A vidéki elittől a legszegényebbekig őrült sokan fűtenek vele: nem mindegy, mire adsz ki milliókat

Pais-Horváth Szilvia   
  Megosztom
A vidéki elittől a legszegényebbekig őrült sokan fűtenek vele: nem mindegy, mire adsz ki milliókat

A fatüzelésű kályhákra ma is óriási szükség van, nem mentek ki a divatból, sőt! De milyen típusban gondolkodjunk, ha újat szeretnénk? Cserépkályhát vagy kandallót építtessünk, melyik a népszerűbb, melyiknek mi az előnye és a hátránya? De arra is kíváncsiak voltunk, hány kályhás mesterember dolgozik még az országban.

Tény, hogy Magyarországon minden harmadik háztartás (Németországban minden negyedik) használ valamilyen fatüzelésű berendezést: kályhát, kandallót, fa- vagy vegyes tüzelésű kazánt. Sajnálatos azonban, hogy a kazánok általában nem fatüzeléssel, hanem vegyestüzeléssel működnek, ami azt jelenti, hogy a fa mellett gyakran szenet, rosszabb esetben szemetet is égetnek bennük – közölte Henszelmann Imre, a Magyarországi Cserépkályhások, Kandallóépítők és Gyártók Országos Ipartestülete (MACSOI) titkára. Ugyanez igaz a kályhák közül a vaskályhákra is, amelyek ezen a piacon a legolcsóbb fűtőberendezéseknek számítanak. A szemét elégetése – ezzel a HelloVidék külön cikkben is foglalkozott – azonban óriási környezeti terheléssel jár, amit a magyar lakosság jó része nem igazán akar tudomásul venni.

Jellemzően a legszegényebb családok nem is tudják megfizetni a gáz bevezetését, ami többszázezer forintba kerül. Ők azok, akik akár a legrosszabb minőségű fatüzelésű berendezéseket is használják. A MACSOI titkára szerint a helyzeten sokat segítene, ha a fatüzelésű berendezések korszerűsítésére és cseréjére jelentős összegű pályázati lehetőség nyílna. A szakember szerint a háztartási széntüzelést fontos lenne kivezeti Magyarországon, mert nagyon környezetszennyező. Országos statisztika szerint, energiahányadban a szénnel való fűtés aránya (az összes energiahordozóhoz képest) mindössze 4%-ot tesz ki, azonban a szállópor-szennyezésért 10-20%-ban felelős. A Magyarországon bányászott lignit (amit szénként elfűtünk) tüzelésekor nagy mennyiségű káros égéstermék szabadul fel belőle, mint a kén, amit a háztartási berendezéseken nem lehet leválasztani. A szemét- és hulladék égetése során pedig rákkeltő anyagok keletkeznek, melyeknek mennyisége majd három nagyságrenddel is magasabb lehet, mint a fatüzelés esetében.

A fatüzelésű kályhákra igenis szükség van, nem mennek ki a divatból

Henszelmann Imre, a MACSOI titkára szerint úgy tűnik, a fatüzelés, mint az egyik legkézenfekvőbb megújuló energia, eddig is velünk maradt, és eztán sem megy ki a divatból. Még akkor is sokan fűtöttek fával, amikor viszonylag olcsó volt Magyarországon a fűtőolaj, utána pedig volt egy olyan korszak, a 70-es 80-as években, amikor az éjszakai áramot kínálta fel az állam arra, hogy inkább azzal fűtsünk. Ekkoriban nagyon sok cserépkályhát dobtak ki. Ahogy a szakember fogalmazott „a negyedik emeletről dobáltak le a Zsolnai kályhacsempéket”. Később sok cserépkályhába vezették be a gázt, ami aztán hamar tönkretette azokat és a kéményeket is.

Manapság a leghátrányosabb helyzetűektől kezdve, akiknek még arra sincs pénzük, hogy a gázt bevezessék, a legtehetősebbekig nagyon széles a paletta, akik fatüzelésű kályhát vagy kandalót vásárolnak, vagy építtetnek maguknak. De például – fogalmazott a szakember, ha valaki a vaskályhát akár csak bontott anyagból összerakott cserépkályhára cseréli, az legalább akkora változás kényelem és környezetszennyezés tekintetében is, mint amikor néhány évtizeddel ezelőtt a Trabantból átültünk egy Mercedesbe.

Ezeknek a vasszerkezetű berendezéseknek ugyanis nincs hőtárolása, addig adnak csak meleget, ameddig fűtjük és bennük nem érhető el az alacsony károsanyag-kibocsátáshoz elengedhetetlenül szükséges magas (900 C fokos) tűztérhőmérséklet.A kandalló gyors felfűtést tesz lehetővé, 5 perc után már érződik a fűtése, de gyorsabban is hűl le. Ezzel szemben a cserépkályha lassú hőleadó, igaz, csak egy óra múlva kezd melegíteni, de 12-24 órán át tartja a meleget

– magyarázta a szakember.

