Családi házad, hobbitelked van? Óvatosan a kertben, ezért brutál bírságot is kaphatsz

Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy az enyhülő, tavaszi időjárás miatt egyre többen kezdenek neki a kerti munkálatoknak. Emiatt azonban nemcsak a környezetünk szépül, hanem sajnálatos módon a szabadtéri tüzek száma is jócskán megugrik. A szabadtéri tűz kialakulásának különösen kedvez a mostani időszak, hiszen a még száraz növényi részek, az avar könnyen lángra kap, a szeles időben pedig a legkisebb tűz is gyorsan továbbterjedhet.

Ezeknek az eseteknek a túlnyomó többsége, 99 százaléka emberi gondatlanságból, felelőtlenségből ered.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága arról tájékoztatott március elején, hogy idén már 730 riasztást kaptak vegetációs tűz miatt a tűzoltók, és összesen csaknem nyolc és fél négyzetkilométeren pusztítottak a lángok. A legtöbbször Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun és Pest megyében kellett eddig beavatkozniuk.

Pedig különösen fontos lenne most a tiszta levegő

Még ha nem is származik tűzeset belőle, az égetés már csak amiatt sem épp környezetbarát, hogy az amúgy sem a legjobb minőségű levegőt még szennyezettebbé teszi. Nem véletlenül javasolják alternatívájaként a kerti hulladék komposztálását. Nemrég az a hír járta, hogy a koronavírus-járvány miatti szigorítások, intézménybezárások révén tisztább lett a levegő Magyarországon (is), sajnos azonban korai volt az öröm. A Levegő Munkacsoport arról tájékoztatott az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai alapján, hogy a főbb légszennyező anyagok koncentrációja március közepe óta folyamatosan emelkedik az ország különböző pontjain, több esetben pedig már megközelíti a szmogriadó tájékoztatási fokozatát. A főleg szilárd tüzelésből és az autóforgalomból származó szálló porrészecskék koncentrációja az ország több pontján is az egészségügyi határértékek fölé szökött.

Több tanulmány is alátámasztja, hogy szennyezett levegőben jobban terjednek a vírusok, hiszen a légszennyező részecskék felületén megtapadnak, és ott még órákig fertőzőek maradnak. A szervezet azt is említi, hogy

a légszennyezés eleve súlyosbítja a koronavírusos megbetegedéseket.

Minél szennyezettebb levegőben tartózkodik valaki és minél hosszabb ideig, annál nagyobb a kockázat, sőt, még akkor is súlyosbodhat a betegség, ha az adott személy csak rövid ideig van kitéve magas légszennyezettségnek.

Azért a tényért, hogy Észak-Olaszországban az átlagosnál lényegesen több elhalálozást okozott a koronavírus, a légszennyezés is felelős lehet (...) Az észak-olaszországi városok jelentős része Európa legrosszabb levegőjű területei közé tartozik. (...) A korlátozó állami intézkedések és a felelős állampolgári viselkedés következtében miatt tisztuló Észak-Olaszországi levegőről árulkodnak, ami a koronavírusos betegek számára különösen jó, akár életmentő hír is lehet

- írják.

A levegőminőség nemrég bekövetkezett magyarországi romlásához biztosan hozzájárult az időjárás alakulása is, a jelentős hidegfront, a Levegő Munkacsoport szerint ugyanakkor haladéktalanul be kellene tiltani az avar és kerti hulladék égetését az egész országban, és határozottan fel kell lépni a lakossági hulladékégetés ellen. Ezt sürgeti a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége is, arra kérve a polgármestereket, hogy haladéktalanul hozzanak hatásos intézkedéseket a légszennyezés csökkentésére. Felhívásukban szerepel többek között, hogy

• kérjék meg a lakosokat, hogy ha rendelkeznek alternatív fűtési móddal, ne szilárd hulladékkal fűtsenek,
• ha az önkormányzat vonatkozó rendelete lehetővé teszi az avar és kerti hulladék égetését, haladéktalanul módosítsák a rendeletet, és teljesen tiltsák meg ezt,
• kérjék a rendőrséget, hogy határozottan lépjenek fel az illegálisan égetőkkel szemben, bel- és kültéri égetések esetében egyaránt,
• és kérjék fel a közterület-felügyelőket és a helyi polgárőröket, hogy fokozottan figyeljék az illegális égetéseket, hívják fel az égetők figyelmét arra, hogy amit tesznek, jogellenes és káros, szükség esetén pedig értesítsék az illetékes járási hivatalokat, akár a rendőrséget.

Eltérő szabályozás

Az égetést, tűzgyújtást alapvetően önkormányzati rendeletekben szabályozzák, így településenként eltérőek lehetnek a feltételek. Van, ahol egyértelműen tiltják, és van, ahol szigorú vagy kevésbé szigorú keretrendszerbe foglalták, beleértve a kijelölt napokat, órákban megadva az időintervallumokat is. Ha tűzgyújtási tilalmat rendelnek el (a meteorológiai körülményektől, az erdőben található élő és holt biomassza szárazságától, a keletkezett tüzek gyakoriságától függően), az egyértelműen felülír minden szabályt - ezen a frissülő térképen lehet követni, hogy éppen hol, mikortól és meddig van érvényben.

