Megcsappanhat a családi kassza: erre szórják el a pénzt a karantén után a magyarok?

Pénzcentrum   
  Megosztom
Megcsappanhat a  családi kassza: erre szórják el a pénzt a karantén után a magyarok?

A koronavírus járvány olyan változásokat hozott a magyar lakosság mindennapi életében, amely rengeteg nehézséggel és kihívással járt, mind a munkavégzés, gyermeknevelés, távoktatás terén - de gyökeres változást hozott akár a bevásárlás, a személyes kapcsolattartás, kommunikáció, és a mindennapi időtöltések kapcsán is. Sokan kényszerültek átalakítani addigi életvitelüket, kiadásaikat, szokásaikat. A Pénzcentrum olvasói körében végzett felmérése megmutatja, mennyiben változtak meg a magyar emberek mindennapjai, és hogyan reagáltunk a járványhelyzet kihívásaira.

Ahogy a portál írja, május 5-én indították el felmérésüket azzal kapcsolatban, hogy hogyan teltek/telnek a magyarok mindennapjai a négy fal között, milyen új szokásokat alakítottak ki, milyen szolgáltatásokat vettek igénybe a "karanténidőszak" alatt. Mostanra, mivel a kormány már vidéken és Budapesten is enyhített a korlátozásokon, és a járvány is fordulatot vett - május 4-e óta csökken az aktív fertőzöttek száma, és egyre meredekebben emelkedik a gyógyultaké, az elhunytak számát mutató görbe íve is egyre laposabb - egyre többen térhetnek majd vissza fokozatosan a járvány előtti mindennapokhoz.

Az biztos, hogy már egyre kevesebb időt töltenek majd a lakosok az otthonaik biztonságában - viszont az már korántsem egyértelmű, hogy minden szokást, amelyet a veszélyhelyzet bevezetése óta (március 11.) kialakítottak a négy fal között, le fogják cserélni. Inkább az tűnik valószínűnek, hogy ugyanahhoz az életformához már nem fogunk visszatérni mint korábban. De mi is jellemezte a magyarok időtöltési szokásait a korlátozások bevezetése után eltelt bő 1,5 hónapban? Mutatjuk a válaszadók hogyan reagáltak a kialakult új helyzetre.

A legtöbben alig mozdultak ki

A válaszadók több mint 87 százaléka úgy nyilatkozott, több időt tölt otthon a veszélyhelyzet elrendelése óta, amely nagyjából megfelel az előfeltevéseinknek, 10 százalék töltött otthon ugyanannyi időt a kijárási korlátozások ellenére - feltételezhetően ők voltak azok, akiknek ugyanúgy be kellett járniuk a munkahelyükre, azoknak az aránya, akik a járvány alatt kevesebb időt töltöttek otthon, mint korábban mindössze 2 százalék.

A több időt otthon töltők közül a legtöbben azok vannak, akik azt a választ adták: "állandóan otthon vagyok, alig mozdulok ki", és őket követik azok, akik jelentősen több időt töltenek otthon, mint korábban.

Nade mivel töltik/töltötték otthon az időt?

A válaszokból kitűnik, hogy azokra a tevékenységekre, amelyekre rákérdeztünk jellemzően több, vagy ugyanannyi időt fordítottak, mint korábban. Csak elenyésző volt azoknak a válaszoknak aránya, akik azt írták kevesebb időt töltenek telefonálással; internetezéssel; számítógép-, laptop- vagy okoseszköz használattal; film- és sorozatnézéssel, tévézéssel, vagy zenehallgatással. Ahogy mégis több ilyen válasz előfordult, az a tévénézés, film- és sorozatnézés, zenehallgatás és telefonálás volt.

A tévézés, zenehallgatás, film- és sorozatnézés és telefonálás kapcsán a legtöbben azt választották, hogy nem változtak a szokásaik, mégis ha összesítjük azokat a válaszokat, ahol a valamivel, vagy jelentősen több idő jut a kérdéses tevékenységekre, azt láthatjuk, hogy a megkérdezettek nagy része az önkéntes karanténban többet telefonált, nézett filmet vagy sorozatot, internetezett és használta a digitális eszközeit.

Csaknem 74 százalék válaszolta, hogy többet használja a digitális eszközöket, és több mint 70 százalék töltött több időt internetezéssel a négy fal között, mint korábban. Ez azért érdekes, mert ezekből a válaszokból kitűnik, hogy azt az időt, amit egyébként valószínűleg nem otthon töltötték volna az emberek, hanem utazással, vagy házon kívüli kikapcsolódással, azt pl. nem sorozatnézésre fordították a legtöbben.

Sokan írták nekünk a válaszadók közül, hogy ez azzal van összefüggésben, hogy többet dolgoznak otthonról, illetve a gyermeikkel játszanak/tanulnak, így annyi szabadidejük sincs ilyen tevékenységekre, mint korábban. Amikor kifejezetten a tévézés, film- és sorozatnézési szokások változására kérdeztünk rá, hogy olyan válasz érkezett, hogy lényegesen több idő jut erre a tevékenységre, mivel mást nem tudnak csinálni, de legalább annyian közölték azt is, hogy semmi idejük a munkájuk, és/vagy a gyermekfelvigyázás mellett

- írja a Pénzcentrum.

