Kész, vége! Ez vár a vidéki kisboltokra 2023-ban: csúnya világ jöhet az árstop miatt

HelloVidék: Van hivatalos adat arról, hány kisbolt szűnt meg az országban az utóbbi egy évben?

Neubauer Katalin: Mi is a KSH adataiból tudunk dolgozni, és a 2022-es adatokat még nem tették közzé. Gyakorlatilag a rendszerváltás óta folyamatosan csökkent a kisboltok száma, viszont egy nagyobb mértékű boltbezárás volt tapasztalható tavaly, illetve az első féléves adatok alapján - ezt már kiolvashatjuk a KSH számaiból. Ebből indult ki az a feltételezés, hogy kb. 4000-rel kevesebb kisbolttal tudunk számolni idén. Emögött több ok húzódik meg. Az egyik, hogy az elmúlt időszakban több olyan dolog volt a kereskedelmi vállalkozások életében, ami megnehezítette az életüket. A munkaerőhiány, a bérek növekedése, az energiaárak, és az árstop is már több mint egy éve velünk van, ami főként a kisvállalkozásoknak és a vidéki településeken üzemelő kisebb boltoknak jelent olyan súlyos problémát, ami arra sarkallja őket, hogy ne folytassák a tevékenységüket.

Hány kisbolt működik szerte az országban?

Ezt sem hozza konkrétan a KSH. Ezeket becslések alapján határozzák meg. De a napicikk-kereskedelemmel foglalkozó kereskedők száma még mindig több 10 ezres nagyságrendű.

A kisboltoktól milyen visszajelzéseket kaptak az ársapkákkal kapcsolatban, mennyire nehezítette meg az életüket a fix árra belőtt alapélelmiszerek?

Főleg az a gond, hogy a kisboltok nagykereskedő partnereken keresztül kapják meg ezeket az alapvető élelmiszereket. Ők nincsenek kapcsolatban a feldolgozóipari vállalatokkal, így még magasabb áron kapják a beszállító partnereiktől az árstopos termékeket. Ezáltal náluk a veszteség magasabb, mint egy nagy kereskedelmi hálózatban. Ráadásul a kisboltokban az alapvető élelmiszerek aránya sokkal nagyobb, mint egy szupermarketben vagy egy diszkontáruházban, ahol nem élelmiszer termékek is vannak.

Gondolom, a kisboltokban a kereslet is csökkent.

Nagyon sok minden gyorsan átalakult tavaly. A háború kitörése után az energiaár-robbanás, az aszály okán folyamatosan emelkedtek a beszerzési árak, a beszállítói árak ennek eredményeképpen a fogyasztói árak is, ami egy keresletcsökkenést eredményezettek, a kiskereskedelem kisebb mennyiséget értékesített 2022 második félévében. Már nyártól lehetett érzékelni ezt a csökkenést. Ez sajnos azt is eredményezi, hogy egyre több olyan termék iránt is csökkent fogyott a kereslet, aminek az a kiskereskedelmi árrése lehetővé tette volna, hogy fedezze az árstopos termékeken jelentkező veszteségeket. Ez a lehetőség is erőteljesen beszűkült.

Beszéltem olyan kisboltossal, aki úgy oldotta meg ezt a problémát, hogy tavaly óta tényleges nem árul árstopos terméket. Hónapokon át nem tartott kint a polcokon sem cukrot, sem lisztet, még akkor sem, ha elvileg van rá törvényi kötelezettség – a vásárlóknak azt mondta, épp most fogyott ki. Saját bevallása szerint a legrosszabb dolog, ami ilyen inflációs környezetben történhetett a kisboltokkal, az az árstop.

Minden kiskereskedelmi egységre vonatkozik a kötelező készlettartás mennyiségi meghatározása. A hatóságok ezt ellenőrzik is. Én is találkoztam már olyan kisebb-nagyobb bolttal, ahol éppen nem volt készlet, de egy kisboltos hosszú távon nem engedheti meg magának, hogy huzamosabb ideig ne értékesítsen alapvető élelmiszereket. Egyrészt mert a szankciókkal, büntetésekkel sokkal nagyobb gondot okozhat magának, másrészt forgalom nélkül nem tud üzemelni.