Aki nem tartja be a szabadtéri tűzgyújtás, égetés szabályait, tűzvédelmi bírsággal is sújtható, ami az okozott károk megtérítésén felül, az előidézett károk mértékétől függően

20 ezer forinttól 3 millió forintig is terjedhet.

Ha valaki nem a helyi rendeletben meghatározottak szerint éget a kertjében, az önkormányzat és a katasztrófavédelem is bírságolhat.

Néhány példa: így tesznek az önkormányzatok

Debrecen: a város közigazgatási területén tilos a kerti hulladék (avar, fanyesedék stb.) és a lábon álló növényzet (tarló) nyílt színi égetése. Ugyanez vonatkozik például Szekszárdra és több településre is. Debrecenben évente 70 ezer lombgyűjtő zsákot osztanak ki a helyzet kezelésére, az elszállításukról a szolgáltató ingyenesen gondoskodik, emellett házi komposztálót is igényelhettek a helyiek.

Tamási: lakótelepeken, társasházak területén a zöld hulladék égetése tilos. Családi és kertes házaknál zöld hulladékot égetni csak március 1. és április 30., valamint szeptember 1. és november 30. között keddi és pénteki napokon lehet, 9 és 18 óra között. A füstképződés csökkentése érdekében a zöld hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell, és az eltüzelés csak folyamatosan kis adagokban történhet. Az égetendő hulladék nem tartalmazhat kommunális, ipari eredetű, valamint veszélyes hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, ezek maradékait stb.). Mezőgazdasági termelésből származó egyéb zöld hulladékot belterületen égetni tilos. Lábon álló növényzet, tarló égetése tilos. Külterületen, ha a mezőgazdasági termelés során keletkező egyéb zöld hulladék más ártalmatlanítására nincs lehetőség, az égetés csak október 1. és május 31. között lehet, ha az illetékes minisztérium tűzgyújtási tilalmat nem rendelt el.

Szombathely: a város közigazgatási területén az avar és kerti hulladék február 15-április 30. között, valamint október 1-november 30. között égethető szabadtéren, egyéb időszakban tilos. Égetni hétköznapokon és szombaton 9.00-19.00 óra között lehet, vasárnap és ünnepnapokon tilos. Égetni csak száraz avart és kerti hulladékot lehet csapadékmentes és szélcsendes időben, az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban előírtak betartásával. Az avar és kerti hulladék égetését tiltó időszak alatt ingatlantulajdonos a nem komposztált avart és kerti hulladékot a települési szilárd hulladék begyűjtését végző közszolgáltatóval köteles elszállíttatni, az közterületen nem tárolható. Az avart és kerti hulladékot csak olyan jól kialakított tűzrakó helyen és telken szabad égetni, ahol az égetés hősugárzása környezeti kárt nem okoz. A tűz begyújtásához egyéb légszennyezést okozó anyag (pl. benzin, olaj, fűrészpor stb.) nem használható. Az égetendő avar és kerti hulladék nem tartalmazhat kommunális, illetve ipari eredetű vagy veszélyes hulladékot (pl. PVC, vegyszer, festékes göngyöleg, kezelt faipari termék stb.).

Dabas: a város területén 2019. szeptember 1-jétől 2020. május 1-jéig hétfőn és pénteken 8.00 és 18.00 óra között kizárólag szélmentes időben megengedett a kerti zöldhulladék égetése. Az égetés legfeljebb 30 percig tarthat, és kerülni kell a tartós füstölést. Sportpályák, zöldfelületek, parkok 150 méteres körzetén belül, valamint a közutak mentén, a közúttól számított 20 méteren belül mindig tilos a tűzgyújtás. Égetni csak megfelelően kialakított helyen, a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet. Az égetést végző személy a tűzrakóhely oltásáról az égetést befejezően köteles gondoskodni. Az égetendő hulladék nem tartalmazhat ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket), illetve ezek maradékait nyílt, vagy zárt térben elégetni szigorúan tilos.

Balatonszemes: a kerti hulladék égetését elvégezni minden év február 15-e és június 1 között, valamint október 15-e és november 30 közötti időszakban lehet. Családi lakóházas övezetben: kizárólag hétfő és pénteki napokon 9-19 óra között. Üdülő- és hétvégi házas övezetben: szombaton 9-17 óra között lehet, szélcsendes időben, kellően száraz avar, kerti hulladék esetén. Az ingatlanon keletkező nagyobb mennyiségű hulladék szabályos kezelése az ingatlan tulajdonosának feladata, a háztartási hulladékszállításba be nem kapcsolat területeken a kerti hulladék kezeléséről a tulajdonos, illetve a használó köteles gondoskodni.

Nyíregyháza: a belváros (Nagykörúton belül) területén, közterületeken, valamint azokban a városrészekben, ahol a biohulladék elszállítása megoldott, a nyílttéri égetés nem megengedett. Tűzgyújtási tilalom idején, illetve szmog-helyzet (füstköd-riadó tájékoztatási vagy riasztási fokozata) esetén az avar és kerti hulladékok égetése a családi házas övezetben is tilos. A város belterületein a közterület-felügyelők folyamatosan ellenőrzik a tűzgyújtás, az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok betartását. Az avar és kerti hulladékok égetése a családi házas övezetben tűrt állapotként elfogadottan, március 15-től május 31-ig és szeptember 1-től november 15-ig lehetséges a tűzgyújtási tilalom betartásával, nappal, szélcsendes időjárási viszonyok között.

Címlapkép: Getty Images