Kiemeltek néhány merőben eltérő tapasztalatot:

Itthonról dolgozom (tanár vagyok, online oktatás ...), még annyi időm sincs a fenti szolgáltatások igénybe vételére, mint a járvány előtt

- írta egy 50-64 év közötti fővárosi olvasónk.

Az egésznapos gyerekfelügyelet miatt kevesebb idő jut TV-zésre, ezért este is dolgozunk és legfeljebb 1-1 sorozat részt nézünk

- írta egy 35-49 év közötti megyeszékhelyen élő férfi.

Több filmet néztem meg (a kedvenc krimis sorozatfilmeket is beleértve) amióta itthon vagyok. Rugalmasabb lett a munkára (nyugdíj mellett aktívan dolgozó alkalmazott vagyok) fordított időm, így napközben is leülhetek néha akár 1 órára kikapcsolódni

- írta nekünk egy 65 év feletti falun/községben élő nő.

Kevés az időm, mivel kertes házban lakom, füvet nyírok, szőlőt metszek, veteményes kert van, amit kapálni kell. Sok a ház körüli teendő

- osztotta meg velünk tapasztalatait egy községben/falun élő 35-49 év közötti olvasónk.

A szöveges válaszokból az tűnik ki, hogy az, hogy ki mivel tölti az időt, ha otthon kell lennie, nagyban függ attól, előtte milyen életmódot folytatott, milyen munkakörben dolgozott, kikkel él egy háztartásban, milyen helyen él - tehát az életét korábban is meghatározó tényezőktől.

"Új élet", új szolgáltatások

A felmérésben arra is kíváncsiak voltak, hogy ez a kényszerhelyzet hozott-e olyan változást, hogy emiatt a válaszadók újonnan fizettek-e elő valamilyen szolgáltatásra, vagy például internet- vagy mobilcsomagot váltottak-e emiatt. A legtöbben, a válaszadók 83 százaléka nem kötött új előfizetést a felmérés szerint. Akik viszont igen, azok esetében az új streaming előfizetés, internetelőfizetés és tévészolgáltatás volt a leggyakoribb, új mobilcsomagra, digitális zenei szolgáltatásra vagy más online tartalomszolgáltatásra kevesebben fizettek elő.

Ez azért is lehet, mert akinek van megbízható internet, tévé, mobil, vagy egyéb előfizetése, az nem fog valószínűleg újat kötni, de az új igényeinek megfelelően módosíthatja azokat. Például mert magasabb sávszélességre, több mobilinternetre, vagy több gyerekcsatornára van szüksége. Történt-e változtatás, bővítés vagy esetleg lemondás a karanténidőszak alatt? A válaszadók 86 százaléka nem változtatott az előfizetésein, maradt minden a régiben.

Akik viszont változtattak, azok közül a legtöbben az internetelőfizetésükön módosítottak. Ezt a mobilcsomag és a streaming előfizetés követi:

Tehát az látszik, hogy hiába változtak meg az időtöltési szokások, ezek nem voltak olyan mértékűek, hogy új előfizetésekre legyen szükség, vagy a meglévők módosítására a legtöbb válaszadó szerint. Viszont ha mégis történt valamilyen változtatás, az főként az internetcsomagot és a streaming előfizetést érintette. Lehetséges, hogy ebben a helyzetben nem volt idő a módosításra, vagy nem akart a lakosság hirtelen döntést hozni - hiszen nem lehetett előre látni, meddig tart a bezártság időszaka. Viszont a jövőbeli tervekből az tűnik ki, hogy hosszabb távon sem sokan akarnak módosítani az igénybe vett szolgáltatásokon. Nagyjából 84 százalék nem tervez a kérdéses szolgáltatások közül új előfizetést kötni. A fennmaradó 16 százalék között viszont így oszlanak el a jövőben igénybe venni tervezett új szolgáltatások

Bár sokan vannak, akik nem tudtak vagy nem kívántak válaszolni erre a kérdésre, a legtöbben új streaming előfizetést terveznek kötni a jövőben. Azonban nem csak a meglévő és új szolgáltatások kapcsán történhetett változás. Annak megfelelően, mennyit és milyen szolgáltatásokat veszünk igénybe, a kiadásokra is hatással lehet egy ilyen kényszerbezártsággal járó időszak. Ezért azt is megkérdeztük olvasóinktól, hogy változtak-e a szolgáltatásokra fordított kiadásaik a karanténidőszak alatt. 60 százaléknak nem változtak a költségei, és 10 százalék nyilatkozta az, hogy csökkentek.

Minden negyedik válaszadónak azonban nőttek a kiadásai kisebb-nagyobb mértékben. Hogy mire költenek a legtöbben és miért. A cikk itt folytatódik tovább.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében a kormány 2020. március 19-től - többek között - maximalizálta a fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). Érdemes azonban körültekintően választani, mivel a kedvezményes személyi kölcsön kamata a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és az új, jellemzően magasabb kamatszint miatt megugrik a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne most szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

pénzcentrum

család

otthon

költség

költés