Cserépkályha vagy kandalló, melyik a népszerűbb?

Mapnapság az új családi házakban egyértelműen a kandalló viszi a prímet. A mai divat – fogalmazott a szakember – a minimál stílus, amikor a kályhát vagy a kandallót vakolt burkolattal veszik körül, amit le lehet festeni. Legtöbbször az a cél, hogy a fehér falba olvadjon bele. Bár ezerféle stílus és szín kapható, az évtizedekkel ezelőtt divatos szemes kályha már kevésbé keresett.

Ennek egyik oka lehet, hogy a megrendelők elsősorban nem is azért építettnek, hogy a fűtőtest melegítsen, hanem csak a hangulata miatt. A cserépkályha jellemzően nagyobb helyet is foglal. Henszelmann Imre elmondása szerint egy kandallóbetét szűk egy mázsa, ha körbeépítik, akkor az 2,5 mázsánál megáll, a legkönnyebb és legkisebb cserépkályha azonban tömegében ennek háromszorosa is lehet, a legnehezebb pedig akár több mint 2 tonna is. De ezért cserébe azt kapjuk, hogy a cserépkályha a kandallóval ellentétben hosszú ideig, és egyenletesen raktározza a meleget.

Az árakról

Az egészen olcsótól a nagyon drágáig mehet a cserépkályha és a kandalló ára, nagyon nagy szórás – fogalmazott Henszelmann Imre. Bontott cserépkályhákat sok helyen kínálnak a világhálón, úgy is, hogy aki lebontja, az ingyen elviheti a cserepeket. Így nyilvánvalóan lényegesen olcsóbb a felépítése, mintha új kályhacsempéből készíttetjük el, és mondjuk kuriózumként a családi címert is egyedileg megterveztetjük bele. 500 ezer forinttól 2,5 millióig is elmehet egy új cserépkályha ára a beépített anyagokkal együtt. A felső összeg esetében pedig már egyedi kérésre - akár családi címerrel - készülnek a csempék. Külön tétel ebben például az ajtó, amit tízezer forintért megvehetünk használtan a bolhapiacon, de újonnan belekerülhet százezer forintba is. A kandalló ára is hasonló, bár technikailag általában egyszerűbb a megépítése, anyagaiban és munkadíjában is hasonló árakkal találkozhatunk.

Hány cserépkályhás dolgozik az országban?

Ma Magyarországon több mint 1000 embernek van papírja arról, hogy cserépkályhát vagy kandallót építhet, a szakemberek több mint fele azonban egyáltalán nem dolgozik a szakmában. Ellenben akadnak olyanok, akik végzettség nélkül építenek. Henszelmann Imre szerint nem jó fényt vett rájuk, hogy

Ebben segítség az ipartestület honlapján területi bontásban is megtalálható szakember ajánló. Ahogy mesélte, az országos ipartestület jelenleg szűken száz tagból áll, ez persze nem azt jelenti, hogy ennyi kályhás és kandallóépítő dolgozik az országban. Nem zárt klubként működnek, szakmai programokat szerveznek, újságot adnak ki, nyitva az ajtajuk bárki előtt.

Nagy bajban vannak a magyar kályhacsempe-gyártók

A 19. században és a 20. század első felében, ahogy Henszelmann Imre mesélte, nem véletlenül, jellemzően a nagy porcelángyárak közelében építettek kályhacsempe gyártó üzemeket. A porcelán égetése során gyorsan elhasználódott samottot megőrölték, ez kiváló alapanyaga lett a kályhacsempéknek. A második világháború után több vidéki városban működtek nagy cserépkályhagyárak, többek között Nyíregyházán, Romhányban, Esztergomban és Zalaegerszegen. A rendszerváltás után azonban ezek a gyárak bezártak, de manapság is létezik a magyar csempe. Több kisebb-nagyobb üzemben gyártják a hazai csempéket, de Henszelmann Imre tudomása szerint

Az egyedi kivitelezésű kályhacsempék iránt viszont nő a kereslet.

Divat lett, amiből a szakma egy része megél, ezek a kültéri kemencék

A kályhások megrendeléseinek nagy része ma nem is cserépkályhaépítésből vagy kandallókból, hanem a kerti kemencék és sütők építéséből áll. Erre lehet azt mondani – fogalmazott a szakember – hogy igazi reneszánszukat élik. Van egy tehetősebb réteg, akik megengedhetik maguknak és a világjárvány miatt több időt is töltenek otthon, így erre költenek. Sok szakembernek pedig most ez a legfőbb kereseti lehetősége – még a kandallónál is népszerűbbek ezek a kültéri kemencék. Egy kerti konyha megépítése egy-két hónapig is eltart és közben 10-20 tonna anyagot kell beépíteni.

