Megszületett a megállapodás: ennyivel nőnek a MÁV-VOLÁN dolgozók bérei

Hosszú ügy végére került pont

Kis túlzással, de a Szolidaritás Autóbusz Közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) elment a falig, és a vasutas és a HÉV-szakszervezetek után 2024. január 31-én a Közúti Közlekedési Szakszervezettel (KKSZ) együtt aláírták a MÁV-VOLÁN-csoport 2024–2026-ra vonatkozó bérmegállapodását. A cégcsoport munkavállalói 3 év alatt legalább 28,4 százalékos béremelést kapnak, amiből már idén 17 százalékos, de legalább bruttó 70 ezer forintos emelés jár bruttó 600 ezer forintos alapbérig.

A bruttó 600 ezer forint feletti alapbérrel rendelkező kollégák egységesen bruttó 102 ezer forintos bérfejlesztésben részesülnek, részmunkaidő esetén a munkaidő arányában változnak az összegek. Az autóbusz-vezetők esetében ez 20 százalék feletti béremelést jelent csak az idei évben, ami a különféle pótlékokkal együtt havonta akár több mint bruttó 140 ezer forintos keresetnövekedést is jelenthet.

A munkavállalók jogi garanciát kaptak a következő két évre is arról, hogy bérük biztosan az infláció felett fog növekedni. A megállapodással a sztrájkolók követelései is jelentős részben teljesültek.

A SZAKSZ szerint a felek megállapodtak abban is, hogy különös tekintettel a Volánbusz várható átalakítására és a bekövetkező integrációra, a bérek struktúráját és a kollektív szerződést is felülvizsgálják, a megállapodás pedig garantálja, hogy a rákövetkező két évben az inflációt is figyelembe véve nő a foglalkoztatottak keresete.

Álláspontunk szerint a két, kiemelkedően sikeres munkabeszüntetés nélkül nem beszélhettünk volna ilyen bérajánlatról, így a szakszervezet a mértékek növekedését a saját sikereként könyveli el. Azt is bebizonyítottuk, hogy lehet Magyarországon a közlekedési szektorban is érdemi sztrájkot megvalósítani

- írta közösségi oldalán a SZAKSZ.

Példátlan volt az összefogás

Tavaly év végén a buszsofőrök a korábbiaktól eltérően egy komoly megmozudulást szerveztek azért, hogy kiharcolják a bérköveteléseiket. Mint ahogyan arról beszámoltunk, a SZAKSZ a tavaly decemberi megmozdulás után január 28-29-re újra sztrájkot hírdetett, mivel nem tudott megállapodni a Volánnal. Dobi István a HelloVidéknek ezzel kapcsolatban azt mondta:

Elsősorban azt kell megállapítanunk, hogy a rendszerváltás óta, mióta lehetőséget kaptak a munkavállalók, hogy élhetnek alkotmányos jogukkal és sztrájkolhatnak, egyértelműen kijelenthetjük, hogy a közlekedési ágazaton belül, a Volánbusznál biztosan nem volt kétszer kétnapos, munkabeszüntetés, annak érdekében, hogy a Volán dolgozók bére a szakszervezet követeléséhez közeli szinten valósuljon meg

- mondta Dobi István.

A SZAKSZ vezetője szerint a Volánbusz adatainak közzétételével (amit véleményük szerint erősen kozmetikáztak) december 10-11. napján megtartott sztrájkban, a vezényelt (tehát munkát végző) autóbuszvezetők 39 % vett részt a sztrájkban, míg a január 28-29. napján megtartott munkabeszüntetésben már, ugyancsak a vezényelt autóbuszvezetők 56 %-a nem vette fel a munkát, a kimaradható járatok esetében.

Ez óriási siker, mivel a Volánbusznál működő második helyen álló reprezentatív szakszervezet, az autóbuszvezetők 60-70 %-át tudta a bérharcában mozgósítani. Továbbá már a karbantartó munkásokat és az adminisztratív munkakörben dolgozókat is meg tudta szállítani, akik 10-15 % részvétellel, de beálltak a sztrájkba

- hívta fel a figyelmet.

