Gyógymódot találtak Csongrádban az elnéptelenedés szindrómára

Steiner Petra   
  Megosztom
Gyógymódot találtak Csongrádban az elnéptelenedés szindrómára

A XXI. századi faluról ma már mint kiöregedő, elnéptelenedő településtípusról szokás beszélni. A fiatalok a pezsgő élet, egy jól fizető munkahely és a jobb életkörülmények reményében a nagyvárosokba költöznek, vidékre pedig már csak a rokonok miatt látogatnak vissza. Van azonban egy Csongrád megyei település, amin nem fog a modern kor átka, „egy csipet Németország”, Kübekháza.

A település múltja egészen az 1843-44-es évekig nyúlik vissza, ekkor telepítettek a falu mostani területére sváb dohánytermesztőket, ami megalapozta a helyiek jólétét. A németeket régóta precizitásáról ismeri az egész világ, és mivel a falu lakosságának felét ők tették ki egészen az 1940-es évekig, megyeszerte csak úgy emlegették a helységet mint a politúros, a tiszta, rendezett Kübek. Az éles váltást a második világháború utáni bűnbakkeresés és a háborús bűnökkel való leszámolás hozta. Az ország egészéhez hasonlóan a kübeki svábok is nemzetidegenekké váltak, kitelepítették őket, helyükre pedig jórészt kelet-magyarországi nációkat telepítettek be.

A falu az ’50-es, ’60-as évek kommunizmusa alatt teljesen lepusztult, nyoma sem volt már a politúros Kübeknek, helyette a szocreál gondolkodás ette be magát a falusiak fejébe, ami megmérgezte az addig virágzó emberi kapcsolatokat. A hanyatlás egészen a kétezres évek elejéig tartott, amikor a helyiek megelégelték a szocializmus hagyatékát, és új küldetéstudatuk a falu újjáépítése lett.

Az azóta eltelt 17 év kemény munkáját ismerte el a helységnek 2018-ban átadott Év Település díja, valamint a kiemelkedően végzett közterület-rendezésért és közösségépítésért megítélt oklevél is. A faluvezetés az évek alatt több ezer növényt, több száz fát telepített, így az mára virágzó, élettel teli és zöldellő a korábbi kopár és sivár Kübekhez képest. A változás azonban nemcsak a környezetet, az emberi kapcsolatokat is érinti.

Állandó harcunk, hogy minél prosperálóbb közösségeket építsünk. Nem vagyok internetellenes, de a jelen társadalmára települt digitális világ megöli a perszonális kapcsolatokat. Az elmúlt években tudatosan törekedtünk arra, hogy sok kis „élő sejt” jöjjön létre a településen, amik nem jogilag bejegyzett közösségek, csoportok, hanem személyes kapcsolatokból szerveződtek össze, és a mai napig nagyon jól működnek

– részletezte a múlt és a jelen kihívásait a HelloVidéknek Kübekháza polgármestere, Dr. Molnár Róbert.

A kicsivel több, mint 1500 lelket számláló településen nagy sikerrel működik kismamakör, babatorna, imakör, nyugdíjas klub, fitneszklub, zumbaklub, reformkonyha, könyvtári kreatív kuckó, kertmozi, polgárőrség, jószolgálati önkéntes csoport, az országban egyedüli krokett klub, a nagyoknak főző- és sütisuli, míg a kisebbeknek kiskukta szakkör is. Utóbbi azért jelentős kezdeményezés a falu részéről, mert amellett, hogy biztosítják a gyerekek iskolai étkezését, hétvégente nemcsak az alapvető konyhai ismereteket és a sütés-főzés csínját-bínját tanítják meg a legifjabb generációnak, azt is garantálják, hogy aznap senki sem fog korgó hassal hazamenni. Nem véletlen, hogy Kübekháza vezetése ekkora hangsúlyt fektet a gasztronómiára, hiszen bár a németek kitelepítésével a népi hagyományok kihaltak, azonban

