Ezt egy kerttulajdonos sem úszhatja meg: itt a 9+1 pontos áprilisi feladatlista

Pais-Horváth Szilvia   
  Megosztom
Ezt egy kerttulajdonos sem úszhatja meg: itt a 9+1 pontos áprilisi feladatlista

Az április, nem kell bemutatnunk, az egyik legszeszélyesebb hónapunk, elég csak kinézni az ablakon, egyszer húsz fok és szikrázó napsütés, máskor fagyok és hóesés. Akármilyen is az időjárás, egy biztos, a kertek feléledtek, a fák virágba borultak. Íme, néhány fontos teendő, amelyet mindenképpen érdemes elvégezni, hogy kertünk májusra a legszebb arcát mutassa.

Első lépésként, ha végre újra kisüt a nap, érdemes körbejárni a kertet, hogy feltérképezzük, melyik növény szorul extra támogatásra a hidegebb napok után. Osszuk csoportokba a növényeinket – fák, cserjék, gyümölcsök, zöldségek stb – mivel mindegyiknek más-más igénye van, másként kell őket gondozni. Ha ezzel megvagyunk, kezdjük a munkát azzal a csoporttal, amelyiknek a legnagyobb szüksége van a gondozásra.

1. Veteményezés

Áprilisban már elkezdődik a veteményezés, az ágyásokba olyan magokat ültethetünk, mint: spenót, karfiol, zöldborsó, sárgarépa, retek, karalábé, póréhagyma, retek, sóska, paprika, paradicsom, kapor, káposztafélék, uborka és csemegekukorica. A legfontosabb, amit ilyenkor érdemes figyelembe venni, az a vetés mélysége és a sortávolságok.

Gyümölcsök terén is érdemes elültetni a görög- és sárgadinnye magokat. Kezdő kertészek is bátran megpróbálkozhatnak velük, hiszen nagyon egyszerű növények. 1-1,5 méterenként fészekszerű lyukat alakítunk ki a földbe, majd 4-5 darab magot szórunk bele. Lehetőleg kertünk legnaposabb, legmelegebb részére vessük el a magokat, majd rendszeresen öntözzük őket.

2. Mikor lehet szabadföldbe kiültetni a palántákat?

Erre azt szokták mondani, hogy egy magról vetett palánta 8 hét után éri el azt a fejlettségi szintet, hogy már kiültetésre alkalmas.

Az is elmondható, hogy a mi éghajlatunkon április végéig, május elejéig nem is szabad a palántákat kirakni, mert a kései fagyok, hidegek miatt könnyen tönkre mennek - de erről bővebben ITT olvashatsz.

3. Így kell edzeni a palántákat!

Érdemes még kiültetés előtt edzetni is a palántákat, azaz szoktatni kell őket a szabad levegőhöz. Ezt a legjobban úgy tudjuk megtenni, hogyha letelt a 8 hét, kitesszük már őket egy világos félárnyékos helyre: erkélyre vagy verandára. Ha éjszakára hideget jósolnak, akkor visszavisszük a lakásba, így szoktatjuk fokozatosan ki a kinti időjáráshoz.

4. Csináljunk fűszerkertet!

Akár a kertben, akár a teraszon akarjuk fűszernövényeket nevelni, figyeljünk oda a részletekre. A téli pihenő után a citromfűnél végezzünk tőosztást, majd a hajtásokat vágjuk vissza. A borsmenta esetében is végezhetünk szaporítást, nála a gyökérsarjakat kell leválasztani és új cserépbe ültetni. Ha snidlinggel próbálkozunk, szintén tőosztást végezzünk, majd kisebb csokrokat összefogva ültessük őket cserépbe. Az oregánó, a kakukkfű, a rozmaring és a zsálya szaporítási módszere a dugványozás, tehát ha a meglévő növény csúcsáról levágott 10-15 cm-es hajtást ültetjük el. Ha évelő fűszernövényt ültetünk, mint például a zsályát, rozmaringot, mentát, levendulát, érdemes évente átültetni őket egy nagyobb cserépbe.

Erről bővebb információkat ITT találsz!

Figyeljünk a balkonládákra és egyéb cserepes virágokra a kertben. Vegyük szemre a növényeket: elég hely van számukra vagy átültetésre szorulnak? Mielőtt nekilátunk az ültetésnek, nézzük át a ládákat, sőt nem árt őket kimosni és friss virágfölddel feltölteni. A legkedveltebb teraszon, erkélyen tartott növények a muskátli, a petúnia és a büdöske. Az átteleltetett muskátlikat érdemes kicsit visszavágni, hogy új erőre kapjanak. Ilyenkor érdemes a levágott ágakat földbe dugni, hogy gyökeret eresszenek. A büdöske magról könnyen vethető, 1-2 cm mélyre helyezzük a magjait, és legalább 15 cm távolságra egymástól. Mindkét növény kedveli a napos, de a félárnyékos helyeket is, ezért próbáljuk ilyen közegben elhelyezni őket. A petúniát is lehet magról is szaporítani, a hó vége felé virágárudákban meg is vásárolhatjuk a kis elültethető növénykéket. Öntözést és napfényt bőséggel igényel, de hamar meghálálja, egész nyáron különösebb odafigyelés nélkül ontja virágait.

