Kiderült, ezért nincs jövőképe a magyar fiatalok többségének: 16 évesen befásulnak

Steiner Petra   
  Megosztom
Kiderült, ezért nincs jövőképe a magyar fiatalok többségének: 16 évesen befásulnak

Mindenki volt fiatal, mégis számtalanszor hangzik el a „bezzeg az én időmben” kezdetű mondat. Tény, hogy a technika térhódításával jelentősen átalakultak a mindennapok és a szórakozási lehetőségek, azonban a desztinációk nem az alkoholgőzös éjszakai lokáloknál kezdődnek és érnek véget. A kultúra, a magas értéket képviselő kikapcsolódás iránti igény és fogékonyság továbbra is fennáll, mégis egyre nehezebb elérni a harminc év alattiakat. A probléma lehetséges okairól egy kecskeméti kultúrmozgalom alapítóját kérdezte a HelloVidék.

Hiba rögtön arra a végkövetkeztetésre jutni, miszerint a mai fiatalok, jelen esetben a tízen-, huszonéves generáció, azért részesíti előnyben a populáris szórakozási lehetőségeket a magaskultúrával szemben, mert igénytelen. A jelenséget több tényező együttes jelenléte generálja, amiket megvizsgálva egyértelmű, hogy többnyire nem az érdeklődési kör változott meg gyökeresen, sokkal inkább a technológiai fejlettségből adódó médiafogyasztási szokások.

Az előző évtizedekben még sokszor valamilyen fokú aktivitást igénylő szabadidős tevékenységek mára passzívvá váltak, mivel az online „feketepiac” lehetővé tette, hogy bárki ingyen tölthessen le filmeket, zenei tartalmakat az internetről. Szórólapokkal, plakátokkal programokat ajánlani szinte már-már lehetetlen, hiszen a diákok figyelme legtöbbször a kezükben tartott telefonjukra tapad. Éppen ezért, ha egy rendezvény előzetesen nincs meghirdetve a közösségi médiafelületeken, gyakorlatilag esélytelenné válik elérni a legifjabb generációt.

A KSH adatai a 2003-2017 közötti időszakot tekintve igazolják, hogy alapvetően nem a megfogyatkozott számú kulturális intézmények felelnek a fiatalok nehezebb eléréséért. A 2007-es évet összevetve a 2017-essel, minden kategóriában, így a mozi, a könyvtár, a múzeumok, közművelődési intézmények és színházak esetében nőtt az intézmények száma, emellett jelentősen bővült a programkínálatuk. A Nézőpont Csoport tagja, a Kutatópont 2012-es felmérése azt állapította meg, hogy a fiatalok körében a magaskultúrát képviselő intézmények az úgynevezett „sohasem látogatott helyek”, mint a könyvesboltok, könyvtárak, art-mozik, múzeumok és kiállítások, hangversenyek, színházak és operák.

Bár a fiatalok valóban nyitottabbak a könnyedebb szórakozási lehetőségekre, azonban a kutatás rámutatott arra is, hogy minél idősebb korosztályt vizsgálnak a témában, annál pozitívabb eredményeket kapnak a látogatottság tekintetében. Felmerül tehát a kérdés: miért lehet jobban elérni a huszonéveseket a minőséget képviselő szórakozás tekintetében? Mi jelenti az alapvető problémát a fiatalok elérésében? A témában egy kultúrmozgalmat indító 19 éves fiúval, Szabadi Mózessel beszélgetett a HelloVidék.

Kultúra egy tizenéves szemével

Elsős koromtól kezdve ének-zenei iskolába jártam, ott kaptam egy igényességet a művészetekre, hogy mennyire fontos, mit hallgatunk, mint nézünk, olvasunk, és mennyire kell törődni nemcsak a testtel, hanem a szellemmel és a lélekkel is” – elevenítette fel Szabadi Mózes, mi késztette a társadalmi felelősségvállalásra. Tanulmányai mellett volt barátnője is jó hatással volt rá abban, miért érdemes komolyabban foglalkozni a korosztályát megcélzó igényes rendezvényekkel. Fiatalként sokszor szembesült azzal a problémával, hogy hiába szeretne színházba, koncertekre, múzeumokba járni, azok nincsenek elérhető közelségben, messzire kell utazni értük, ami diákként sokszor nehezen megoldható vagy éppen kivitelezhetetlen mind az utazás, mind a költségtérítés szempontjából.

2017-ben indította útjára az Értékmegőrző, majd 2018-tól SZÉF néven elhíresült mozgalmat, amit kezdetben egyedül vitt, mára viszont egy, a kortársakból szerveződött csapat (külön kiemelte közülük Kellerwessel Klaust) képvisel önkéntes alapon. „Azt az eszmét valljuk, hogy tényleg a saját korosztály az, aki tudja, hogy mire van szüksége. Ezzel nem azt a szakadékot akarjuk növelni, ami az idősebb és a fiatal korosztály között van, hanem pont közelebb akarjuk hozni őket egymáshoz” – szögezte le a SZÉF alapítója. A lelkes csapatot mindössze egy helyi szervezet, a Hirös Agóra támogatja a rendezvényekhez biztosított helyszínnel, de olyanok is a kezdeményezés mellé álltak, mint a kecskeméti filmfesztivál szervezője, Zum Erika vagy Czingel Vivien, a KÖZtér ifjúsági klub vezetője.

Szabadi Mózes szerint, ha egy idősebb rendez fiatalok számára rendezvényt, mind a témával, mind a megvalósítással, mind pedig az elért közönséggel kapcsolatban problémák adódnak. A fiatal kiemelte, a színházak, előadások esetében állandó gond nemcsak térségi, hanem országos szinten, hogy nem biztosítanak lehetőséget az interakcióra, nincs lehetőség a program után beszélgetni, ismerkedni, és korosztályi szempontból is hatalmas a szakadék a nézők között.