Miközben több ezer kisbolt bezárt, aközben a Magyar Falu Programnak köszönhetően a 2021-2022-ben 121 olyan településen nyílt kisbolt, ahol az elmúlt években, évtizedekben nem volt.

Igen, de ez csak a kistelepülésekre vonatkozott, 2000 fő alatti lakosságszámúakra, még 2021-ben hirdették meg ezt a pályázatot. Azt nem tudjuk, ténylegesen hány bolt nyitott meg, de sok olyan egység volt, ami át tudott alakulni, mert ez a pályázat a felújításokra és átalakításokra is lehetőséget adott. A veszteségek ezekbe a kisboltokba (amelyek korábban pályázati segítséggel kerültek átalakításra és nyitásra) is ugyanúgy begyűrűztek. Éppen ezért tavaly év végén megint meg lett hirdetve egy pályázati lehetőség ugyanennek a boltkörnek, hogy minimalizálják a veszteségeiket. 1-3 millió forintra lehet pályázni, de ez csak egy szűkebb kört érint. Aki ennél nagyobb településen üzemeltet boltot, annak ugyanúgy megvan a vesztesége, de nekik nem volt lehetőségük kompenzációt kapni a kormányzattól.

Mire lehet számítani? Ha megszűnik az árstop, azzal a kisboltok problémája nem szűnik meg.

A legrosszabb az árstopban, hogy ez az intézkedés csak a kiskereskedelmi egységek részére jelent kötelezettséget, az ellátási lánc többi szereplője nincs bevonva ebbe. Sem az agrárium, sem a feldolgozóipar, sem a nagykereskedelem. Így nem is tudott együttműködés kialakulni az ellátási lánc szereplői között, hogy megosszák ezt a terhet, veszteséget egymás között. Akkor talán jobban meg lehetett volna ezt oldani… A beszállítói árak ebben az időszakban óriási mértékben megnőttek, így a kiskereskedők veszteségei egyre nagyobbak lettek. Emiatt hangsúlyoztuk már tavaly nyár óta, hogy kérjük, hogy ezt az intézkedést szüntessék meg, vagy legalább alakítsák át, mert ez az „egy teherviselős megoldás” nem lesz fenntartható. Magyarország településszerkezete viszont nagyon indokolttá teszi, hogy ezt a kereskedelmi struktúrát (a kisboltok hálózatát) valamilyen módon képesek legyünk fenntartani. Nemcsak nagy- és közepes városokban élünk, hanem nagyon sok az apró település. Majdnem 3000 kistelepülés van, ahol ugyanolyan fontos, hogy legyen alapvető élelmiszerekből ellátás. A jelenlegi gazdasági környezet azonban nagyon megnehezíti ezeknek az egységeknek a fenntartható működését.

Mi lehet a megoldás?

Az árstop eltörlése is már nagy segítség lenne. Akkor a piac vissza tudna rendeződni a normál menetbe, amiben eddig is működtünk. Az árstop előtt is volt már egy megszűnési hullám, de annak az üteme kiegyensúlyozott volt, azzal folyamatosan számoltunk. De ha ezek az boltok nagyobb ütemben zárnak be, azzal településeknek a mindennap élelmiszerekkel történő ellátása kerül veszélybe. Ezt szeretnénk elkerülni, ezért hívjuk fel mindig a döntéshozók figyelmét arra, hogy nagyon fontos, hogy ezek az intézkedések hatástanulmányok mentén készüljenek, és vegyék azt is figyelembe, mit okoznak ennek az egész kereskedelmi struktúrának, vagy akár a nemzetgazdaságnak.

Elnézve az élelmiszerárak drámai mértékű emelkedését, kérdés az is, hogy piaci alapon fenn tudnak-e maradni ezek a kisboltok, hiszen nem véletlenül szűntek meg. Lehet ezeket nyereségesen működtetni, amikor a fogyasztó sokkal inkább meggondolja, mielőtt vásárol, hol és mit vegyen?