A közhasznú nonprofit kft. amellett, hogy a mai napig őrzi a településhez és a nációkhoz kötődő ételkülönlegességeit, ők szervezik meg a hétvégi programokat, amik a nyári hónapokban ezreket képesek a faluba csábítani. Az országban egyedülálló ételkülönlegességük a krojzli, amit úgy emlegetnek, mint ami ronda, de nagyon finom. Ezt a disznótoros ételt a disznóvágáskor megmaradt hurkából, kolbászból és a disznósajt töltéséből megmaradt maradékokból készítik el, amibe kerül még gersli, némi fűszer, a végén pedig mindez üstbe kerül, „zsírjára sütik”, a masszát savanyúsággal együtt tálalják fel. Egész évben megkóstolható a sajtos, hagymás specli, sufnudli, de a húsimádók igazi kedvence lehet a csülökvekni, ahol az ízletes húst a frissen készített pékáruba rejtik, illetve továbbélnek olyan hagyományos sváb ételek, mint a topfennockerl (túrós nokedli) vagy a savanyú krumpli.

Ez egy gasztrokulturális utazás azoknak, akik hozzánk ellátogatnak, de szerintem többségében nemcsak azért jönnek, hogy egyenek valamit. Kübekházán mi törekszünk arra, hogy mindenkinek egy életérzést, egy csipetnyi Kübeket adjunk a szeretetből, odafigyelésből és békéből, mert ezek hiánycikkek az országban. Már lassan nem lehet szabad házat találni a településen, rengetegen költöztek hozzánk, az átlagéletkor 38 év. Volt már olyan ügyvéd házaspár, akik kijöttek vacsorázni, és a következő héten vettek egy házat a faluban. Az emberek vágynak a nyugalomra, a csendre és a harmóniára, ami nálunk megvan

– mondta el a HelloVidéknek Dr. Molnár Róbert. Bár a település valóban a megye déli határán fekszik, Szeged városközpont mindössze 16 kilométerre található, ami 20 perc autóval és nem sokkal több busszal sem, így azok is élvezhetik a vidéki élet szépségeit, akik hétköznap a megyeszékhelyen dolgoznak.

A falu polgármestere kiemelte, bár az elért eredmények nagyon szépek, rengeteg tervük és ötletük van a jövőre nézve, mert, mint mondta „egy falu olyan, mint egy családi ház, sosincs kész teljesen”. Már előkészületben van a déli szomszédra kaput nyitó határátkelő, tervben a fiatalokat támogató bölcsődeépítés, egy kültéri fitneszpark, egy vidéki vendégház, valamint egy konferenciaközpont, ami a helyi és az utazórendezvények helyszínéül szolgál majd.

A több lábon álló turizmust azonban egy csónakázó tóban látná a faluvezetés, ami kiszolgálná a környékbeli horgászok igényeit, kiváló fürdőzési lehetőséget nyújtana, a partján pedig a gasztronómia szerelmesei bármikor egyénileg grillezhetnének. Egy hathektáros, jó helyen lévő területet adna is ehhez az önkormányzat, de forrásuk erre még nincs.

Az egész falut úgy formáltuk, hogy az emberek bárhol vannak, le tudjanak ülni egymás mellé, közel kerüljenek egymáshoz és tudjanak egymással személyesen is beszélgetni. Nekünk ez az ars poeticánk, hogy igazi közösséget teremtsünk, hogy az itt élők ne azt gondolják, hogy különbek másoktól, hanem a közösség szerves részét képezik, összetartoznak. Az önkormányzat ebben az értelemben nem ura a falunak, hanem az első számú szolgája, amiben teljesen egyek vagyunk

– hangsúlyozta Kübekháza polgármestere a HelloVidéknek.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

hellovidék

kübekháza

csongrád

Év település díj

kübek

dr. molnár róbert

falu

csongrád megye

kübecker manufaktur