5. Fűnyírás és gyepápolás

A hosszú, fagyos tél után a gyepnek időre és némi segítségre is szüksége van ahhoz, hogy ugyanolyan üde zöldben pompázhasson, mint tavaly. A fűnyírás megkezdése ugyanis csak akkor kezdődhet el, hogyha már visszanőtt a fű és az sem mindegy, hogy ezt az első fűnyírást hogyan ejti meg. Lássuk tehát az alapvető fűnyírási szabályokat tavaszra!

Megyeri Szabolcs kertész azt tanácsolja, mielőtt komolyabb munkálatokba fognánk, fontos, hogy ellenőrizzük a fű állapotát. Mindenekelőtt a gyepet ki kell szellőztetni. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy eltávolítjuk azt a réteget, ami a elhalt növényi részekből áll össze. A felesleget gyűjtsük össze egy lombseprűvel vagy gereblyével. Utóbbival jóval hatékonyabb lehet, mivel így meg tudja mozgatni a talaj felső rétegét is könnyedén.

Ha megszabadultunk a feleslegtől, akkor kezdődhet is a tavaszi trágyázás! Amennyiben hiányos a fűtakaró, ezzel egy időben egy kis vetést is megejthet, így kiegyengetheti ezeket a részeket. Amennyiben nagyon rossz a helyzet, akkor érdemes elgondolkodni egy teljes füvesítésen is, mert így valóban azt az eredményt érheti el, amire vágyik.

Mielőtt nekiesne a fűnyíróval vagy kerti traktorral az egész kertnek, vegye szemügyre a szálak hosszúságát, hogy elegendő-e. Az első tavaszi nyírás előtt ugyanis érdemes néhány nappal több időt hagyni, mint általában, hogy a levelek kellően megerősödhessenek, így a későbbiekben nem lesz velük probléma.

- tanácsolja a szakember.

Az sem mindegy, hogy az első fűnyírások alkalmával mekkorára vágjuk azt a füvet. Habár az ideális magasság 6-8 cm, először a felénél nem célszerű tovább nyesni. Ha ennél alacsonyabbra nyírjuk le, a gyökérzet kevésbé tud fejlődni, ennek következtében a fűszálak gyengébbek és rosszabb minőségűek lesznek, ráadásul sokkal könnyebben ki is száradnak. A levágott maradékot távolítsuk el a gyepről egy gereblye vagy egy lombseprű segítségével. Erre azért van szükség, mert az optimális eredmény érdekében, vágás után érdemes tartani egy esőztető öntözést és tápanyagozást is. A levágott és elhalt hulladékok viszont nehezítik a tápanyagok felszívódását a talajba. Az első fűnyírás alkalmával mindig körültekintően kell eljárni, mivel ez kritikus a későbbi növekedés szempontjából.

6. Ha nincs saját komposzolód, itt az ideje készíteni!

A legjobb dolog, amit csak tehetünk a fűnyesedékkel vagy a konyhai és kerti szerves hulladékkal, ha komposztáljuk, ráadásul jelentősen csökkenthetjük vele a háztartásunkban keletkező szemét mennyiségét is. Nincs is jobb időszak a télnél arra, hogy nekiálljunk a komposztálásnak, saját kerti ládánk felállításának. A praktikákról a HelloVidéknek a Gazt-evő blog szerzője, Papp-Felber Anita mesélt, aki maga is biokertész és őstermelő.

Árban? A boltban vásárolt műanyag komposztládák ára (320 literes) 8-10 ezer forintnál kezdődik, a 800 literes ára 20 ezernél. De akad olyan is, amelyiknek az ára 100-150 ezer forint körül van, de ezek között találunk már olyat, ami elektromos. A fából készített komposztáló – készen –ennél drágább mulatság. Léces változatban (480 literes) 25-30 ezer forintnál kezdődik. De ha van elfekvőben otthon néhány régi deszkánk, magunk is összeállíthatjuk, így garantáltan olcsóbban jövünk ki.

Ehhez további praktikus tanácsokat ITT olvashatsz.

7. Itt az ideje elkezdeni a kártevők elleni védelmet!

A gyümölcsfákon hamar megjelennek az év első kártevői. Pontosan ezért érdemes figyelni: ha azt vesszük észre, hogy a fiatal hajtások szárazak és lekonyulnak, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a fát megtámadta valamilyen kártevő.

Ehhez további praktikus tanácsokat ITT olvashatsz.

8. Locsolás, ilyenkor?

A fűtetlen helyiségben áttelelő leandert, kaktuszokat és citrusféléket is érdemes alaposabban szemügyre vennünk, nehogy betegség támadja meg őket. Ha ezt észlelnénk, akkor ne tétovázzunk, hanem kezeljük a megfelelő szerekkel.

