Ezekben a megyékben tarol a falusi csok: főleg nagycsaládosok igénylik

A 8 hónapja elérhető falusi csokot többségükben ingatlanvásárlásra és annak felújítására vették fel a családok, sokan költöztek a támogatás segítségével, írja a Magyar Nemzet. Az is kiderült, hogy a kelet-magyarországi megyékben élnek a legtöbben a támogatással. Fél év alatt csaknem négyezer családdal kötöttek szerződést a bankok 22 milliárd forint összértékben, így mostanra már bőven meghaladhatta az ötezret a szerződést kötők száma.

A falusi csokos szerződések száma nagyjából a negyedét teszi ki az összes csokos szerződésnek.

A falusi csok magas támogatási összegekkel érhető el, hiszen az eredeti csok új lakásra szóló kiemelt összegeit lehet megkapni ingatlanvásárlásra és házfelújításra, -bővítésre a feltételek teljesülése esetén. Viszont

csak azokon az ötezer lakosúnál kisebb településeken, amelyeken 2019 előtt csökkent a lélekszám.

E települések többsége fehér foltnak számított korábban, az adásvételek ritkaságszámba mentek. Éves összevetésben az látszik, hogy a falusi csokos települések ingatlanjai iránt nőtt az érdeklődés, a nem falusi csokosok esetében viszont, az általános ingatlanpiaci megtorpanás jeleként markáns a visszaesés. Ez nem jelenti azonban az arányok megfordulását. A falusi csok bevezetése előtt az összes ingatlankeresés mintegy 6-6,5 százaléka irányult ezekre a településekre, a falusi csok bevezetése óta viszont az összes érdeklődés 9 százaléka.

Leginkább a kelet-magyarországi megyékben élénk az érdeklődés

a falusi csokra, mondta el a lapnak Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az OTP Bank adatai ezt megerősítik: a legtöbb igénylés Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun megyéből érkezett hozzájuk. A Takarékbank Borsodból, Szabolcsból, valamint Békés, Hajdú-Bihar és Heves megyéből fogadta be a legtöbb kérelmet a falusi csokra, főleg nagycsaládosokét. 55 százalékban három gyermekre tekintettel kérték, 40 százalékban pedig két gyermek után.

Címlapkép: Getty Images