Teljes átalakulás előtt a Gyermekfalvak: ilyen lesz az új SOS-modell

Koszta Bernadett   
  Megosztom
Teljes átalakulás előtt a Gyermekfalvak: ilyen lesz az új SOS-modell

Alapjaiban változik meg az SOS Gyermekfalu-modell, amely több mint 35 éve fontos szereplője a hazai gyermekvédelmi rendszernek. A HelloVidék az SOS Gyermekfalvak programigazgatójával, Szilvási Lénával beszélgetett a soron következő átalakulásról, a nevelőszülői hivatásról, valamint a nevelőszülőknek nyújtott szakmai segítségnyújtásról.

A hatályos jogszabályok szerint minden 12 évesnél fiatalabb, szülő nélkül maradt, gyermeket nevelőszülőnél kellene elhelyezni a gyermek egészséges testi, lelki, értelmi és érzelmi fejlődése érdekében, azonban a nevelőszülőhiány következtében gyakran mégis gyermekotthonba kerülnek az ennél fiatalabb gyermekek is. Éppen ezért egyre égetőbb felismerni a gyermekvédelmi rendszer problémáit és alulfinanszírozottságát, melynek egyik elszenvedője az SOS Gyermekfalvak, amely 1983 óta tevékenykedik Magyarországon.

Nemrégiben az a hír járta be a hazai sajtót, hogy megszűnhet az SOS Gyermekfalvak Magyarországon. Az alapítvány közleményében cáfolta az értesülést, valamint hozzátette, hogy bár jelentős átalakuláson megy keresztül a jelenlegi modell, továbbra is lehet számítani a szervezet tevékenységére.

Megszűnik a külföldi finanszírozás

2017-ben az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa költségvetésének 36 százalékát a nemzetközi SOS szervezettől, 21 százalékot az államtól (mivel állami feladatot lát el), a maradékot pedig magán- és vállalati adományozóktól kapta.

A hazai SOS Gyermekfalvak külföldi finanszírozása fokozatosan fog csökkenni. A nemzetközi adománygyűjtő szervezetnél úgy vélik, hogy hazánk nem szorul rá annyira a támogatásra, mivel jobbak az életkörülmények és a gazdasági helyzet, ezért átcsoportosítják a rendelkezésre álló forrásokat hátrányosabb helyzetű afrikai és ázsiai országok támogatására

- mondta Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak programigazgatója, aki hozzátette, hogy az SOS világszervezete 134 országban van jelen. A központi szervezet szerint Európa országai – fejlettségükből adódóan – több forrást tudnak mozgósítani, valamint több lehetőség van a helyi adománygyűjtésre.

A hazai hálózat már 2012 óta készül arra, hogy önfenntartó legyen. Bár az elmúlt években egyre több bevétel származott hazai adományokból, ez még közel sem elég. Az SOS-nél úgy számolnak, hogy

A programigazgató elárulta, hogy a kieső összeget első körben a működési költségek racionalizálásával próbálják pótolni, azonban a támogatókra is fokozottan számítanak az elkövetkezendő időszakban. Az alapítvány ingatlanállományának fenntartása rendkívül költséges, így az ingatlanközpontú modellről egy közösségalapú modellre szeretnének átállni. Az ingatlanok értékesítése, beforgatása és a támogatások ösztönzése mellett pályázati forrásokat is kihasználnának. A szervezet bizakodik az állami támogatásban is, mivel jelen pillanatban a gyermekvédelem meglehetőségen alulfinanszírozott.

Alapjaiban változik meg az SOS-modell

„A szakmai átalakulás nem egyik napról a másikra fog zajlani, 2019-2021 közötti lépcsőzetesen valósítjuk meg a változásokat” – árulta el Szilvási Léna, aki megerősítette:

Az SOS Gyermekfalvak korábban abban különböztek a hazai nevelőszülői hálózatoktól, hogy a nevelőszülők beköltözhettek egy ingatlanba, ahol minimális térítési díj ellenében nevelhették a gyermekvédelem rendszerébe bekerült gyermekeket. Ezek az ingatlanok egymás mellett helyezkedtek el és 6-7 gyermek fogadására voltak alkalmasak. Mivel ezeknek a házaknak a fenntartása a jelenlegi helyzetben nem gazdaságos, az SOS Gyermekfalu egy „saját ingatlanos” nevelőszülői hálózatot szeretne kialakítani. Ebben az új modellben az SOS-es gyermekek már nem közvetlenül egymás mellett laknának, hanem egy „integrált lakókörnyezetben”, nem SOS-es családok mellett. Orosházán már elkezdődött ez a folyamat, a sort pedig a kőszegi és kecskeméti gyermekfaluval folytatják.

