Az egész országban betiltják az égetést: mit lehet kezdeni az avarral, zöldhulladékkal?

Dömötör Nikolett   
  Megosztom
Az egész országban betiltják az égetést: mit lehet kezdeni az avarral, zöldhulladékkal?

Azt a rendelkezést, ami alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják az avar és a kerti hulladék égetését, 2021 január elsejétől törlik el, így a rá vonatkozó tilalom egész Magyarországon általános lesz. De mit tehetünk helyette? Utánajártunk.

Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy jövő évtől országszerte tilos az avarégetés és a kerti hulladék égetése. A parlament által szerdán elfogadott módosítás célja az indoklás szerint a levegő minőségének javítása, a lakosság egészségének védelme, a levegő nem megfelelő minősége miatt ugyanis uniós kötelezettségi eljárás van folyamatban Magyarország ellen. Azt a rendelkezést, ami alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják az avarégetést, 2021 január elsejétől törlik el, így

Horváth Zsolt környezetvédelmi mérnök, közgazdász, a Levegő Munkacsoport tagja a HelloVidék megkeresésére elmondta: a szervezet az elmúlt években rengeteg települési önkormányzattal tartotta a kapcsolatot az égetés kapcsán. Számos felmérést készítettek, lakossági fórumokat tartottak, megoldásokat és alternatívákat kerestek, aminek hatására sok önkormányzat (az egészen kicsiktől a nagyobbakig) a tavalyi év végén, idei év elején úgy döntött, betiltja az avarégetést önkéntesen, még mielőtt ez országos szinten megtörtént volna. A lakossági hulladékégetés haladéktalan betiltását sürgette hozzájuk hasonlóan, március végi felhívásában a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége is, arra kérve a polgármestereket, hogy hozzanak hatásos intézkedéseket a légszennyezés csökkentésére. Felhívásukban szerepel többek között, hogy kérjék a rendőrséget, hogy határozottan lépjenek fel az illegálisan égetőkkel szemben, bel- és kültéri égetések esetében egyaránt, kérjék fel a közterület-felügyelőket és a helyi polgárőröket, hogy fokozottan figyeljék az illegális égetéseket, valamint hívják fel az égetők figyelmét arra, hogy amit tesznek, jogellenes és káros, szükség esetén pedig értesítsék az illetékes járási hivatalokat, akár a rendőrséget. Erről ebben a cikkünkben írtunk.

Hogy mik is a fő indokok, amik a tiltás mellett szólnak, így foglalta össze a szakember:

  1. Rengeteg tápanyagot égetünk el és küldünk feleslegesen a légkörbe, csupa olyat, amit például komposztálhatóvá vagy más módszerrel hasznosíthatóvá tehetnénk.
  2. Iszonyatos mértékben szennyező. Objektív mérések tanúsítják, hogy egy 100 kilós avarkupac – ami mondjuk egy nagyobb kertben termelődik – meggyújtása és elégetése 90 millió köbméter levegőt határérték felett szennyez. Ez nem kevesebb, mint egy közepes méretű, 10 ezer fős város teljes levegője. Márpedig amikor tüzelnek, akkor nem csak egyetlen avartűz ég, és nem csak egyetlen napon, hanem heteken, akár hónapokon keresztül, attól függően, hogy milyen rendelet vonatkozik erre lokálisan.
  3. Azok az anyagok nagy része, amik a légkörbe kerülnek, bizonyítottan vagy lehetségesen rákkeltőek, ilyenek a nitrogén-oxidok vagy a benzolszármazékok, közülük is talán a legveszélyesebb a benz-a-pirén. Mindezek nemcsak a tüdőre, hanem az agyra, a csontokra, a kiválasztásra, a hormonrendszerre is káros hatással vannak.

Alternatívák égetésre

Horváth Zsolt hangsúlyozta, mennyire fontos a szemléletformálás a településeken ebben a kérdéskörben. Van, ahol ingyenes komposztládákat adnak a helyieknek, de akár néhány deszkából is nagyszerű komposztálót lehet készíteni, sőt, akár egy fém- vagy műanyagháló is elég hozzá. Lehet hozzáadni biológiai (baktériumos vagy gombás) készítményt, ami biotermesztésben is használható, és gyorsítja a lebomlást.

A rossz berögződések egyike, hogy az emberekbe beleivódott: ezeket bizony égetni kell. Holott a beteg növényi részeket ki kell szárítani, fel kell aprítani, és különálló módon komposztálni vagy brikettálni lehet, kiszárítás után alkalmasak arra, hogy fűtsünk velük. (Jó példa, hogy bizonyos településeken ingyenesen viszik ki a lakosoknak az aprítógépet, ami az önkormányzat tulajdonában áll.) Szakszerű komposztáláskor pedig a keletkező hő, ami 50-60 Celsiusfok is lehet nagyon hosszú időn keresztül, teljes mértékben sterilizálja ezeket a talajokat, így akár vírusos, baktériumos növényi részek komposztálásával készült anyagot is nyugodtan használhatunk utána még palánták neveléséhez is.

