Magyar horgászok tömegei vártak erre: ilyen fejlesztés is rég volt az országban

Jeki Gabriella   
  Megosztom
Magyar horgászok tömegei vártak erre: ilyen fejlesztés is rég volt az országban

Hamarosan egy méterrel magasabb lesz az átlagos vízállás az országhatárt is jelző Ó-Dráva holtágnál. A hír nem csak a helyi közösségek és az országosan is párját ritkító élővilág számára kedvező, hanem a horgászat szerelmeseinek is. A hamarosan záruló beavatkozások nemcsak a természeti értékek állapotának javulását eredményezik: összehangolják az emberi jelenlétet a természetvédelmi célkitűzésekkel.

A Dráva Európa kiemelkedő folyóvízi élőhelyeinek egyike. Az egyre inkább ritkaságnak számító természetes vízparti élőhelyek egyik utolsó menedéke, melyek már valódi különlegességnek számítanak: ártéri erdők, homok- és kavicszátonyok, szakadópartok, mellékágak és holtágak jellemzik. A különleges ökológiai állapotban lévő Dráva hazánk legkevésbé szabályozott folyója.

A horvát-magyar határ mentén hosszú évtizedek óta őrzi érintetlenségét, miközben a hozzá kapcsolódó holtágak és mellékágak egyaránt páratlan szépségű vizesélőhelyek. A Dráva bal partján a leghosszabb holtág a Barcs közelében található Ó-Dráva, melynek vízellátása, főleg a hosszú aszályos időszakok során nem megfelelő. Emiatt a holtág, akárcsak a partja mentén található ártéri erdő állapota sokat romlott az elmúlt évtizedekben.

Az Ó-Dráva mintegy 15 km hosszan kanyarog a Dráva árterén: a holtágat mindkét partján erdősáv kíséri, egyes szakaszain széles vízfelület, máshol zegzugos nádas. A holtágban és a vízparton él a cigányréce és a törpegém, a vízparti ligeterdőkben a vitézkosbor és a kardos madársisak virágzik. A Dráva mélyülő medre miatt a holtágból a kelleténél gyorsabban távozik az értékes víz a folyó felé – így hiába vannak csapadékos időszakok, ha a víz idő előtt elfolyik. Ennek eredményeként a holtág élővilága és a vízparti élőhelyek állapota is romlott az elmúlt évtizedben.

"Az Ó-Dráva rehabilitációja nem csak a Dráva mentén élőknek fontos, hanem mindenkinek, hiszen ehhez hasonló holtágak, mellékágak már nem tudnak kialakulni a folyóink mellett" – mondta Gruber Tamás, a WWF Magyarország Élő Folyók Programjának vezetője HelloVidéknek, aki a végéhez közeledő projekt irányítója a WWF-nél. Manapság már szinte minden folyónk szabályozott és épp ezért nem lehetséges az ilyen holtágak képződése. Ezért is érdemes az Ó-Drávához hasonló, értékes holtágak vízellátását a lehető leghosszabb időre biztosítani. Mert ha ez eltűnik, ilyen típusú élőhelyek már nem fognak többé kialakulni. A szakember hozzátette: egy-egy holtág vízpótlását maximum csak kisebb patakok szolgálják, miközben általános probléma, hogy a folyómedrek süllyednek.

"A hosszú, száraz, aszályos időszakokban nagyon gyorsan elfolyik a Dráva felé a holtágból a víz. Ezeknek a periódusoknak a hosszát próbáljuk javítani" - mutatott rá a szakember. A holtág egy viszonylag keskeny csatornán van kapcsolatban a folyóval. Az Ó-Drávát a Fekete-árok nevű elkeskenyedő patak köti össze a folyó főágával, ezen az árkon épült meg a hetekben egy úgynevezett fenékküszöb. Ennek szerepe egyrészt az, hogy kis mértékben emelje a holtág átlagos vízszintjét, és ezzel – vízhozamtól függően – akár fél millió köbméterrel is növelje a betározott víz mennyiségét. Másrészt, és ez talán még fontosabb, az aszályos időszakokban nagy mértékben lassítani tudja a holtág vízszintjének süllyedését. Ám a szakemberek figyeltek arra is, hogy nagyobb esőzések esetén se okozhasson elöntést a magánterületeken. Így ha túl magas a víz, az túl tud folyni a fenékküszöbön.