Két külön szakma a kályhacsempe-készítés és a kályhaépítés, de van, aki mindkettőt űzi

A szakmában fehér hollónak számít Sápy László, aki maga tervezte, és készítette kályhacsempékből épít míves, egyedi kivitelezésű cserépkályhákat. A Tahitótfalun élő mesterember elsősorban a szecessziós stílusú és henger alakú kályháiról híres, kuriózuma pedig, hogy a csempéket mind-mind maga készíti és festi, a helyszínen pedig maga is építi fel. Sápy László, ahogy a HelloVidéknek mesélte, szobrászként végzett Nagyváradon, fafaragó és keramikus lett, innen nyergelt át a kályhás mesterségre is. Végigjárta a szakma iskoláit, mestervizsgázott, és ha ideje engedi, maga is tanít. Egyedi megrendelésre dolgozik, bár két külön szakma a kályhacsempe-készítés és az építés, ő mindkettőt űzi:

Nagyon nehéz ezt a szakmát úgy végezni, hogy közbe ne egymásra mutogassunk, a kályhacsempe-készítő az építőre és fordítva, ezért is jó, hogy nekem mind a kettőre van rálátásom. Túl azon, hogy egy cserépkályha milyen szép iparművészeti remek, engem csodálattal tölt el, hogy a vasajtón kívül egy nagy kupac sárból milyen csodát készíthetünk! Ma Magyarországon 15-20-en maradtunk csempekészítők, vannak nagyobb és kisebb manufaktúrák is. Én mindig szerettem széllel szembe menni, és egyedit készíteni. Pályám kezdetén még arra figyelmeztettek, örüljek neki, ha 10-ből 1 olyan megrendelésem lesz, ami saját tervezésű és készítésű cserépkályháról szól majd. Az elején így is volt, de 8-9 év alatt sikerült ezt megfordítani. Ma már jellemzően 10-ből csak 1 másféle kályhát vagy kandallót vállalok el

– mesélte Sápy László, aki hozzátette, egy-egy hengeres kályha, amelyeket ő készít 100-150 elemből áll.

A szakember kiemelte, bár kívülről kályhái őrzik a régi, míves vonalakat és formákat, belülről már odáig fejlődött a szakma, hogy maximálisan megfelelnek a mai környezetvédelmi előírásoknak. Olyan korszerű öko-bio tűztérrel rendelkeznek, amik a legszigorúbb, német osztrák svájci minősítéseknek is megfelelnek. Manapság már 90 %-ban ilyen magas minőségű cserépkályhákat épít. Készít kandallókat is, de jellemzően inkább kályhával foglalkozik. Ahogy mesélte, havonta jellemzően két kályhát vállal el, aminek a csemperészét egy hétig otthon, a műhelyben készíti, majd egy hétig aztán a helyszínen felépíti. Tavaly 25 kályhát vállalt így el, ebből 3-at másik kályhás kolléga épített meg.

Sápy László az árak kapcsán elmondta, hogy

Ez nagyban függ a megrendelő igényeitől, a csempe díszítettségétől és a kályha méreteitől. A henger cserépkályha ára, amiket ő legtöbbet készít: megépítve 1,5 millió forintba kerül. Ebben már benne van a csempe és a többi anyag ára, ami körülbelül az ár felét teszi ki. Az ajtó is, ami 100 ezer – 200 ezer forint, de abból is van jó és még jobb minőségű. Már benne van a munkadíj is, ami egy-egy kályha esetében hozzávetőlegesen 400– 450 ezer forint.

Sápy László azt is elmesélte, hogy tavaly 6 olyan munkája is volt, ahol a megrendelői a családoknak járó 3+3 milliós felújítási támogatást használták ki.

Mennyi ideig tart ki egy cserépkályha?

Mind a mai napig sokan úgy gondolják, cserépkályhát azért nem érdemes építeni, mert 10 évente úgyis újra kell rakatni, és az nagy költség, de ez nincs így – közölte Sápy László, aki szerint korábban valóban így volt, mivel nem voltak olyan jó minőségűek az alapanyagok. Magyarországon egy időben nem lehetett jó minőségű samotthoz jutni, de most sokkal jobb a helyzet:

Ezek már generációs kályhák, mostanában 30 éves kályhákat is építünk ujjá, és ha a csempéje rendben van, még sok éven át tovább működhet. Öt-hat éves ciklusban azért érdemes egy járattisztítást egy kályhástól kérni

– tette hozzá a szakember.

Sápy László népi iparművész saját tervezésű és készítésű kályhával
Sápy László népi iparművész saját tervezésű és készítésű kályhával

A fiatalok választják ezt a szakmát?

