Erről a legtöbb kiránduló megfeledkezik ősszel: akár az életük is múlhat rajta

Mit tehet a kiránduló, ha az erdőben éri a baj?

Lehetőleg próbáljunk védett területre kerülni. Ez lehet esőbeálló, kis faház, vagy bármilyen épített menedékhely. Kerüljük a nyílt területeket, réteket, a csúcsokat vagy sziklás éles gerinceket. Ne húzódjunk magányos fa alá, nem bújunk vizes üregbe. Ha más lehetőség nincs üljünk le az erdőben a fáktól 4-5 méter távolságba a hátizsákunkra lehetőleg úgy, hogy felhúzzuk a földről a lábunkat. A fém tárgyakat tegyük távolabb, hajtsuk le a fejünket, a kezünket pedig tegyük a fülünkre. Ha lehet, így várjuk ki a vihar villámlós szakaszainak elmúlását.

Mit lehet tenni olyan esetben, ha ránk sötétedett az erdőben, vagy még rosszabb, eltévedtünk?

Sötétedés előtte minimum egy órával már kezdjük meg a visszatérést lakott területek felé. Maradjunk a kijárt utakon, sőt mindig a jártabban válaszuk, ha eltévedtünk volna. Szintén jó taktika, ha mindig lejtős részek felé megyünk. Természetesen szakadékba ne mászunk be, de oldalazva haladhatunk azzal párhuzamosan is, mindig lefelé tartva. A magyar középhegységi viszonyok mentén egy-két óra alatt szinte bárhonnan le tudunk jönni, útra, civilizációra tudunk találni, ha így teszünk. Természetesen ha nincs lámpánk, használjuk a telefont akár világításra, akár helymeghatározásra, akár ha szükséges- segítség hívására.

Milyen felszereléssel érdemes nekivágni egy erdei kirándulásnak? Mi az, ami nem maradhat ki a táskánkból?

Első a megfelelő tájékozódás, tehát legyen nálunk térkép, túrafüzet vagy olyan telefonos applikáció, ami alkalmas akár az offline navigálásra. Egy lámpa mindenképpen legyen nálunk, amit a vízhatlan és/vagy meleg felsőruha is egészítsen ki. Élelmiszer, elegendő innivaló, esetleg csípések esetére antiallergén anyag is kerüljön a zsákba. Nagy melegben a tűző nap elleni védekezésre is figyeljünk egy sapka vagy napszemüveg személyében. Legjobb tanács, hogy mindig tiszteljük a természetet. Ne becsüljük alá annak erejét. Az erdő tud hatalmas, sötét és veszélyes lenni, de ugyanakkor zöldellően csendes, napos. A körülmények állandó változása adja majd azt a nehézséget, amitől egy könnyű túra is gyorsan veszélyessé válhat. Ezért legyünk éberek, figyeljünk az időjárásra, az utak változó talajára, az útközben felbukkanó váratlan veszélyekre, rugalmasan és józan óvatossággal kezelve őket. Legyünk tisztában túratársaink képességeivel is, ne várjunk el olyant, amire nem képesek. Fogadjuk azt mindig el, hogy az erdőkben a természet adta szabályok szerint megy játék.

Mindig a kijelölt úton kell haladni

A természetjárók gyakran térnek le az utakról, művelt mezőgazdasági területen bukkannak fel, sokszor sötétedéskor vagy azután is a vadászterületen tartózkodnak. Mindez problémákhoz vezethet. Az élőhelyek indokolatlan zavarása kárt okozhat a vadállományban, amely most, a szaporodási időszakban a legsérülékenyebb. Az erdőkben, bokrosokban napközben megriasztott vad balesetveszélyt is jelent, mert gyakran forgalmas utakat keresztezve menekülhet.

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet korábban már összefoglalta, miért és mire kell ügyelnie annak, aki a természetben szeretné tölteni a szabadidejét:

