Ennek a magyar gyümölcsnek végleg befellegzett? Már csak import lapul a boltok polcain

Hosszú évek óta egyre szomorúbb a málnatermesztés helyzete Magyarországon, míg az 1980-as években közel 7 ezer hektáron 25-30 ezer tonna málna termett hazánkban, az ezredfordulóra ez mintegy 1500 hektárra és 10-15 ezer tonnára zuhant - tudta meg az Agrárszektor a FruitVeB-től.

Mára a málna gyakorlatilag eltűnt a gyümölcstermesztésünkből, a termőterület a 2022-es adatok alapján mindössze 101 hektár, aminek a terméktanács becslései szerint legfeljebb a fele az elfogadható színvonalú ültetvény. A megmaradt málnatermő felület inkább frisspiaci árut termel, de ezek döntően néhány tized vagy 1-2 hektáros ültetvények, a jelenlegi hazai termésmennyiség valamivel 1000 tonna alatt van, és ez évről évre folyamatosan csökken. A legtöbb málna Nógrád, Baranya és Zala megyében található. Az elmúlt években modern, jelentős fejlesztést Nagykanizsa térségében hajtottak végre az országban

- közölte a szervezet.

Ömlik az import málna az országba

A málna hazai fagyasztóipari hasznosítása a megszűnés határára jutott, mivel Lengyelországból és Szerbiából számos esetben olcsóbban lehet kész fagyasztott árut importálni, mint a hazai alapanyagot megvásárolni - mondta a terméktanács lapunknak. Hozzátették, a frisspiacon is egyre jelentősebb teret hódít a lengyel málna, mely mára a 120 ezer tonna körüli termésével a hazai termelés százszorosára nőtte ki magát.

Mit szeret a málna?

A málnatermesztés eredményesen, csak öntözött körülmények között folytatható, sőt mára ez már a legmodernebb esetekben termesztőközeges, hajtatott termesztés. Ennek ellenére a rendkívül meleg idő, a hőhullámok és a rendkívül erős napsugárzás még ezen kertekben is károkat okoz. A málna a legtöbb bogyós gyümölccsel együtt a kiegyensúlyozott közepesen magas hőmérsékletű klímát kedveli. A nemesítés mára kitermelt olyan fajtákat, amelyeket a melegebb éghajlaton is lehet termelni, de ennek ellenére sem kedvező a túl meleg, száraz, páramentes klíma a termelésnek - tájékoztatta lapunkat a FruitVeB.

Miért tűnik el a magyar málna?

A málnatermesztésünk kritikus mértékű visszaszorulása alapvetően három tényezőre vezethető vissza - tudtuk meg a FruitVeB-től. Az egyik a klimatikus viszonyok átalakulása, a hazai klíma ugyanis az elmúlt 15-20 évben szárazabbra és melegebbre fordult, márpedig a málna nem bírja ezt a klímát, ilyen hő- és UV-terhelés mellett nem állíthatók elő a gazdaságos termelést biztosítható hozamok, illetve minőség. Komoly gondot okoz emellett a termelőknek a munkaerőhiány is, hiszen a málna az egyik legmunkaerőigényesebb kultúránk. Éves művelése 3-4 ezer munkaórát igényel hektáronként, melynek háromnegyede a betakarítás nagyon rövid időszakában merül fel. Jelenleg ilyen szűk időintervallumban ekkora mennyiségű munkaerőt találni nagyon nehéz, vagy szinte lehetetlen vállalkozás. Nem segíti a magyar termelőket az sem, hogy mind Szerbia, mind pedig Lengyelország mára sokkal nagyobb málnatermesztővé nőtte ki magát.

A lengyelek a gazdasági előnyüket kedvezőbb klímájuknak, míg a szerbek az olcsóbb munkaerejüknek köszönhetik. Ezáltal ma jóval olcsóbban tud málnát előállítani mindkét ország, mint a magyar termelők.

A szervezet lapunknak hangsúlyozta, a legfontosabb kihívás a málnatermesztők részére mind közül a rendkívül magas munkaerőigény, amelyet a kultúra művelése igényel. A málna zöldmunkája, fűzése, illetve a betakarítás jelentős szezonális munkaerőt igényel, és nagyon magas szedési költségek mellett kell gazdálkodni.

Továbbá a mai kor minőségi követelményeinek megfelelő terméket eredményező és alacsony termelési kockázatú termékelőállítás csak védett, fólia alatti termelésben képzelhető el. Így a termelőberendezésbe történő beruházás az, ami nagyon jelentős kihívást jelent a termelőnek. Ezek a beruházások kialakítástól függően hektáronként 30-100 millió forintba is kerülhetnek.

A szakemberek úgy látják, megfelelő fajtával és technológiával megduplázható lehet a hazai termésátlag.

A teljes cikk ITT olvasható.

Címlapkép: Getty Images