Életveszély a magyar utakon: többezer karambolt okoznak ezek az állatok, itt a hivatalos toplista

HelloVidék   
  Megosztom
Életveszély a magyar utakon: többezer karambolt okoznak ezek az állatok, itt a hivatalos toplista

Rengeteg olyan vadgázolásról lehet hallani, aminek során kár keletkezik az autóban, akár testi sérülést is szenvedhetnek a benne utazók, az állatok pedig rendszerint nem is élik túl a találkozást. A vadak azonban más módokon is okozhatnak károkat, ennek jártunk utána.

Sajnos rengeteg olyan esetről hallani, hogy autóvezetők, akár figyelmetlenségből, akár önhibán kívül elgázolják az útra kiugró vadállatot, aminek következtében károsodik a gépjármű, sőt, akár testi sérülést is szenvedhetnek a benne utazók, az állatok pedig rendszerint nem is élik túl a találkozást. A vadak azonban nem csak ilyen módon, de például mezőgazdasági értékben: földeken, kerteken, gyümölcsösökben is okozhatnak károkat. Főleg mezőgazdasági termelők, de kiskerttulajdonosok is gyakran panaszkodnak vadkárokra, amelyeket rendszerint a vadászatra jogosultaknak kell megtéríteniük. Cikkünkben most ennek járunk utána.

Súlyos pénzek a tönkre tett növénykultúrák miatt

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény szerint vadkárnak minősül "a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár tíz százalékot (a továbbiakban: természetes önfenntartási érték) meghaladó része." A végrehajtási rendeletben emellett az áll, hogy a "mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás" - vagyis az olyan károsítás felel meg ennek a definíciónak, ami a mezőgazdasági kultúra terméskiesését okozza, írja az Agrárágazat.hu.

A vadkárok mértékét számos tényező befolyásolhatja: az adott terület növényborítottsága, vetésszerkezete, az előforduló vadfajok (különösen a vaddisznók és a szarvasok) gyakorisága, a rendelkezésükre álló táplálék mennyisége, olvasható a KSH vadgazdálkodásról szóló 2013-as kiadványában. A mezőgazdasági területeken a vadak a kultúrnövények elfogyasztásával, taposással, rágással, töréssel (a vaddisznók túrással is) kárt tehetnek. A vadak által okozott károk megtérítéséért a vonatkozó jogszabályok alapján a vadászatra jogosultakat terheli a kártérítési felelősség. A térített vadkárok túlnyomó hányada mezőgazdasági kultúrákban keletkezett kárt jelent.

A kártérítések összegében a megyék között egészen nagy különbségek tapasztalhatóak, a 2018-as adatok alapján látható, hogy Somogy, Baranya, Zala és Vas járnak az élen. Országos viszonylatban abban az évben összesen több mint 2 milliárdot kellett költeniük a vadászatra jogosultaknak mezőgazdasági, 750 milliót pedig erdei károk miatt.

Mezőgazdasági Erdei
Baranya 343,113 26,00
Bács-Kiskun 22,422 761
Békés 12,205 0
Borsod-Abaúj 64,681 5,456
Csongrád 617 297
Fejér 23,851 0
Győr-Moson-Sopron 121,654 2,780
Hajdú-Bihar 34,06 741
Heves 18,635 6,455
Komárom-Esztergom 66,265 4,422
Nógrád 62,062 9,895
Pest 57,24 1,199
Somogy 492,517 16,055
Szabolcs-Szatmár-Bereg 26,215 1,035
Jász-Nagykun-Szolnok 14,13 0
Tolna 103,936 745
Vas 233,296 7,067
Veszprém 182,865 10,450
Zala 307,379 5,139

Vadászati kiadások megyei bontásban: mezőgazdasági és erdei vadkárok kifizetése (me.: 1,000 Ft). Forrás: 2018-as vadgazdálkodási jelentés, Országos Vadgazdálkodási Adattár

A mezőgazdasági vadkárok döntő hányada a szántóföldi növénykultúrákban esik, amit főleg a szarvasoknak és a vaddisznóknak tulajdonítanak. A szőlőkben és gyümölcsösökben leggyakrabban a telepítés után és a fiatal ültetvényekben a mezei nyulak és az őzek károsíthatnak.

Az erdei vadkárok alakulását főként a vaddisznó és a szarvas előfordulási gyakorisága, az adott terület erdőborítottsága, az erdők kor- és fő állományalkotó fafajok szerinti összetétele is jelentősen befolyásolja. Az erdei vadkárok leggyakrabban a fák hajtásainak és rügyeinek a rágásában, a kéreg lehántásában, a makkvetések kitúrásában és a facsemeték letaposásában és törésében nyilvánulnak meg.

Fokozott vadkárveszély esetén gondoskodni kell a vad riasztásáról, de a veszélyeztetett területre ki kell helyezni megfelelő mennyiségű és minőségű, a vadkár elhárítását szolgáló vadgazdálkodási berendezést is. Ha nem valósítható meg a vadkár megelőzése, a föld használójával egyeztetve ideiglenesen ki lehet telepíteni villanypásztort, aminek az üzemeltetéséről a vadászatra jogosult és az adott föld használója együttesen gondoskodik. A földhasználóknak is felelőssége van a vadkárok megelőzésében, csakúgy, mint a vadállatokon okozott sérülések, károk megelőzésében, ennek szabályairól részletesen itt írtunk.