Dobi István lapunknak azt is elárulta, hogy nagyon kedvező volt az utazóközönség hozzáállása a munkabeszüntetésük kapcsán, az autóbuszvezetők az utasok szimpátiájáról számoltak be. Az utasok és nagyos sok Magyar állampolgár egyetértett bérharcukkal. Mint mondta, nem érkezett bejelentés hozzájuk arról, hogy a vonalon, járatvégzés közben, vagy az autóbusz-állomásokon bármilyen atrocitás érte volna autóbuszvezető kollégáikat.

Az tapasztaltuk, hogy a munkáltató tompította a sztrájk erejét, erre utaltam korábban, hogy erősen kozmetikázta az adatokat, amivel természetesen, hogy a társaság rendelkezik. Ez nem meglepő magatartás és sajnos ez akár nemzetközi szinten is gyakorlat a munkáltató részéről. Viszont az 56 %, amit elismernek, hogy ennyi autóbuszvezető sztrájkolt, ez már olyan szám, ami a SZAKSz sztrájkját, “aranyérmesként” fogja nyilvántartani a szakszervezeti mozgalom történetében

- folytatta tovább.

A SZAKSZ vezetője úgy véli, hogy a minimális szolgáltatás biztosításával, betartotta a jogszabályokat és jogszerű sztrájkokat tartott. Dobi István szerint a SZAKSZ bebizonyította, hogy az elégséges szolgáltatás biztosításával is lehet csapást mérni a munkáltatóra és a tulajdonosra és nem az utazóközönségre, akik elszeretnének jutni a munkahelyekre, a diákok az iskolákba, az orvosi ellátással kapcsolatban pedig az egészségügyi intézményekbe és természetesen onnan, vissza az otthonukba.

A SZAKSZ azt is bebizonyította, hogy az a szakszervezet, aki sztrájkolni akar, az tud is és a Volánbusz esetben a két nap alatt, közel 58 ezer járatból, 26 ezer járat kimaradhat, ha a munkavállalók részt vesznek a munkabeszüntetésben. Ezzel igenis lehet erős sztrájkot tartani és ezzel a munkáltatót jobb belátásra bírni!

- tette hozzá.

Ami a sztrájk támogatottságát illeti Dobi István lapunknak elmondta, hogy Somogy, Baranya, Pest vármegye kiemelkedő volt e tekintetben, volt ahol ugyanis 90-100 %-os volt a sztrájkhoz csatlakozás a munkavállalók részéről, de a többi vármegyében is 60-80 %-os támogatottságot értek el.

Ezzel együtt voltak olyan régiók, ahol nem volt nagy az aktivitás,ezek voltak, Nógrád, Bács-Kiskun és Békés vármegye, ahol a 20-30 % között volt a munkavállalók aktivitása a sztrájk során.

Nem volt hova hátrálni

A szakszervezet szerint megállapodás hiányában nem történt volna bérfejlesztés, ehhez ragaszkodott a munkáltatói és tulajdonosi oldal, tehát ezt is mérlegelniük kellett.A bérfejlesztéssel kapcsolatos kérdésünkre Dobi István leszögezte, hogy abban az esetben, ha az inflációnál magasabb értékek teljesülnek az előrejelzés során, akkor azzal növelt bérfejlesztést kell a MÁV-Volán csoportnál végrehajtani.

A Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) is örül annak, hogy végül pont került az ügy végére, mint ahogy közösségi oldalukon fogalmaztak egy elhúzódó megállapodás esetén veszélybe kerültek volna a kifizetések, többek között:

• a nettó bér havi 45.000-70.000 Ft-tal lehetett volna kevesebb a bérfejlesztés nélkül.
• a bruttó bér pedig 3,5%-át kitevő munkáltatói Önkéntes nyugdíjpénztári befizetéssel havonta.
• bizonytalanná vált volna az április havi 120.000 Ft Szép Kártya juttatás teljes összegének kifizetése.
• későbbi időpontban történő megállapodás esetén a 350.000 Ft. év végi lojalitási juttatás kifizetése is időarányossá vált volna a záradékban meghatározottak szerint.