A locsolásról se feledkezzünk meg, ugyanis a teleltetőben lévő növényeket télen is meg kell öntözni, ahogy a télikertek növényeit is, csak jóval ritkábban, két-háromhetente.

9. Virágokat lassan tényleg kivihetjük a szabadba

A fagymentes helyen teleltetett növényeket például a leandereket, a babér és pálmafákat kedvező idő esetén már kivihetjük a szabadba. Április elején azonban még várjunk kicsit ezzel, hiszen éjszakánként még többször 0 fok alá is süllyedhet a hőmérséklet. Csalóka ilyenkor a jó idő!

9+1. Hogyan óvjuk növényeinket a fagykártól?

Amikor a növények téli nyugalomban vannak, a fagypont alatti hőmérsékleteket el tudják viselni. Ahogy a vegetáció újra beindul tavasszal, a fagy fenyegetést jelent. Akkor egyes növények, vagy növényrészek károkat szenvednek, a legrosszabb esetben pedig el is halhatnak.

Többféle fagykár létezik:

Kéregrepedés: a növényben a testnedv, ha megfagy, az ugyanúgy térfogatnövekedéssel jár, mint a víz esetében. Mikroszkóp alatt, ha megnéznék a megfagyott testnedvet, azt látnánk, hogy a szerkezete ugyanolyan, mint a jégvirágé. Hegyes jégtüskéi azonban kiszúrják a sejtek membránjait, így komoly sejtkárosodásokat okoznak. Ez a fagyás a gyümölcsfák „fagylécesedésését” okozza. Ebben az esetben azt láthatjuk, hogy mivel a megfagyott testnedv térfogata megnő, az szétrepeszti a fakérget.

A gyökér elfagyása: a másik fajta fagyás lent a gyökérnél történhet. Általában frissen ültetett, konténeres gyümölcsöknél jelentkezhet. A fák a gyökereknél nagyon vékony réseken szívják fel a tápanyagot, ha a fagy miatt ezek a hajszálgyökerek elhalnak, a növény nem tud vizet és tápanyagot felvenni, és meghal.

A virág elfagyása

A fagy ellen már akkor tudunk védekezni, amikor elültetjük a növényünket. Jó, ha előtte megfigyeljük, hogy a kertünkben hol vannak úgynevezett fagyzugok, olyan alacsonyabb területek, ahol megrekedhet a hideg - tanácsolta Kósa Dániel, a Megyeri Szabolcs kertészetének kertészmérnöke a HelloVidéknek. Ha ezekre a területekre nem ültetünk fagyra kényes növényeket, akkor a szakember szerint már kiküszöböltünk egy komoly hibát.

Védekezhetünk még a fagykárok ellen:

Öntözéssel - Jó tudni, hogy nappal a gyümölcsfák öntözése azért hasznos, mert ezáltal később indul be a nedvkeringésük. Alma és őszibarack-állományokban ezzel a módszerrel akár 1-2 hét virágzáskésleltetést is el lehet érni. Aminek következtében az érés időpontja is késik néhány napot, ami nem gond, így ugyanis nem egyszerre lesz nagy mennyiségű gyümölcsünk, hanem hosszabb ideig, arányosan elosztva.

Füstöléssel - A másik bevett módszer a tűzgyújtás, a füstölés és a ködösítés.Ez a növény hőkisugárzásának csökkentésére irányuló módszer. A leggazdaságosabb megoldás a nedves szalma égetése, amely sok füstöt termel. A füst visszatartja a kisugárzott hő egy részét. Főként kajsziültetvényeknél alkalmazzák a virágzás időszakában, amikor ez a kis plusz hőmennyiség is elegendő a fagykár elkerüléséhez.

Takarással - Kisebb növényeket megóvhatunk a fagykároktól az úgynevezett „teletető zsákokkal”, más néven takarófóliákkal. Ezek speciális légáteresztő anyagból készülnek, sűrű szövésűek, így jól szigetelnek.

Mulcsolással - Hathatós módszer lehet még a mulcsolás vagy tőtakarás, amit főként a fügéknél és a kiviknél szoktak alkalmazni. Már ősszel érdemes elvégezni, de most sem késő: fadarálékkal, lehullott lomblevéllel vagy akár szalmával vegyük körbe a növényt, akár fél méter magasan is. Szintén mulcsozással óvhatjuk a kis méretű fák és a cserjék tövét is. A mulcsot rakjuk kis kupacban a törzs köré, és biztosítsuk, hogy a szél ne hordhassa el. A mulcsolást meghálálják az ősszel ültetett hagymás növények is.

A témáról bővebben a HelloVidéken ITT olvashatsz!

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

tavasz

kertészkedés

kert gondozás

tavaszi fagy

veteményezés

palántázás

metszés

ültetés