Magyarországon nappali tagozaton már nem lehet a kályhás mesterséget tanulni, felnőttképzéseket viszont az országban több helyen is indítanak. Sápy László is éveken át részt vett a felnőttoktatásban, ahogy mesélte, az ő csoportjaiban 10-15-en voltak, körülbelül a 10 százalék maradt a szakmában, 80% eleve diplomával érkezett, és jellemzően 40 -50 év között volt az átlagéletkor, de voltak idősebb is.

Azért ez elég nehéz fizikai munka, sokat kell hajolni, egy-egy kályha megépítéséhez több tonna anyagot kell megmozgatni és belepakolni. 4-5 napon át tartó 8-10 órás kemény fizikai munka, ami sokat kivesz az emberből, úgyhogy nem mindenkinek való.

– tette hozzá.

Egyre nagyobb divat a tömegkályha, de a hazai szakma ennek nem feltétlenül örül

A tömegkályha Skandináviában használt hagyományos téglakályha évtizedek óta fejlesztett új változata. Nálunk is egyre divatosabb, nagy hőtartó tömeggel készül, és az hírlik róla, hogy kevés fával nagyon kellemes hőérzetet ad. Az amerikai szakirodalmi adatok szerint Finnországban az új építésű családi házak több mint 90%-át is ilyen tömegkályha fűti.

A hazai kályhás szakma azonban elég vegyesen fogadja ezeknek a fűtőberendezéseknek a népszerűségét. Sok olyan építő van, aki erre állt rá, azonban nincs alapvégzettségük. Másrészt ami a skandináv és oroszországi kemény, hosszú téli időjárásban, fában rendkívül gazdag területeken ideális, nem biztos, hogy a mi éghajlatunkon beválik. Egy-egy tömegkályhába akár 3-10 tonna anyagot építenek be, ami azt is jelenti, hogy 3 nap mire felfűtik, utána persze már tartja a meleget. Nem feltétlenül ideális, már csak ezért sem a mi egyre enyhébb teleinkhez. A lényeg, ha mégis ezt válasszuk – emelték ki a szakemberek – , akkor ökotűztérrel kérjük ennek a típusnak a megépítését is.

Fontos kérdés: mikor érdemes kitisztítani a kéményt?

A szakemberek azt tanácsolják, hogy minden szezon után, április környékén, amikor lecsengett a fűtési szezon, érdemes a kéményeket kitisztítani. Ehhez kefét bármelyik gazdaboltba kaphatunk, ezzel magunk is áttisztíthatjuk, de a lakosságnak egy évben egyszer a kéményseprés ingyenes. Ha viszont az ingatlanunkba vállalkozás van bejelentve, akkor kötelező és fizetni kell azért, hogy a kéményseprő kitisztítsa és átvizsgálja a kéményt.

Milyen típusú kályhák vannak még?

  • Elektromos fűtésű kályha: akkor érdemes építeni, ha a faellátás vagy a füstelvezetés nem megoldott, vagy ha a kályhacsempe állapota már nem teszi lehetővé az intenzív fatüzelést. Ezeket a kályhákat általában kiegészítő fűtésként vagy hangulati elemként alkalmazzák.
  • Hibrid kályha: fatüzeléssel és elektromosan is fűthető. Fatüzelésű kályha ülőpadkáját melegítheti elektromosan, vagy ha nem akar befűteni fával, az egész kályha felületét is temperálhatja az elektromos panelekkel. Termosztáttal is lehet szabályozni a kívánt hőmérsékletet.
  • Modul kályha: az előregyártott füstjáratoknak és panelezett burkolatnak köszönhetően gyorsan és egyszerűen felépíthetők a helyszínen. Kis alapterületű és kis teljesítményű kályhák. Forma- és méretválasztékuk kötött, a szín- és mintaválasztékuk a gyártótól függ. Ezek hátránya viszont, hogy nem minden esetben újraépíthetőek.
  • Ökotűzteres kályhák: a tűztér falát speciális elemekből, körben nyílásokkal építik, amin keresztül a gyorsan beáramló levegő jól keveredik a fából felszabaduló gázokkal. Ezáltál 900°C körüli tűztérhőmérséklet alakul ki, vagyis tökéletesebben elégnek a gázok. Így a kályha gazdaságos és környezetkímélő lesz, ezért nevezik az ilyen rendszert ökotűztérnek. A levegő beáramlását a légcsatornába épített szeleppel lehet szabályozni.
  • Okos kályha égésoptimalizáló automatikával: ha a légcsatornában elhelyezett szelepet kézi működtetés helyett automatizáljuk, a kályha üzemelése maximálisan biztonságos és gazdaságos lesz. Ezeknél a kályháknál azonban megszűnik a szolgáltató-mentesség, ha nincs áram, akkor nem működik.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

lakásfelújítás

cserépkályha

kandalló