Ez egy nagyon komoly kérdés, hogy melyik település milyen vásárlóerővel bír, a kisbolt meddig tartható fenn, ez a jövő kérdése. A vásárlói szokások is nagyban átalakulnak. De az biztos, hogy ez volt az első olyan alkalom, hogy a vidéki kisboltok kaptak támogatást. A döntéshozók a tevékenységi kör bővítésében is látták a megoldást, minél többféle tevékenység végezhető egy ilyen egységben, annál több vásárlót fog oda vonzani. Hogy ez üzletileg mennyire lesz fenntartható, akkor látja majd a rendszer vagy a szakma tisztán, amikor tisztán piaci alapon működnek majd.

Amikor kisgyermek voltam, a szeres településen, pár száz fős falukba „mozgó ABC” járt. Hetente megjelent a kisteherautó, hátul a „bolttal”, amiben a legalapvetőbb élelmiszereket lehetett megvásárolni. Mennyire működőképes ez a megoldás ma is?

Vannak még ilyen mozgóárusok, de ők általában már szakosodtak. Pékáru, mélyhűtött élelmiszerek vagy tőkehús, kevésbé a tartós élelmiszerek vannak a mozgó élelmiszerboltban. De tavaly ez is átrendeződött, az üzemanyagárak és a munkaerőhiány miatt sok esetben ez a szolgáltatás is csorbult. Illetve amikor egy településen üzemel egy kisbolt, és arra a településre beérkeznek ezek a mozgóárusok, ők is attól a falusi kereskedelmi egységtől vonják el a forgalmat. A kisbolt annál kevésbé lesz eredményes és fenntartható, minél több mozgóárus jelenik meg rendszeresen. Számos tényező van, Sok minden mozog itt, ami nehezíti ezeknek az üzleteknek a piaci alapon történő működését. Az is nagy változást jelentett annak idején, amikor a dohánytermékek kikerültek a forgalmukból. Elég sok olyan változás volt, ami nem abba az irányba mutat, hogy ezek a vidéki kisboltok könnyen túlélnek.

Nem egy kistelepülésen rég bezárt az iskola, nincs már kocsma sem, bezárták a postákat is, a kisboltok az utolsó találkozási- közösségi helyek…

Így van, mi is azt gondoljuk, hogy a magyar településszerkezet megköveteli azt, hogy ez a kereskedelmi struktúra vidéken fennmaradjon. Muszáj megoldani ennek a fenntarthatóságát, hogy a kistelepülésen élők életminősége legalább ezen a szolgáltatási színvonalon megmaradhasson. Azt is hozzá kell tenni, hogy a feldolgozóiparban is nagymértékben jelen vannak a kkv-k, és a tételnagyság, amit ők meg tudnak termelni, nem teszi lehetővé, hogy nagy boltszámú kiskereskedelmi láncokban legyenek beszállítók. Az ő termékeiknek a piaca is csorbulni fog, ha ezek a kisboltok még nagyobb ütemben szűnnek meg. Az ő szempontjukból is fontos, hogy fennmaradjon ez a színes kereskedői paletta.

Illetve új irány is lehetne, ha a helyi termékek minél jobban bekerülhetnének a helyi kisboltokba.

Igen, erre is van általában próbálkozás. A helyi termékek általában kézműves termékek, amiknek az önköltségi ára magasabb, mint egy feldolgozóipari terméké, ezért ezeknek a piaca egy sokkal nehezebb kérdés. A helyi termelők piaca nem ugyanaz, mint egy kisbolt. Teljesen mások a higiénés, élelmiszer-biztonsági feltételei, ami egy boltba be tud kerülni értékesítésre. Pl. egy tojás bélyegzés nélkül be sem kerülhet a boltba a szalmonella miatt. Csak az a szűk keresztmetszet, hogy már nem nagyon akar senki termelni.

A magyar vidéken is egyre nagyobb teret hódít magának az e-kereskedelem is. Ez mennyire befolyásolhatja a vidéki kisboltok sorsát?

Az online vásárlók általában nem azok, akik nap mint nap bemennek a falusi kisboltba, illetve vidéken online alig lehet élelmiszert vásárolni. Az online élelmiszer kereskedelem a fővárosban és nagy városokban érhető el a lakosság számára.

Címlapkép: Getty Images