Több ezer magyar állása kerülhet veszélybe: aggasztó játékba kezdtek a vendégmunkásokkal itthon

Nemrég komoly visszhangot váltott ki, hogy egy Nógrád vármegyei akkugyár kirúgja azokat a magyar dolgozóit, akik vendégmunkásokat tanítottak be, mindezt úgy, hogy a cég korábban több milliárd forintos állami támogatást is kapott. Mint, ahogy arról a 24.hu beszámolt az elbocsátott hazai munkások nehéz helyzetbe kerülnek, mivel az eset Nógrád vármegyében történt, ahol az országban a legmagasabb a munkanélküliségi ráta. A lap szerint a munkájukra nem volt panasz, ráadásul jelentős számú túlórát is vállaltak.

Az eset kapcsán a HelloVidék megkereste a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelönökét, László Zoltán lapunknak elmondta, hogy nagyon sok ilyen esettel találkoznak. Mint mondta, ami legelkeserítő, hogy mind a politika, mind a munkáltatók rossz következtetésekre jutnak és gyakran csak tüneti kezelésbe bocsátkoznak.

Az ázsiai vendégmunkások közül van olyan is, aki közül egy hónapban 30 napból 28-at dolgozik 12 órában, kizárólag éjszaka a salgótarjáni Bumchun Precision. Az, hogy miképp lehetséges ez, jogilag kérdéses.

Egyszerűen csalnak. Csalnak a munkaidő nyilvántartással, a kifizetések jogcímével és számos más módon. Szomorú de ebben néha a munkavállaló is együttműködik, akár kényszerből, akár saját akaratából, persze ezen akarat mögött is jellemzően egzisztenciális kényszerítő hatás van

- hívta fel a figyelmet László Zoltán.

A szakszervezet alelnöke szerint minden azt mutatja, hogy az ellenőrzések száma és hatékonysága alacsony. Számos sebből vérzik a munka világának ellenőrzése. A dolgozók egészsége, jogbiztonsága, a környezetvédelem felett nagyon gyenge a védőernyő.

A teljes magyar társadalom súlyos kockázatok tömegével él együtt napi szinten a munka világa kapcsán

- tette hozzá.

Bár a kormányzat kommunikációja, a menekültválság idején még arról szólt, hogy "a bevándorlók nem vehetik el a magyarok munkáját", manapság azt látni, hogy egyre több a különböző ázsiai országokból érkező külföldi munkavállalók száma. A kormány, azért hogy próbálja tompítani valamelyest a negatív felhangokat, és próbáljon gátat szabni az újonnan érkezőknek nemrég arról döntött, hogy 2024-ben 65 ezerben maximalizálja a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek legmagasabb számát.

Az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt is bejelentette, hogy mintegy 300 foglalkozást fognak azonosítani, amelyekben vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel nem foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgár. A tárca közlése szerint a külföldi munkaerő alkalmazására kizárólag akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az üres álláshelyek.

Mások mellett a kormány létrehozott egy „negatív listát”, amelyen meghatározzák azokat a munkaköröket, amik esetében vendégmunkás-tartózkodási engedély nem adható ki. A kormány döntése szerint így mintegy 300 foglalkozás esetében kerültek kizárásra a vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel érkező, harmadik országbeli állampolgárok. Ilyen munkakörök például

• a tetőfedő,
• az ipari alpinista,
• a szerszámkészítő,
• a kulturális szervező,
• a jogi asszisztens,
• a fényképész,
• a szőlő- és gyümölcstermesztő,
• a felvonószerelő.

László Zoltán szerint sok területen van emberhiány de az is meghatározó, hogy kik elérhetőek a magyar munkaerőpiac számára. Az is komoly kihívás, hogy a jelenlegi állapot képlékeny.

Ma egészen biztosan nem annyi ember foglalkoztatására kész és képes pl. az autóipar, mint fél év múlva lesz. A szociális szférában idős gondozásban talán kiszámíthatóbb a helyzet. Arra kell figyelni a szabályozásnál – ebben eddig nem teljesített jól az állam – hogy a változásokat valamennyire követni képes rugalmas szabályrendszer segítse a helyzetkezelést

- folytatta tovább lapunknak.

Mint mondta, ma azt látni, hogy a feldolgozóipar hullámzó igényeihez képest túl merev a rendszer és ennek láthatóan gyakorta a magyar dolgozók a károsultjai. Ezzel együtt a aggasztó, amikor a fiatal, egészséges, jól megszűrt külföldi dolgozók teljesítményét mérik a magyar dolgozókéhoz.

A szakember szerint a magyar társadalom idősödik, egészségi állapota rémesen leromlott. Cukorbeteg, asztmás, mozgás-szervi, keringési, légző-rendszeri, problémákkal küzdő rossz fizikumú emberekkel vannak tele a munkahelyek. Az ország társadalmának nagyobb része ezen problémák közül valamelyikkel, esetleg többel is küzd.

Komolyan az a stratégia, hogy egészséges fiatal emberekkel megversenyeztessük őket és az üzleti érdek okán a gyengébben teljesítő esetleg elveszítheti a munkáját? Tényleg ugyanannyi túlórát várunk el attól, aki a munkaidő után napi családi életében kell, hogy helyt álljon, mint attól, aki munkásszállón kényszerül eltölteni valahogy két munkanap között az idejét? Rengeteg átgondolatlanul kezelt „sebtapasz” jelenség borítja be a mindennapokat

- zárta.

Címlapkép: Getty Images