nem más, mint szenvedés. Persze nem mindenhol, de a hazai munkahelyek egy nagyon nagy részére azért ez áll. Ott, ahol a 21. században egy főnök még mindig üvöltözve akar érvényt szerezni a mondanivalójának, ott mégis miről beszélünk? De tulajdonképpen nincs min csodálkoznunk, hiszen az egész magyar oktatási rendszer itt tart még, a tanár-diák viszony is az alá-fölé rendeltségről szól, ez ivódik belénk. Én őszintén nem csodálkozom azon, hogy a magyar demokrácia ott tart, ahol. Nevelgetünk gyerekeket 18 éves korukig, akiknek semmi érvényes tapasztalatuk sincs arról, hogy demokratikus módon is el lehet intézni egy problémát. Nem dönthetnek arról, hogy milyen kaja legyen a menzán, hány fok legyen a teremben, ki legyen a tanár, vagy mi legyen a tananyag. Aztán 18 évesen azt mondjuk nekik: kezdjél el legyél kedves hinni ebben a rendszerben, és döntsd el okosan, ki legyen a miniszterelnök vagy a polgármester. Teljesen irreális dolog azt hinni, hogy ez így működhet.

De visszakanyarodva: egy rossz munkahelyhez képest vállalkozónak lenni jó, mégiscsak egy fajta függetlenséget, magamura érzést tud nyújtani, ami bizonyos embertípusoknál elengedhetetlen a létezéshez.

Ugyanakkor vállalkozóként sokkal kockázatosabb az élet, kiszámíthatatlanabb és kevesebb fogódzó van a mindennapokban. És persze a munkaidő sem annyira egyértelmű, ezzel sokan küzdenek. Ezen kívül pedig az is gondot szokott okozni még, hogy egy vállalkozó sosem kaphat olyan szintű visszajelzéseket, mint amilyeneket egy alkalmazott megkap egy jó munkahelyen. Persze a piac visszajelez, csak sokkal keményebben.

Gazdasági szempontból miért fontos egy országnak, hogy minél több lehetőleg sikeres vállalkozója legyen?

A kisvállalkozó szféra a gazdaságnak az a rétege, amelyik a legfinomabban hangolva tud illeszkedni a fogyasztói igényekhez a kis innovációkkal. Nem ők azok, akik fel fogják találni az új WD40-et, de bizonyos felfogásban nem is erről szól az innováció, hanem sokkal inkább jelenti az apró kis változtatásokat a szervezetben, a termékben, a kiszolgálásban. Gondoljunk csak bele, folyamatosan változnak a fogyasztói igények, és ők azok, akik igazán gyorsan tudnak alkalmazkodni, gyorsan újra tudják hangolni a saját üzleti modelljüket, Egy nagy cég esetében, mire észreveszik az igényt, mire a változás átfut magán a szervezeten, az olykor hónapokig, évekig tart.

A statisztikák dinamikusan növekvő hazai cégszámot jeleznek, ám az Opten adataiból tudjuk, hogy ennél azért árnyaltabb a kép: tavaly a szokásosnál jóval több cég jött létre Magyarországon, de továbbra is kevés az új szereplő. Ez miért baj?

Magyarországgal kapcsolatban azért még mindig nincs valódi rálátásunk arra, mennyi a valódi vállalkozó, és mennyien kényszervállalkozók, hiszen sokan csak az adójuk csökkentése miatt vágnak bele. Az egész katás rendszernek sajátja, hogy sok szektorban tolja a vállalkozói lét felé az embereket, akiknek a munkájuk jellege azért közelebb áll a klasszikus alkalmazotti munkaviszonyhoz, és nem felelnek meg az igazi vállalkozói kritériumnak, tehát nem kockáztatnak pénzt, nem végeznek önálló tevékenységet. Éppen ezek miatt torzul a kép, és nagyon nehéz nemzetközi összehasonlításban mérni ezt. Nem tudom, hogy hazánkban sok-e a vállalkozó, de bizonyos szempontból azt gondolom, hogy kifejezetten kevés, lehetne sokkal több. Sokkal több területen is kipróbálhatnák magukat az emberek, az hasznos lenne.

A teljes cikk itt olvasható.

Címlapkép: Getty Images

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

pénzcentrum

vállalkolzók

ilyés márton

budapesti vállalkozásfejlesztési közalapítvány