Többen tanulnak tovább, mit tavaly: mutatjuk melyek a legnépszerűbb képzések

Magyar Nemzet   
  Megosztom
Többen tanulnak tovább, mit tavaly: mutatjuk melyek a legnépszerűbb képzések

A tavalyihoz képest háromezer fővel többen, összesen 78 900-an kerültek be a felsőoktatási intézmények ősszel induló képzéseire, ami azt jelenti, hogy a jelentkezők hetven százaléka jó hírt kapott a ponthatárok szerda esti kihirdetésekor. Maximális pontszámra egyetlen alapképzéshez sem volt szükség, ám a Pécsi Tudományegyetem germanisztika szakára így is csaknem lehetetlenség volt bekerülni: 490 pont kellett a sikeres felvételihez. Mintegy 33 ezer fiatalnak ezúttal nem sikerült a felvételi, ők a hétfőn induló pótfelvételi során próbálkozhatnak ismét - írja a Magyar Nemzet.

Az idei egyetemi felvételi jobban sikerült a 2018-asnál, háromezerrel többen kerültek be a képzésekre. Bódis József oktatásért felelős államtitkár tájékoztatása szerint összesen 78 900 jelentkezőt vettek fel a 112 ezerből.

Az egyetemek, főiskolák nemcsak egy szakmára készítenek fel, hanem az értelmiségivé válás fontos színterei is.

– mondta el az államtitkár a ponthatárokról tartott sajtótájékoztatón.

A felvettek 78 százaléka, mintegy 62 ezer fiatal ingyen tanulhat az állami támogatásnak ¬köszönhetően, önköltséget pedig 17 ezer gólyának kell majd fizetnie, tudatta Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár.

Hasonlóan az elmúlt évekhez, most is alapképzésre vették fel a jelentkezők zömét, 54 ezer főt. Osztatlan képzésben több mint hétezren, mesterképzésben tizenegyezren vehetnek részt az ősztől. A legtöbb leendő elsőéves az alapképzésben mérnökinformatikus, gépészmérnöki, programtervező informatikus, illetve gazdálkodási és menedzsment szakokra iratkozhat be. Mesterképzésen pszichológia szakra vették fel a legtöbb jelentkezőt, és sokan jutottak be a vezetés és szervezés, valamint a kommunikáció szakokra is.

Egyik képzésen sem volt szükség a maximálisan elérhető ötszáz pontra. Ponthatárban a Pécsi Tudományegyetem (PTE) germanisztika alapképzése lett a csúcstartó, ahol 490-nél szabták meg a határt, mondta Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal (OH) felsőoktatási elnökhelyettese a Kossuth rádió reggeli műsorában, hozzátéve, hogy igen magas pontokra volt szükség például a mechatronikai mérnöki (440), valamint az ápolás és betegellátás–gyógytornász (439) szakokon is.

Ősztől az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) kezdheti meg tanulmányait a legtöbb diák, ahová rekordszámú gólyát vettek fel. Második a Debreceni Egyetem, a harmadik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) lett, negyedik pedig a Műegyetem.

A 7500 új hallgatót váró SZTE közölte, több mint ötezren ingyen tanulhatnak náluk ősztől, és mind az orvosi, mind pedig a műszaki, gazdasági, informatikai és természettudományos területeken növelni tudták a felvettek számát tavalyhoz képest. Elmondásuk szerint egyre népszerűbb az egyetemen elérhető Start ösztöndíj, amivel a hátrányos helyzetű járások középiskolásait próbálják magukhoz csábítani.

Három és fél ezer új hallgató került be a Budapesti Corvinus Egyetemre, akiknek igen komoly versenyben kellett helytállniuk, mivel az ösztöndíjjal támogatott, nappali tagozatos alapszakokra csak 421 feletti átlagpontszámmal lehetett bejutni, sőt még az önköltséges képzésekkel együtt is 374 feletti volt az átlagponthatár.

Több mint nyolcvan százaléka a felvettek ingyen tanulhat a Nyíregyházi Egyetemen, közölte az intézmény, amely 1133 diákot fogad. Mint írták, a legnépszerűbb szakjuk az óvodapedagógus, az osztatlan tanári szakok közül pedig a testnevelőtanári és a történelemtanári képzéseik emelkednek ki.

A PTE is sikerrel és hallgatói többlettel zárta a felvételit, ahová ötezernél is többen kerültek be, elsősorban az orvosi és az ápolói képzésekre, valamint a jogász és a pszichológia szakra.

A felvételizők közel harmada, mintegy 33 ezer fiatal sajnos egyik megjelölt helyre sem jutott be, számukra a pótfelvételi biztosíthat egy második lehetőséget. Aki az elutasító döntés ellen jogorvoslattal szeretne élni, tizenöt napon belül indíthat közigazgatási pert az Oktatási Hivatal eljárása ellen. A második körös jelentkezéseket július 29. és augusztus 7. között lehet benyújtani elektronikus úton, tudatta Gloviczki Zoltán, az OH elnöke a pótfelvételivel kapcsolatban.

Kizárólag azok vehetnek részt a pótfelvételin, akiket egyetlen helyre sem vettek fel, és mindenki csak egy képzést jelölhet meg. Rossz hír viszont, hogy a második körben már nem hirdetnek meg minden képzést, és állami ösztöndíjas helyek szinte egyáltalán nem lesznek. A pótfelvételi ponthatárait augusztus 26-án állapítják meg.

Augusztus elsejét követően már személyes megjelenés nélkül, ügyfélkapun keresztül is igényelhetik a hallgatói hiteleket azok a fiatalok, akik saját forrásból nem tudják finanszírozni a tanulmányaikhoz kapcsolódó képzési vagy megélhetési költségeket, közölte Magyar Péter, a Diákhitel Központ vezérigazgatója a felvételi kapcsán.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

egyetem

felvételi

iskola

továbbtanulás

ponthatárok

főiskola

diákok