Orosháza, 2015. augusztus 11.
Pintér Istvánné nevelőszülő gyerekekkel pakol az SOS Gyermekfalu egyik házában 2015. augusztus 11-én, miután megkezdték a gyermekfalu lakóinak átköltöztetését Battonyáról Orosházára.
MTI Fotó: Rosta Tibor
Pintér Istvánné nevelőszülő gyerekekkel pakol az SOS Gyermekfalu egyik házában 2015. augusztus 11-én, miután megkezdték a gyermekfalu lakóinak átköltöztetését Battonyáról Orosházára. MTI Fotó: Rosta Tibor

Szilvási Léna szerint ez az integrált együttélés jobban támogatja a gyermekek társadalmi beilleszkedését és boldogulását. Kiemelte, hogy ennek ellenére nem engedik el a családok kezét, a magas színvonalú nevelőszülői ellátás érdekében továbbra is megkapják ugyanazt a szakmai támogatást, mint eddig.

A programigazgató kifejtette, hogy a "saját lakásban élő nevelőszülői hálózat” létrehozása mellett az egy családban nevelt gyermekek számának csökkentését is kitűzték célul. Jelenleg hatalmas a szórás: van, aki 1 gyermeket nevel, de egy családnál 7-9 gyermek is előfordulhat. Átlagosan 5-6 gyermek van annál a nevelőszülői családnál, aki az SOS ingatlanjaiban él, ezt a számot 3-4 főre szeretnék csökkenteni a minőségi ellátás növelése érdekében.

Ebből következik, hogy a nevelőszülők számának emelésére van szükség, a jelenlegi számot legalább 90 főre kívánjuk tovább bővíteni

- mondta Szilvási Léna, majd hozzátette: az új modell bevezetéséből nem következik az, hogy csak saját ingatlannal rendelkező jelentkezőket várnak. Ha a tulajdonos hozzájárul, bérleményben is lehet nevelőszülői tevékenységet végezni, amennyiben megfelelőek a körülmények és a lakás mérete. Ezek meglétét mind az SOS Gyermekfalvak, mind a kormányhivatal leellenőrzi a működési engedélyeztetési eljárás keretében.

Sok a tévhit a nevelőszülőséggel kapcsolatban

Sokan nem tudják, hogy pontosan mit jelent nevelőszülőnek lenni, mivel gyakran keverik a nevelőszülőséget az örökbefogadással. Míg az örökbefogadás „örökre szól”, addig a nevelőszülő csupán átmeneti, ideiglenes gondoskodást vállal mindaddig, amíg a kiskorú vér szerinti családja képes nem lesz a gyermek nevelésére, vagy a gyermeket örökbe fogadják, amennyiben a szülők lemondtak róla. Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy az esetek többségében a gyermek felnőtté válásáig nevelőszülőnél marad.

A nevelőszülő feladata tehát a gyermek mindennapi nevelése és gondozása, de ebben számos szakember segíti a nevelőszülőt – az SOS Gyermekfalvak különösen élenjárnak a szakmai segítségnyújtásban. A szervezet folyamatos képzésekkel, programokkal, rendszeres támogatással és pszichológusi segítségnyújtással igyekszik tehermentesíteni a nevelőszülők munkáját.

A nevelőszülőség nem egyszerű feladat: a mindennapi ellátás mellett érzelmi krízishelyzeteket kell kezelni és fel kell készíteni a gyermeket az önálló életre, hazakerülésre

- mondta a programigazgató, aki további teendőként még adminisztrációról, valamint a hatósági eljárásokban, felülvizsgálatokban való részvételről is szót említett. Ebben azonban egy sor szakember segíti a nevelőszülőket, például a hálózat által biztosított nevelőszülői tanácsadó, aki 2-3 hetente látogatja a családot.

