Félmillió a magyarok átlagkeresete, legalábbis a friss adatok szerint: te hazaviszel ennyit?

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 461 700 forintra becsülhető, 14,3 százalékkal meghaladta a tavaly májusit.

Az átlagkereset emelkedéséhez elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járult hozzá - tette hozzá a KSH.

A reálkereset 3,8 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 10,7 százalékos növekedése mellett.

A bruttó kereset mediánértéke 397 900 forintot ért el, 14,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 276 000 forint volt, 15,9 százalékkal felülmúlta az előző év májusit.

Az év első öt hónapjában a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 18,5, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 19,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A reálkereset 8,7 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 9,0 százalékos növekedése mellett.

A kiemelkedő növekedést elsősorban a honvédelmi és a rendvédelemi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatásának februári kifizetése, a fegyverpénz, az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése magyarázzák - jelentette a KSH.

2018 óta 55.9% volt a rendszeres bérek növekedése

14.9%-kal nőtt a bruttó átlagbér májusban, miközben a rendszeres bruttó átlagkereset 14.3%-kal emelkedett, 2018 óta pedig 55.9% volt a rendszeres bérek növekedése. A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 495 900 forint volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 342 000 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 506 600 forint volt a hónapban - olvasható a Takarékbank közleményében.

kedvezmények nélkül számított nettó átlagbér szintén 14.9%-kal nőtt, a nettó reálbérek növekedése pedig 3.7% volt a hónapban az erőteljes inflációs alapfolyamatok mellett is. A bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése 14.3% volt a hónapban az előző havi 14.1%-ról gyorsulva. A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók teljes létszáma 2.9%-kal emelkedett éves alapon, és így már látványosan meghaladja a pandémia előtti csúcsát a szint és egyelőre nem látszanak a lassulás jelei.

Folytatódott az idei kiemelkedő bérnövekedési ütem a minimálbéremelések teljes bérskálát feljebb toló hatásának köszönhetően, továbbá a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt láthatóan érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók. A januártól 200 ezer forintra emelkedő minimálbér és 260 ezer forintra emelkedő szakmai bérminimum miatt, illetve a 4%-kal csökkenő szociális hozzájárulási adó segítségével a teljes bérskála érdemben feljebb tolódik és várakozásunk szerint az idei bérnövekedési ütem némileg 16% felett fog alakulni. Eközben a bérköltségek látványos növekedése, illetve az energia- és alapanyagárak emelkedése pedig tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát – ami még magasabb bérkövetelésekhez vezethet -, amit azonban könnyen meg is tehetnek a láthatóan továbbra is erős kereslet mellett. Az erős áremelési és béremelési dinamikának köszönhetően egyre közelebb kerülhet a gazdaság a klasszikus ár-bér spirálhoz, ha a várakozások immár tartósan ezen a szinten ragadnak be és az árazási illetve bérkövetelési igényeket ehhez igazítják folyamatosan a szereplők. Ezeknek a várakozásoknak a tartóssá válását igyekeznek jelenleg a jegybankok világszerte megakadályozni a gazdaságok moderált hűtésével és megtalálni azt az egyensúlyi pontot, ahol ezt még recesszió okozása nélkül meg tudják tenni.

- írták.

Az erőteljes alapfolyamatoknak és az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremeléseknek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 4% feletti éves nettó reálbér növekedés lehet 2022-ben, ami továbbra is fogyasztásélénkítő erővel bír, támaszt adva a GDP-nek fogyasztási oldalról.

Ágazati bontásban átlag feletti volt a bérnövekedés a hónapban az építőiparban, a kereskedelemben, a vendéglátásban, a pénzügyi szektorban, az oktatásban, az egészségügyben és a szociális ellátásban, míg átlag alatti volt a bérnövekedés a feldolgozóiparban, az energiaszektorban, a logisztikában és a közigazgatásban.

Címlapkép: Getty Images