Ezerszám gázolt állatok, milliós károk

A legtöbb vadgázolás tavasszal és nyáron történik, amikor rengeteg állat hagyja el a megszokott környezetét párzási ösztöne miatt. Azokon a területeken kell kifejezetten óvatosan vezetni, ahol magas az út menti növényzet, és nem belátható a terep, illetve azokon az útszakaszokon, ahol vadveszélyre figyelmeztető tábla van kitéve. A vadállatok közül leggyakrabban sünök, rókák és borzok tetemeit láthatjuk az utakon, a legtöbb ilyen esetet az utazók nem jelentik be, pedig a napokig érintetlenül maradt holttestek komoly kockázatot jelentenek.

Az apróbb vadak - mint a fácán és a nyúl - nem okoznak nagy kárt az autókban, habár ha a nyúl felugrik, össze tudja törni a díszrácsot, a fácán pedig betörheti az ablakot, de ezek nem jellemzőek. Főleg erdős részeken, a nagyvadas területeken találkozhatunk gyakrabban szarvassal és vaddisznóval. A következő adatsorból jól látszik, hogy leggyakrabban őzeket ütnek el az autósok, de sok mezei nyúl és fácán is áldozatául esik az ilyen baleseteknek:

Gímszarvas Dámszarvas Őz Muflon Vaddisznó Mezei nyúl Fácán Fogoly
840 185 4986 74 510 4229 4167 43

Vad-gépjármű ütközések miatti elhullás, országos adatok. Forrás: 2018-as vadgazdálkodási jelentés, Országos Vadgazdálkodási Adattár

Ebben a cikkünkben összefoglaltuk, mit kell tennünk, ha vadat gázoltunk.

Egy őz értéke például átlagosan 200-300 ezer forint, de ez az összeg akár az egymillió forintot is meghaladhatja - ennyire büntethetnek meg minket, ha autónkban találnak rá a tetemre. (Hasonló a helyzet egyébként az agancsgyűjtéssel: egyrészt lopásnak minősül, mivel a vadászati törvény előírja, hogy a hullajtott agancs a területen vadászatra jogosult szervezet tulajdona, de ennél is nagyobb probléma, hogy a vadállományban és az erdőben is kárt okoz, írtuk meg nemrég.)

A helyszínt sem szabad elhagynunk: ilyen esetben rendőrt kell hívni, mivel a vadbaleset is közúti balesetnek minősül.

Gímszarvas Dámszarvas Őz Muflon Vaddisznó Mezei nyúl Fácán Fogoly Összesen
Baranya 120 7 221 0 36 21 19 0 424
Bács-Kiskun 16 15 312 25 14 254 253 0 889
Békés 0 12 416 0 3 1335 1401 10 3177
Borsod-Abaúj-Zemplén 41 4 299 0 30 135 135 0 644
Csongrád 1 9 377 14 11 578 505 4 1499
Fejér 40 12 263 0 28 52 63 0 458
Győr-Moson-Sopron 39 5 244 2 26 439 201 3 959
Hajdú-Bihar 4 11 367 0 9 481 453 0 1325
Heves 41 0 135 0 46 109 101 0 432
Komárom-Esztergom 41 4 208 4 35 12 6 0 310
Nógrád 41 10 108 1 17 0 33 0 210
Pest 33 26 377 6 78 129 193 26 868
Somogy 106 19 185 6 28 20 42 0 406
Szabolcs-Szatmár-Bereg 10 13 224 12 19 207 277 0 762
Jász-Nagykun-Szolnok 0 2 187 0 6 245 197 0 637
Tolna 23 28 107 0 7 70 102 0 337
Vas 126 2 507 0 36 36 32 0 739
Veszprém 71 6 212 4 47 33 78 0 451
Zala 87 0 233 0 34 38 76 0 468

Vad-gépjármű ütközések miatti elhullás megyei bontásban. Forrás: 2018-as vadgazdálkodási jelentés, Országos Vadgazdálkodási Adattár

Ha nem volt vadveszélyre figyelmeztető tábla kitéve azon az útszakaszon, ahol a baleset történt, az autón esett kárt az illetékes vadásztársaságnak kell megtérítenie. Polgári peres úton érvényesíthetjük a kárigényünket akkor, ha a társaság nem vállalja a felelősséget. Amennyiben a tábla ki volt helyezve, a társaságnak nem kötelessége kifizetni a kárt, sőt, ha a vad elpusztul, annak az értékét is meg kell térítenünk a vadászok felé. Ha az autó tulajdonosának van megfelelő kötelező felelősségbiztosítása, akkor a károkat annak terhére is rendezheti.

A biztosító csak olyan baleset után fizet a kötelező felelősségbiztosítás terhére, amit közúti forgalomban részt vevő jármű okozott. Ez a biztosítási forma tehát nem használható vadgázolás esetén, hiszen nem egy másik – biztosítással rendelkező – autó okozta a balesetet. Ez abban az esetben is igaz, ha a valaki megsérül, esetleg kórházban kell maradnia, és ebből kifolyólag nem tud dolgozni, vagy más, ezzel összefüggő kára keletkezik. Ezért fontos, hogy a sofőrnek legyen (magánemberként, nem autóvezetőként kötött) balesetbiztosítása, vagy az autóra kötött casco biztosítása, melynek van ilyen kiegészítője.

Egy nagyvaddal való ütközés akár végzetes is lehet nemcsak az állat, de az autóban ülők számára is. Szerencsés esetben megúszhatjuk a találkozást anyagi kárral, ami azonban akár milliós összegekre is rúghat.

Ha a személyi sérülést sikerül is elkerülni, az anyagi kár akkor is hatalmas lehet, ha a biztosítóval vagy a vadásztársasággal nem sikerül megállapodni az autójavításáról, illetve az elütött vad eszmei értékéről. Ebben a cikkünkben azt szedtük össze, milyen módszerekkel lehet megelőzni a vadbaleseteket, jobb félni, mint megijedni alapon.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

vadgázolás

vadkár

baleset

vadgazdálkodás