Lehet amiatt, hogy Kecskemét egy idősödő város, de ezt kétlem, mert nagyon sok a fiatal. Inkább a megszólítással van a gond, illetve sokszor a rendezvény se érdekli a korosztályt, de ha mégis, akkor pedig olyan áron van meghirdetve, amit nem lehet megfizetni. Ha pedig már ott vagyunk a rendezvényen, akkor a nyelvezet sem megfelelő

– sorolta a SZÉF alapítója a kulturális rendezvényekkel kapcsolatos kivetnivalókat.

A negatívumok orvoslása azonban koránt sem igényel nagy összegű fejlesztéseket és egy komoly szakmai stábot, Szabadi Mózes szerint néhány apró változtatással már komoly eredményt érhetnek el a fiatalok elérésében. Véleménye szerint a közösségi médiafelületek használata elengedhetetlen, mivel a fiatalok többsége számára ez az elsődleges kapcsolattartási mód. Továbbá kiemelte, nemcsak a kényelmetlen székek miatt fontos a megfelelő időközönként beiktatott szünet, hanem mert „így már nem közönségről, hanem közösségről” beszélünk, legyen szó bármilyen rendezvényről.

Minden jóakarat ellenére azonban a fiatalokból szerveződő csapat számára is kihívást jelent, hogy megszólítsák azokat, akikben nincs meg alapvetően az igény a közösségi szórakozásra. „Célunk, hogy azokat is elérjük, akiknek a felgyorsult világ miatt már 16 éves korukra kezd csontosodni, befásulni a gondolkodásmódja, hogy tudjunk velük beszélni, megnyitni őket a világ felé” – mesélte Szabadi Mózes.

A SZÉF eddigi fennállása során szervezett már olyan nagy neveket is felvonultató beszélgetéseket, mint a filmrendező Janisch Attila vagy a színművész Kocsis Pál, slam poetrys versenyeket, zenés előadásokat, és bár a visszajelzéseik jók, ezt az eddig főként helyben szerveződő mozgalmat szeretnék az egész országra kiterjeszteni.

Szeretnénk, ha a mozgalom egy bejegyzett vállalkozássá válhatna, hogy munkát adhasson a fiataloknak, és így a tehetséggondozás területén is ki tudjon teljesedni a program

– mondta jövőbeni terveikről a fiatal.

Kulturális programok a gazdaság tükrében

Reprezentatív felmérés nélkül is jól látszik, hogy a fiatalok szórakozásának legtöbbször a pénztárcájuk szab határt. Saját kereset vagy szülői támogatás, zsebpénz nélkül aligha jutnak el rendszeresen olyan magas színvonalat képviselő programokra, mint egy színházi előadás, múzeumi tárlat, a munkavállalást pedig jelentősen megnehezíti a nappali tagozatos képzés mind a középiskolai, mind az egyetemi tanulók számára.

Az oktatás a reggeli óráktól egészen délutánig nyúlik, egy tanulmányaira fokozott figyelmet fordító számára pedig aligha nyílik lehetőség arra, hogy napi 4-6 óra diákmunkával tegyen szert saját keresetre, máskülönben hosszabb távon az egyik akarva-akaratlanul a másik kárára fog menni. Fontos kiemelni azonban, hogy míg egy középiskolai oktatásban részt vevő fiatal számára a tanórák kötöttek, addig egy egyetemista számára lényegesen több lehetőség nyílik nappali munkavállalásra, így saját kereset lévén többet képes fordítani a kikapcsolódásra.

Legyen tehát bármennyire jó a téma, a megvalósítás egy magaskultúrát vagy éppen könnyed szórakozást ígérő eseményt tekintve, a pár ezer forintban átlagolt belépő sokszor nem a program igényességét emeli, hanem sokkal inkább a látogatószámot korlátozza. Tény, hogy a minőségi, értéktartó kikapcsolódást jelentő intézmények, legyen szó színházakról vagy nagy múzeumokról, főként a felnőtt korcsoportot célozzák meg, de néhány évtized múlva azok a fiatalok is az elérni kívánt szektorba kerülnek, akik most a célcsoporton kívül esnek.

Felmerül a kérdés, az az ember, aki tízes- húszas évei során nem vált a kulturális intézmények törzsvendégévé, az a későbbiek során mennyire lesz nyitott az igényes programokra? Otthoni fogyasztóként az internetről számos könyv, zenei album, film és előadás elérhető akár csak egy kattintással, viszont ellenszolgáltatás nélkül nemcsak az alkotók munkája nem fizetődik ki, hanem mindez a gazdaságra is negatív hatást gyakorol. Bár a fogyasztói társadalom jelen állapotát tekintve nincs ok a félelemre a fogyasztásig hajlandóság tekintetében, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a jelen fiatalságába fektetett pénz a jövő felnőtt, keresőképes lakosságában fog látványosan megtérülni.

JÓL JÖNNE MOST 500 EZER FORINT?

Fontos! 2020. december 31-ig minden hazai banknál igényelhetőek az akciós fogyasztási hitelek, melyek kamata egységesen 5,9%. A kedvezményes személyi kölcsön kamata viszont a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és így magasabb lehet a törlesztőrészlet is. Amennyiben 500 ezer forintot igényelnél, 36 hónapos futamidővel, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 10 058 forintos törlesztőrészlettel a CIB Bank nyújtja (THM 7,62 %), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank 11 591 forintos törlesztőt (THM 13,25 %) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

kultúra

kultúrmozgalom

kecskemét

szabadi mózes

szórakozás

buli

fiatalok

technológia

facebook

instagram

internet

okostelefon