Életveszély a magyar utakon: többezer karambolt okoznak ezek az állatok, itt a hivatalos toplista

Sajnos rengeteg olyan esetről hallani, hogy autóvezetők, akár figyelmetlenségből, akár önhibán kívül elgázolják az útra kiugró vadállatot, aminek következtében károsodik a gépjármű, sőt, akár testi sérülést is szenvedhetnek a benne utazók, az állatok pedig rendszerint nem is élik túl a találkozást. A vadak azonban nem csak ilyen módon, de például mezőgazdasági értékben: földeken, kerteken, gyümölcsösökben is okozhatnak károkat. Főleg mezőgazdasági termelők, de kiskerttulajdonosok is gyakran panaszkodnak vadkárokra, amelyeket rendszerint a vadászatra jogosultaknak kell megtéríteniük. Cikkünkben most ennek járunk utána.

Súlyos pénzek a tönkre tett növénykultúrák miatt

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény szerint vadkárnak minősül "a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár tíz százalékot (a továbbiakban: természetes önfenntartási érték) meghaladó része." A végrehajtási rendeletben emellett az áll, hogy a "mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás" - vagyis az olyan károsítás felel meg ennek a definíciónak, ami a mezőgazdasági kultúra terméskiesését okozza, írja az Agrárágazat.hu.

A vadkárok mértékét számos tényező befolyásolhatja: az adott terület növényborítottsága, vetésszerkezete, az előforduló vadfajok (különösen a vaddisznók és a szarvasok) gyakorisága, a rendelkezésükre álló táplálék mennyisége, olvasható a KSH vadgazdálkodásról szóló 2013-as kiadványában. A mezőgazdasági területeken a vadak a kultúrnövények elfogyasztásával, taposással, rágással, töréssel (a vaddisznók túrással is) kárt tehetnek. A vadak által okozott károk megtérítéséért a vonatkozó jogszabályok alapján a vadászatra jogosultakat terheli a kártérítési felelősség. A térített vadkárok túlnyomó hányada mezőgazdasági kultúrákban keletkezett kárt jelent.

A kártérítések összegében a megyék között egészen nagy különbségek tapasztalhatóak, a 2018-as adatok alapján látható, hogy Somogy, Baranya, Zala és Vas járnak az élen. Országos viszonylatban abban az évben összesen több mint 2 milliárdot kellett költeniük a vadászatra jogosultaknak mezőgazdasági, 750 milliót pedig erdei károk miatt.

Vadászati kiadások megyei bontásban: mezőgazdasági és erdei vadkárok kifizetése (me.: 1,000 Ft). Forrás: 2018-as vadgazdálkodási jelentés, Országos Vadgazdálkodási Adattár

A mezőgazdasági vadkárok döntő hányada a szántóföldi növénykultúrákban esik, amit főleg a szarvasoknak és a vaddisznóknak tulajdonítanak. A szőlőkben és gyümölcsösökben leggyakrabban a telepítés után és a fiatal ültetvényekben a mezei nyulak és az őzek károsíthatnak.

Az erdei vadkárok alakulását főként a vaddisznó és a szarvas előfordulási gyakorisága, az adott terület erdőborítottsága, az erdők kor- és fő állományalkotó fafajok szerinti összetétele is jelentősen befolyásolja. Az erdei vadkárok leggyakrabban a fák hajtásainak és rügyeinek a rágásában, a kéreg lehántásában, a makkvetések kitúrásában és a facsemeték letaposásában és törésében nyilvánulnak meg.

Fokozott vadkárveszély esetén gondoskodni kell a vad riasztásáról, de a veszélyeztetett területre ki kell helyezni megfelelő mennyiségű és minőségű, a vadkár elhárítását szolgáló vadgazdálkodási berendezést is. Ha nem valósítható meg a vadkár megelőzése, a föld használójával egyeztetve ideiglenesen ki lehet telepíteni villanypásztort, aminek az üzemeltetéséről a vadászatra jogosult és az adott föld használója együttesen gondoskodik. A földhasználóknak is felelőssége van a vadkárok megelőzésében, csakúgy, mint a vadállatokon okozott sérülések, károk megelőzésében, ennek szabályairól részletesen itt írtunk.