A nevelőszülői tanácsadó a gyermekek sorsának rendezésében és a hivatalos együttműködésekben vesz részt, valamint a kötelező dokumentációk kitöltésében is támogatja a nevelőszülőt. Lényeges szereplők még a supervisorok és a trénerek, akik a képzéseket nyújtják, valamint esetmegbeszéléseket tartanak. Van az SOS-nek külön pszichológusa is, aki a pszichés problémák megoldásában segít. A gyermekvédelmi gyám – mint a nevelésbe vett gyermek törvényes képviselője – többek között egyengeti a vér szerinti családdal való kapcsolattartást, képviseli a gyermek érdekeit, hivatalos ügyeket intéz, kezeli a gyermek vagyonát, kapcsolatot tart a gyermekvédelmi rendszer tagjaival és a szülőkkel.

„Az egyik legnagyobb tévhit az, hogy csak házaspárok válhatnak nevelőszülővé” - mondta Szilvási Léna, majd hozzátette: 24. életévüket betöltött egyedülállók, élettársi kapcsolatban lévők párok, férfiak és idősebbek is lehetnek nevelőszülők. Kiemelte, hogy nem csak főállásban lehet végezni ezt a tevékenységet, dolgozni is lehet mellette. Sokan kifejezetten vidéki szakmának gondolják, azonban városi környezetbe és saját gyermekek mellé is lehet fogadni családjukból kiemelt kiskorúakat. Mivel rendkívül felelősségteljes feladatról van szó, egy pszichológiai szűrésen kell átesnie jelentkezőnek, emellett érett és rugalmas személyiséggel, büntetlen előélettel és megfelelő lakáskörülményekkel szükséges rendelkeznie.

Szilvási Léna megosztotta, hogy ez egy jól működő modell volt, azonban helyettesítő nevelőszülőt is roppant nehéz volt találni. A továbbiakban a lecsökkentett gyermeklétszám, valamint a saját tulajdonú ingatlan nem indokolja azt, hogy ez a rendszer fennmaradjon. A szervezet inkább arra szeretné bátorítani a nevelőszülőket, hogy a családi-baráti-rokonsági körben keressenek segítőket, akik a szabadnapokon vigyázni tudnak a gyermekekre. Meghatározott mennyiségű szabadnapért fizetség fog járni a segítőnek, valamint ha igénylik, akkor ők is részt vehetnek képzéseken.

A nevelőszülőség 2014 óta biztosított jogviszonynak minősül, tehát a nyugdíjba is beleszámít. A bérezés azonban erősen függ attól, hogy hány gyermek van a nevelőszülőnél elhelyezve. Mivel a nevelt gyermekek létszáma a jövőben 3-4 főre fog csökkenni fog egy családban, az ennél több gyermeket nevelő nevelőszülők bérezését negatívan befolyásolhatja ez a döntés.

A kevesebb gyermek valóban kisebb jövedelmet fog jelenteni, azonban a nevelőszülők életminősége és énideje megnövekedik, ami rendkívül fontos érték a gyermeknevelésben. A kevesebb gyermek kevesebb teendőt és kiadást is jelent, így a nevelőszülő több időt tud fordítani a meglévő gyermekekre, ami szintén a minőséget erősíti

- mondta Szilvási Léna, aki szerint az átalakulás egyben egy szakmai előremozdulást is jelent.

Kérdéses azonban, hogy a megváltozó feltételek mellett hányan adják majd a fejüket erre a hivatásra, mivel az ingatlan rendkívül csalogatónak bizonyult, az SOS-t láthatóan nem sújtotta annyira mélyen a munkaerőhiány, mint más nevelőszülői hálózatokat. Bár a terhelés csökkentése jó irányt jelenthet, ezzel párhuzamosan a nevelőszülők jövedelme is redukálódik, ami nem feltétlenül szerencsés egy ilyen felelősségteljes munka esetén.

Címlapi kép: MTI/Ujvári Sándor

  Megosztom

hellovidék

gyermekvédelem

gyermek

nevelőszülő

sos gyermekfalu

sos gyermekfalvak

nevelőszülői hálózat

nevelésbe vétel

állami gondozás

gondoskodás

átalakulás

változás

finanszírozás