Budapest 6℃ (eső)Valami bűzlik Pázmándfalun: kiborultak a lakosok
Hatvan éve van nagyüzemi állattartás Pázmándfalun, öt éve bővítették a sertéstelepet. Most arról panaszkodnak a faluban lakók: nem lehet megmaradni a szagtól. A hígtrágyatároló körül érdemes szaglászni, ott lehet a gond - írja a kisalfold.hu.
Elviselhetetlen a bűz a faluban a sertéstelep miatt. Ha vendégek jönnek hozzám, mindig azt kérdezik, hogyan tudunk ilyen szagban élni
- kezdte a portálnak írt levelét Végh Györgyné, a falu egyik lakosa. Kitért arra is, hogy uniós pályázati forrásból öt éve fejlesztették a sertéstelepet a településen. Ettől függetlenül ő úgy értesült, hogy nem oda került végül a hígtrágyatároló, ahova a tervek szerint kellett volna, így emiatt áraszthatja el a falut a bűz. Mesélt arról is, hogy időközben aláírásgyűjtés gondolatát is fontolgatják a lakosok. Ráadásul többen, köztük egy osztrák házaspár is azért adná el pázmándfalui házát, mert ilyen körülmények között nem tudják élvezni az áhított vidéki nyugalmat.
Pázmándfalundi sertéstelepet a Töltéstavai Mezőgazdasági Zrt. tartja fent. A cég ügyvezetőjének, Enzsöly Illésnének a fia, a cég termelésirányítója, azt nyilatkozta a portálnak, hogy tevékenységüket minden érvényes engedély birtokában végzik.
Egy sertéstelep szaghatásokkal jár, ezt tudomásul kell venni
- jelentette ki a termelésirányító, majd kitért rá, hogy arra is engedélyük van, hogy február 20. és november 15. között minden évben kétszer elvigyék és a földekre terítsék a hígtrágyatároló tartalmát. Mint mondta, a legutóbbi trágyahordás augusztus 19-én zárult, ráadásul az üzem hétvégén nem végez erőteljes szaghatást eredményező tevékenységet.
A lap egy másik forrás alapján azt derítette ki, hogy nemrégiben elromlott a cég egy szivattyúja, emiatt kellett többször megbolygatni a hígtrágyatárolót, ez okozhatta az intenzívebb szaghatást. Ugyan a bűz a település egyes részein erősebb, néhol gyengébb, de nyáron az egész falut átjárja a kellemetlen szag.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal 2017-es határozatában leszögezi, hogy a telep működéséhez hozzájárul. A működéshez persze feltételek is társulnak, például, hogy:
- kitrágyázáskor a szélirányt figyelembe kell venni, és az üzemnaplóban rögzíteni kell a szélirány jellemzőit;
- a lakosságot a különböző szaghatással járó technológiai műveletekről (trágyakeverés, kiszállítás stb.) értesíteni kell, a lakosság észrevételeit rögzíteni kell az üzemnaplóban.
A most felmerült probléma már korábban is felütötte a fejét: már 2005-ben szerepelt a Pannonhalma Kistérségi Területfejlesztési Társulás kistérségi fejlesztési koncepciója és programja című kiadványban, hogy:
A belterület északkeleti részén található tsz-major a szélirány szempontjából kedvező helyzetben van, azonban a telepen tartott 200 szarvasmarha és 1000–1200 sertés időnként erős bűzhatással szennyezi a lakóterületeket. A telep körül a lakóterületek felőli részeken hiányzik a védő erdősáv
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