Zöldhulladék-kezelés szempontjából fontos különválasztani a városi vagy kiskert-tulajdonos lakosságot azoktól a településektől, ahol akár több ezer négyzetméteres telkek vannak. Előbbi területen egy egy négyzetméteres komposztáló és egy leveleknek fenntartott háló az egész kert zöldhulladékát, avarát tudja kezelni. Erre vannak is támogatási projektek, így akár ingyen is hozzá lehet jutni. Egyre több településen a komposztálási lehetőség mellett hetente, kéthetente, akár havonta el is viszik közszolgáltatás keretében komposztálni vagy egyéb módon megsemmisíteni, amire a lakosságnak nincs szüksége. A biológiailag lebomló hulladékgyűjtő zsákokat többnyire maguknak a lakosoknak kell megvásárolniuk, az áruk és az űrtartalmuk is eltérő lehet településenként. Budapesten például a 100 literes gyűjtőzsákot 235 forintos darabáron lehet megvenni, Balatonfüreden ez az ár 549 forint. Sopronban 170 literes zsákhoz 220 forintért lehet jutni, Ráckevén pedig úgy oldják meg a dolgot, hogy a mindenkori begyűjtéssel egyidejűleg 2 darab cserezsákot biztosítanak, további zsákokat 227 forintos áron vásárolhatnak a helyiek, de van, ahol még bezsákolni sem kell, elegendő csak az utcára kitenni. Kisebb településeken, ahol jóval nagyobb telkek jellemzőek és többek között állattartás, termelés is folyik, értelemszerűen a zöldhulladék és a háztartási hulladék mennyisége is számottevőbb. Ebben az esetben a terület nagysága előny, hiszen lehet például komposztdombot telepíteni, amit a falun élők mindig is ismertek.

Növényi részeket a lebontáson kívül más módon nem ajánlott megsemmisíteni, hívta fel a figyelmet a szakember. Vannak ugyan regionális hulladékégetők, ahova be lehet vinni ezeket az anyagokat, de ennél hasznosabbak a települések által létrehozott komposztálótelepek. Ide kerülnek azok a zöldhulladékok, amiket a lakosságtól elszállítanak, és ott központilag komposztálják.

A legideálisabb megoldás az lenne, ha kistérségi, regionális vagy települési szinten kezelnék ezt a kérdést, a központi komposztálás után pedig helyi szinten használnák fel az anyagot, ha pedig a helyieknek a saját kertjükben nincs rá szükségük, talajerő-utánpótlásra, mezőgazdasági területekre is ki lehetne szórni.

Mit lépnek az önkormányzatok?

Azok az önkormányzatok, amik eddig szemet hunytak az égetés fölött, Horváth Zsolt szerint jellemzően a könnyebb ellenállás és a költséghatékonyság irányába húztak, mondván, ha engedik a lakosságnak a tüzelést, nem kell megoldani közszolgáltatás keretében a lakossági zöldhulladék elszállítását. Mint mondta,

Sok esetben ismerethiány, rossz berögződés, szokásjog állt ennek a hátterében, és a képviselőtestületek összetétele, érdeke is sokat nyomott a latban.

Az önkormányzatoknak most főleg a felvilágosító kampányokban kell előrelépniük, és abban, hogy a hulladék elszállítására vonatkozó szerződéseket mielőbb megkössék, illetve ha ezt anyagi lehetőségeik nem teszik lehetővé, el kell gondolkozniuk azon, hogy helyi adó, díjtétel kiszabásával vagy állami támogatással, a rendeletre való hivatkozással bármely állami alaptól való segítségkéréssel teremtenék elő a szükséges pénzt – mindegyik módszerre van lehetőség. Kisebb településeknek érdemes összefogni és együtt leszerződni egy céggel, hiszen így kedvezőbb árat érhetnek el. Van azonban példa olyan településre is, ahol nem kizárólag elszállításban gondolkodnak: az önkormányzat egyénileg meg tudja oldani ideális telekmérettel és támogató lakossággal, aprítógép megvásárlásával, kertész vagy falugazdász tanácsadásával a zöldhulladék, avar megfelelő feldolgozását.

Jövőre a szabályszegők miatt akár a rendőrséget, a tűzoltóságot vagy az önkormányzat jegyzői hivatalát is fel lehet hívni, és miután jegyzőkönyvet vesznek fel az avarégetés tényéről (ehhez még csak az ingatlanba se kell bemenni, elég fotót készíteni az utcáról), a járási kormányhivatal automatikusan bírságolhat akár többszázezer forintos összegben. Ez a bírság adók módjára behajtható, így adott esetben fizetésből, bármilyen jövedelemből levonhatja a hatóság.

Címlapkép: Getty Images

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

égetés

tilalom

zöldhulladék

kerti hulladék

avar

avarégetés

zöldhulladék égetés

kerti hulladék égetése