Az Ó-Dráva a folyó bal partján a leghosszabb holtágnak számít, amelynek vízellátása – főleg a hosszú száraz évszakokban – nem megfelelő. Emiatt a partja mentén található ártéri erdő állapota az elmúlt évtizedekben romlásnak indult. A projekt fő célja, hogy hozzájáruljon a Dráva menti folyóparti élőhelyek állapotának javulásához a holtág vízellátásának megoldásával, és a partján lévő ártéri erdő biológiai sokféleségének gazdagításával. A helyreállítás magában foglalja a megfelelő vízállás biztosítását, egyrészt vízvisszatartó művekkel, másrészt a Dráva felőli vízpótlással. A javuló vízellátás kedvezőbb feltételeket fog nyújtani az ártéri erdő és a holtág más vizesélőhelyei számára. Az őshonos fa- és cserjefajok telepítése pedig az erdő változatosságát javítja.

Hamarosan több kilométerrel feljebb is látványosan megnő a vízborítás magassága és az időszaka is

- hangsúlyozta Gruber Tamás.

Ez nem csak a vízben élő fajoknak fontos, hanem a holtág melletti élővilág számára is felbecsülhetetlen: a területen értékes puhafás ligetek vannak, hatalmas méretű fűzfákkal. A holtágban és a vízparton él a cigányréce és a törpegém, a vízparti ligeterdőkben a vitézkosbor és a kardos madársisak virágzik. A vízpart kavicsos aljzatának köszönhetően ennek hatására a talajvízszint is meg fog emelkedni a holtág mindkét partján, melynek eredményeként várhatóan javul a vízparti élőhelyek gyökérzónájának vízellátása. Ezt egészítette ki egy erdőtelepítési munkafolyamat: a területre főként olyan, cserje méretű, ártéri részeket kedvelő fák kerültek, amelyek gyökérzónája mélyre hatol.

Az Ó-Dráva holtág újjáélesztése azonban nem csak a természetnek, hanem a helyi közösségnek is számtalan előnnyel jár. A terület vízellátása az elmúlt időszakban egyre romlott, és emiatt elsősorban a hosszú száraz nyarakon sújtja vízhiány. A folyamatos haltelepítések ellenére is alig lehetett benne horgászni, és a korábbi horgásztanyák lassan elhagyottakká válnak.

A holtág népszerű horgászvíz, ezért mind a magyar, mind a horvát oldalon sok horgász jár a partjára, ennek az időtöltésnek pedig alapfeltétele a megfelelő vízmennyiség. A projekt keretében több új stég épült és sok leromlott állapotú stéget felszámoltunk

- mutatott rá Gruber Tamás.

Az alacsony víz ráadásul gyorsan felmelegszik és algásodik. És ha a halak nem találnak számukra megfelelő körülményeket, egyszerűen továbbállnak. A horgászatnak is jelentős hatása lehet a környezetre.

Az Ó-Dráva élőhelyeinek felmérése során a természetvédelmi szakemberek összesen 15 halfajt találtak, melyek közül a folyóvizeinkben általánosan elterjedt, közepes termetű, de kevésbé ismert pontyfélénk, a bodorka volt a leggyakoribb. Emellett fogtak vörösszárnyú keszeget, karikakeszeget, küszt, dévérkeszeget, ezüstkárászt és sügért. A védett szivárványos ökle és vágócsík ritkán akadt a hálóba, míg a csuka jelenléte stabilnak tűnt. Akadtak a hálóba azonban olyan, nem őshonos fajok is, mint az észak-amerikai jövevénynek számító fekete törpeharcsa és a naphal.

Igyekszünk a projekt keretében összehangolni az emberi jelenlétet a természetvédelmi célkitűzésekkel. Nem véletlen, hogy a nagy kiterjedésű és nehezen megközelíthető holtágra a helyi lakosság nagyon büszke, tisztában van a vízparti környezet egyediségével

- hangsúlyozta a programvezető.

A terület egyediségét jelzi az is, hogy pontosan a holtág közepén fut a határ. Ezért fogtak össze magyarországi és horvátországi állami intézmények, valamint elkötelezett civil szervezetek, hogy megoldást találjanak a káros folyamatok megállítása érdekében. A felmérések, tervezések és kivitelezések során is igyekeztek közösen gondolkodni. A projekt mind a horvát, mind a magyar társadalom több csoportja számára szóló figyelemfelkeltő akciókat is tartalmaz, amelynek során különböző kommunikációs eszközöket alkalmaznak.

A projekt 2014-ben kezdődött és idén áprilisban zárul. Az együttműködés vezetője a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, partnerei Pitomaca önkormányzata, Verőce-Podravina megye regionális fejlesztési ügynöksége, Verőce-Podravina megye természetvédelmi intézménye, a WWF Magyarország és a Somogy Megyei Horgászegyesület.

Fotók: Jeki Gabriella

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. KATTINTS!
  Megosztom

hellovidék

ó-dráva

dráva

horgászat

holtág

fejlesztés

barcs

vízellátás

ártér

gruber tamás

wwf magyarország

Élő folyók program

folyó