Sztrájk-sztrájk hátán

A Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) még tavaly december 10-11. napjára szervezett két napos sztrájkot, amiért a munkáltató nem adott bérfejlesztési ajánlatot a SZAKSZ 2024. évre szóló bérkövetelésére. A Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet 2024. év vonatkozásában a VOLÁNBUSZ Zrt.-nél 25%-os keresetfejlesztést szorgalmazott. A két napos megmozdulás második napján akkor sok ezer járat maradt ki a, ami kisebb-nagyobb fennakadásokat okozott.

A buszvezetők sztrájkja rengeteg olyan járatot is érintett, amelyek a főváros és a vonzáskörzet települései között közlekednek, de így is mozgásban maradt annyi busz, hogy az akció nem okozott kaotikus helyzetet. Akkor a törvényben előírt elégséges szolgáltatás biztosításával vasárnap a járatok 80 százaléka menetrend szerint elindult, és 3700 maradt ki a sztrájk miatt, hétfőn pedig a terv szerint a több mint 42 ezer járatból 19 180 maradt ki.

Az új év beköszöntével se sikerült rendezni a helyzetet és január végén országosan ismét megbénult a tömegközlekedés, mivel a SZAKSZ január 28-29-én országos munkabeszüntetést tartott. Hétfőn a 3500 járatból 890 nem indult el, közülük sok a reggeli csúcsidőben, ami jellemzően a nem főútvonal mellett fekvő kistelepüléseken okozott problémát. A SZAKSZ szerint hétfőn a buszvezetők 80 százaléka nem vette fel a munkát.

A kedden folytatódó tárgyalások után végül a kilenc szakszervezetből hét elfogadta a Volánbusz ajánlatát. A SZAKSZ, és a KKSZ hosszas mérlegelés után szerdán végül szintén csatlakozott a többi szakszervezethez, és aláírták a megállapodást.

Sok még az elvarratlan száll

Természetesen felmerül a kérdés, hogy a 9 szakszervezet közül, miért éppen a SZAKSZ tartott ki a legtovább az álláspontja mellett valamint, az is, hogy melyek azok a törésvonalak, amelyek megosztják a szakszervezeteket is. Ezzel kapcsolatban Dobi István a Hello Vidéknek rendkívül borúlátóan nyilatkozott:

Nagyon nehezen tudok elképzelni ezekkel a szakszervezetekkel a jövőben együttműködést és az ameddig lehet, kerülni is fogjuk. Nagyon rosszul fogadtuk és nehezen tudjuk feldolgozni a vasutas és a HÉV szakszervezetek, a bértárgyalások során tanúsított magatartását

- mondta a HelloVidéknek.

Mint mondta, a munkavállalók fogják megítélni ezeknek a szakszervezetnek a magatartását, de már tapasztalható, hogy a SZAKSZ felé elindult egy átlépési hullám. A SZAKSZ a fentiekkel kapcsolatban már szerda este közzétett egy felhívást a közösségi oldalán, amelyben azt kéri a KKSZ-től, hogy tegye lehetővé azt, hogy a soron következő, tehát ütemezett választmányi ülésen részt vehessek és megbeszélhessük azt, hogy a MÁV Start és a Volánbusz egyesítése után, a közel 8000 tagsággal rendelkező két szakszervezet, hogy tudná vezető szerepét megvalósítani az új társaságnál, munkáltatónál.

Mint írták, nem szabad engedni, hogy a vasutas szakszervezetek legyenek dominánsak az integráció után és kissebségben próbálják a Volán szakma dolgozóinak érdekképviseletét, a második helyre sorolni.

Most elvileg három évig, a mai napon a két Volánbuszos szakszervezet (KKSZ, SZAKSZ) által is aláírt bérmegállapodás, biztosítja a munkabékét, tehát ezt az időszakot kell kihasználni arra, hogy az autóbusz-közlekedésben dolgozók sorait rendezve, vegyük át a vezető pozíciót és ne engedjük meg, hogy a vasutas szakszervezetek, mint kisebbség, döntse el azt, hogy majd mi fog történni az integráció után

- zárta sorait a SZAKSZ oldalán Dobi István.

Címlapkép: Getty Images