• Ne térjenek le az utakról, ösvényekről!
• Ne hangoskodjanak, különösen a kevésbé népszerű, látogatott kirándulóhelyeken, ne zavarják feleslegesen a vadon élő állatok nyugalmát!
• Ha állatot észlelnek, ne közelítsék meg, hagyják elmenekülni! (A hazai erdőkben és mezőkön élő állatfajok szinte minden esetben kerülik az ember közelségét.)
• Ha bármilyen faj kicsinyére – például őzgidára, szarvasborjúra – bukkannak, szintén ne menjenek a közelébe, és semmiképp ne érintsék meg! (Ezek az állatok nem sérültek vagy betegek. További részletek korábbi közleményünkben.) Ráadásul vadmalac esetében a kicsinyét védelmező koca ránk támadhat és súlyos sérüléseket is okozhat.
• Amennyiben vadgazdálkodási vagy vadászati berendezést látnak (például etetőt, magaslest, csapdát), tartsák tiszteletben, hogy ezek a területen illetékes vadgazdálkodó tulajdonát képezik. Megrongálásuknak jogi következményei lehetnek.
• Amennyiben kutyával kirándulnak, az ebet feltétlenül tartsák pórázon! Ellenkező esetben szabálysértést követnek el, de a kutya testi épségét is veszélyeztetik. (Súlyos sérüléseket okozhat neki egy malacait védő vaddisznókoca, jogszerűen telepített csapda amennyiben pedig vadat űz vagy ejt el, vadászok lelőhetik.)
• A kirándulásokat szervezzék úgy, hogy legkorábban a napkeltét követő egy órával lépjenek a természeti területre, és legkésőbb egy órával napnyugta előtt hagyják el azt! (Így nem lesz átfedés a kirándulás és a vadászat időszaka között.)

Változott a jogszabály, nem csak kirándulni, de építkezni sem lehet csak úgy...

A magyar erőgazdálkodás szabályozása Európa legszigorúbbjai közé tartozik. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt Magyarországon az erdőterületek aránya, és európai léptékben az egyik legnagyobb erdőtelepítési és fásítási program zajlik hazánkban. Léteznek azonban olyan beruházások, ingatlanfejlesztések, illetve igénybevételek, melyek erdőterületeket is érintenek, az erdőtörvény júliusi módosítása pont ezen a téren hozott örvendetes változásokat.

A Pilisi Parkerdő Zrt. eddig is számos kisebb-nagyobb ingatlanfejlesztéshez kapcsolódó, kötelező csereerdősítést valósított meg, amelyek során mindig arra törekszik, hogy szakmailag átgondolt, a csereerdősítési terület termőhelyi viszonyaihoz illeszkedő, hosszútávon működő és fenntartható erdőket hozzon létre. A nagyobb, több hektárt vagy akár több tíz hektárt érintő ingatlanfejlesztések csereerdősítéseinek legnagyobb kihívása a megfelelő méretű és adottságokkal rendelkező, erdőtelepítésre alkalmas területek megtalálása, azonban ilyenkor a nagyobb területen szakmai szempontból könnyebb életképes erdőket létrehozni. A kisebb, egy-két hektáros vagy hektár alatti területeken viszont – amennyiben azok nem csatlakoznak valamilyen nagyobb erdősült területhez – sokkal nehezebb biztosítani, hogy az új erdő ökológiai szempontból is valóban erdőként tudjon működni.

E téren is fontos változást hozott egy új törvénymódosítás. Az Erdőtörvény 2023. július elsejétől hatályos módosítása szerint az erdészeti hatóság már a nem természetes erdők esetében is azonnal csereerdősítésre és nem csak erdővédelmi járulék megfizetésére kötelezi az erdőterületet érintő fejlesztések kivitelezőit, ha a területnagyság eléri vagy meghaladja az egy hektárt. Ez jelentős változás a korábbi szabályokhoz képest, ahol eddig kizárólag a természetes és természetszerű erdők esetében volt csak automatikus a csereerdősítés. Megkönnyíti az életképes erdők létrehozását az az új rendelkezés is, miszerint a fél hektár alatti csereerdősítési területek is elfogadhatóak abban az esetben, ha közvetlenül csatlakoznak egy már meglévő, nyilvántartott erdőterülethez.

A gyakorlatban ezek a módosítások biztosíthatják, hogy egy ingatlanfejlesztés miatt kényszerűségből megszüntetett, több hektáros erdő helyett a beruházó (a könnyebb utat választva) ne kisebb, pár ezer négyzetméteres erdőcskékkel „pipálja ki” a csereerdősítést, továbbá, hogy a területileg kisebb erdőket érintő fejlesztések is biztosan új erdők létrehozásával járjanak.

A Pilisi Parkerdő az elmúlt 10 évben összesen 607 hektáron valósított meg csereerdősítéseket, ezeknek az ingatlanfejlesztésekhez kapcsolódó új erdőknek a 100 százaléka ma is él, működik és hosszútávon vesz részt a magyar erdők ökoszisztéma-szolgáltatásaiban.

Címlapkép: Getty Images