Ezerszám gázolt állatok, milliós károk

A legtöbb vadgázolás tavasszal és nyáron történik, amikor rengeteg állat hagyja el a megszokott környezetét párzási ösztöne miatt. Azokon a területeken kell kifejezetten óvatosan vezetni, ahol magas az út menti növényzet, és nem belátható a terep, illetve azokon az útszakaszokon, ahol vadveszélyre figyelmeztető tábla van kitéve. A vadállatok közül leggyakrabban sünök, rókák és borzok tetemeit láthatjuk az utakon, a legtöbb ilyen esetet az utazók nem jelentik be, pedig a napokig érintetlenül maradt holttestek komoly kockázatot jelentenek.

Az apróbb vadak - mint a fácán és a nyúl - nem okoznak nagy kárt az autókban, habár ha a nyúl felugrik, össze tudja törni a díszrácsot, a fácán pedig betörheti az ablakot, de ezek nem jellemzőek. Főleg erdős részeken, a nagyvadas területeken találkozhatunk gyakrabban szarvassal és vaddisznóval. A következő adatsorból jól látszik, hogy leggyakrabban őzeket ütnek el az autósok, de sok mezei nyúl és fácán is áldozatául esik az ilyen baleseteknek:

Vad-gépjármű ütközések miatti elhullás, országos adatok. Forrás: 2018-as vadgazdálkodási jelentés, Országos Vadgazdálkodási Adattár

Ebben a cikkünkben összefoglaltuk, mit kell tennünk, ha vadat gázoltunk.

Alapszabály, hogy az elütött állatot semmiképp se vigyük haza, mert az lopásnak minősül.

Egy őz értéke például átlagosan 200-300 ezer forint, de ez az összeg akár az egymillió forintot is meghaladhatja - ennyire büntethetnek meg minket, ha autónkban találnak rá a tetemre. (Hasonló a helyzet egyébként az agancsgyűjtéssel: egyrészt lopásnak minősül, mivel a vadászati törvény előírja, hogy a hullajtott agancs a területen vadászatra jogosult szervezet tulajdona, de ennél is nagyobb probléma, hogy a vadállományban és az erdőben is kárt okoz, írtuk meg nemrég.)

A helyszínt sem szabad elhagynunk: ilyen esetben rendőrt kell hívni, mivel a vadbaleset is közúti balesetnek minősül.

Vad-gépjármű ütközések miatti elhullás megyei bontásban. Forrás: 2018-as vadgazdálkodási jelentés, Országos Vadgazdálkodási Adattár

Ha nem volt vadveszélyre figyelmeztető tábla kitéve azon az útszakaszon, ahol a baleset történt, az autón esett kárt az illetékes vadásztársaságnak kell megtérítenie. Polgári peres úton érvényesíthetjük a kárigényünket akkor, ha a társaság nem vállalja a felelősséget. Amennyiben a tábla ki volt helyezve, a társaságnak nem kötelessége kifizetni a kárt, sőt, ha a vad elpusztul, annak az értékét is meg kell térítenünk a vadászok felé. Ha az autó tulajdonosának van megfelelő kötelező felelősségbiztosítása, akkor a károkat annak terhére is rendezheti.

A biztosító csak olyan baleset után fizet a kötelező felelősségbiztosítás terhére, amit közúti forgalomban részt vevő jármű okozott. Ez a biztosítási forma tehát nem használható vadgázolás esetén, hiszen nem egy másik – biztosítással rendelkező – autó okozta a balesetet. Ez abban az esetben is igaz, ha a valaki megsérül, esetleg kórházban kell maradnia, és ebből kifolyólag nem tud dolgozni, vagy más, ezzel összefüggő kára keletkezik. Ezért fontos, hogy a sofőrnek legyen (magánemberként, nem autóvezetőként kötött) balesetbiztosítása, vagy az autóra kötött casco biztosítása, melynek van ilyen kiegészítője.

Egy nagyvaddal való ütközés akár végzetes is lehet nemcsak az állat, de az autóban ülők számára is. Szerencsés esetben megúszhatjuk a találkozást anyagi kárral, ami azonban akár milliós összegekre is rúghat.

Egy 60 km/h sebességgel elütött, kifejlett szarvas öt tonnás becsapódási súllyal roncsolhatja szét az autót.

Ha a személyi sérülést sikerül is elkerülni, az anyagi kár akkor is hatalmas lehet, ha a biztosítóval vagy a vadásztársasággal nem sikerül megállapodni az autójavításáról, illetve az elütött vad eszmei értékéről. Ebben a cikkünkben azt szedtük össze, milyen módszerekkel lehet megelőzni a vadbaleseteket, jobb félni, mint megijedni alapon.

Címlapkép: Getty Images