Óriási a baj, nagy a gáz a magyar mézzel: senkinek nem kell, nem tudják eladni

Senkinek nem kell, nem tudják eladni az akácmézet - nyilatkozta Király László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Hajdú-Bihar megyei elnöke a Haon.hu-nak.

Ahogy az elnök elmondta a lapnak, jól teleltek a méhállományok, betegség sem tizedelte őket, és tavasszal úgy alakult az időjárás, ahogyan az a méhészek forgatókönyvében szerepelt.

Hosszú idő után az idei volt az első olyan év, amikor a fagy nem károsította az akácot, teljes volt a virágzás. Rengeteg akácmézet pergettünk, aminek különösen örültünk, hiszen ez a legkelendőbb a hazai és a külföldi piacokon is. A Dunántúl déli részén, főleg a Zselicben a hárs is nagyon jól virágzott. Intő jel volt azonban a repce igen gyenge virágzása

– közölte Király László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Hajdú-Bihar megyei elnöke, aki hozzáfűzte még, hogy még májusban is minden megvolt a mennyiségében és minőségében is kiváló mézterméshez. Igaz, száraz volt a tél és a tavasz is, emiatt tudtak csak kevés repcemézet pergetni, de remélték, Medárd meghozza az esőt. Nemhogy nem hozta meg, hanem az egész nyár rendkívül aszályos volt. Ennek következtében – tette hozzá Király László – vadvirág sehol sem volt, a mi vidékünkön csupán a gazdasági növények jöhettek számításba. Igaz, a kukoricavirág nem ad mézet, viszont a virágpor miatt nagyon jelentős. Ez a takarmánynövény gyakorlatilag alig hozott termést. A napraforgó valamivel jobb volt, de a múlt esztendőkben megszokott nagy, lapostányárnyi virágok helyett az idén csupán befőttesüveg-fedőnyi volt az olajos növény virága. A facélia, a mézelőfű is gyengén virágzott.

Így összességében az akácmézből sok lett, a vegyes virágmézből gyenge-közepes mennyiséget, míg a napraforgóból, repcéből keveset tudtak pergetni a méhészek.

Túlcsordulnak a hordók - nincs hol eladni a mézet

A már említett aszályprobléma mellett azonban van sokkal súlyosabb gond is, aminek egyelőre sem az okát, sem a megoldását nem látják a méhészek.

A hungarikumnak számító akácmézből nagyon sok van, szinte túlcsordulnak a hordóink, és a minősége is kiváló. Ennek ellenére nem kell senkinek, nem tudjuk eladni az akácmézet. Még kilogrammonként 1800 forintos áron sem. Tavaly 2 ezer 300 forint volt kilója. Miközben a boltokban most találkozhatunk 8 ezer forintért is akácmézzel. De ugyanúgy nem kell a vegyes virágméz, aminek kilóját 1100 forintért adnánk. Ezt az áruházláncok polcain 3500-4000 forintért kínálják

– részletezi a méhészek problémájának kereskedelmi oldalát Király László.

Hogy a Nyugat-Európában, de akár világviszonylatban is a kiváló minőségéről ismert magyar akácméz iránt miért csappant meg drasztikusan a kereslet, arra csak következtetni tud a méhészszakma.

Azért, mert a most eladhatatlannak tűnő mézkészletek miatt kevesebb a méhészek bevétele, félő, többen felhagynak a mezőgazdaság számára is nagyon fontos méhészkedéssel. Vagy ha nem is hagyják abba, csökkenhet az úgynevezett vándorméhészek száma, akik kaptáraik szállításával követik az országban például az akác- vagy a hársvirágzást. Óriásit emelkedett az üzemanyagok ára, amit már nem tudnak megfizetni. Mióta hatósági áras a méhek táplálásához elengedhetetlenül fontos cukor, szinte teljesen elfogyott a boltok polcairól. Vagy marad az úgynevezett méhészcukor, aminek ára kilogrammonként 500-600 forint.

- tette hozzá az elnök.

Címlapkép: Getty Images