Nincs kőbe vésve a nyelvvizsgaszabály: elengedhetik a hiányszakmáknál

HelloVidék   
  Megosztom
Nincs kőbe vésve a nyelvvizsgaszabály: elengedhetik a hiányszakmáknál

A jövő év egyetemi felvételi szabályok nincsenek kőbe vésve: még mindig lehetnek változások. Parragh László, az iparkamara elnöke nem lepődne meg, ha bizonyos hiányszakmák esetén a kormány eltekintene a kötelező nyelvvizsgától – írja az mfor.

Ha valaki komolyan veszi a nyelvtanulást és rászánja az időt, akkor el tud jutni a nyelvvizsgáig. Így nem jelent számára gondot az egyetemi jelentkezés nyelvvizsgához kötése, állítja Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.

A számok azonban egyelőre nem igazolják az elnök szavait. Néhány napja a kormánypárti Magyar Nemzet írt arról, hogy egyelőre sem a nyelvi kurzusokra beiratkozók, sem a nyelvvizsgára jelentkezők száma nem ugrott meg, jóllehet ebben a tanévben életbe lép a felsőoktatási felvételi szigorítása, és a jövő tavasszal végző középiskolások közül már senki sem juthat be a felsőoktatásba középfokú nyelvvizsga nélkül. Az elmúlt évek adatai alapján a felsőoktatásba felvételizők közel fele rendelkezik nyelvvizsgával.

A nyelvvizsga megléte az elitegyetemeken eddig sem volt kérdés, hiszen a többszörös túljelentkezés generálta versenyben csak azok a diákok lehettek biztos befutók, akik a nyelvvizsga, illetve az emelt szintű érettségi vizsgák révén pluszpontokat vittek. Az új szabályozás ezekben az intézményekben semmilyen változást nem hoz, jövőre is válogathatnak majd a jelentkezők között, mondta Parragh László.

Az új szabályozás a szerényebb képességű diákok által megcélzott kisebb, korábban jellemzően főiskolaként működő intézményeknél jelenthet problémát. Bár Parragh nem kívánt jóslásokba bocsátkozni arra vonatkozóan, hogy az emelt szintű érettségi és a kötelező nyelvvizsga bevezetése nyomán mennyivel csökkenhet a felsőoktatásba jelentkezők, illetve bejutók száma, azonban szerinte a várható visszaesés több vidéki egyetem fennmaradását is veszélyeztetheti.

A kamara elnöke nem tartaná ördögtől valónak, hogy bizonyos képzések esetében felvételi könnyítést tegyen lehetővé az állam. Nyilván a hiányszakmák esetében jöhet ez szóba. Több opció is van erre vonatkozóan

– állítja Parragh.

A kormány tervei szerint jövő szeptembertől indul a technikumi képzés, ami a szakgimnáziumok helyére lép. Ezek a középiskolák egységesen öt évesek lesznek, ahol az utolsó év a szakmai képzésé. Ha ebben kiválóan teljesít a diák, akkor egy másfajta ágról juthat be a felsőoktatásba. Nem valódi könnyítésről vagy valami engedményről lenne tehát szó, hanem egy külön útról, ami a szakmájában kiválóan teljesítő diákok előtt nyílna meg, hangsúlyozza a kamarai elnök, aki szerint a korábban szakközépiskolából egyetemre kerülőknek gyakorta könnyebb dolguk volt, mint a gimnáziumból érkezőknek, hiszen az adott szakmáról sokkal többet tudtak.

Még dolgoznak a minisztériumokban az átmenet folyamatán, tette hozzá az MKIK elnöke, de minden esély megvan arra, hogy a következő középiskolai felvételi időszakra elkészüljenek a szakgimnáziumok technikummá alakulásához szükséges szabályozások. Amennyiben pedig ilyen módon kinyitja a kormány az utat szakmatanulás és a felsőoktatás között, akkor még inkább felértékelődnek a technikumok. Le kell bontani a felsőoktatás és a szakképzés közötti falat, hangsúlyozza Parragh, aki szerint az új, szigorúbb bejutási küszöbnek nem az a célja, hogy kizárja a gyerekeket a felsőoktatásból, hanem az, hogy sikeresen el tudjanak majd helyezkedni, ehhez pedig igen fontos, hogy tudjanak nyelveket.

Magyarországon mindenki berzenkedik azon, hogy az elitiskolákba felvételi van. De ez mindenütt a világon így van. Mindenhol rostálnak. Ha nem a bejutás feltétele a vizsga, akkor az első évben hullanak ki a nem odavalók. A rostálás szükségszerű. Nem lehet mindenkiből Nobel-díjas tudós. Ez kegyetlenül hangzik, de ez a valóság.

– mondta Parragh László.

Meg kell teremteni a lehetőséget a tehetségek kibontakoztatására, lehetővé kell tenni, hogy kis vidéki falvakban is legyen mód a nyelvtanulásra. De az nem lehet megoldás, hogy a felsőoktatásba beengedjenek olyan diákokat, akiknek az írás-olvasás komoly gondot okoz. A tehetséges gyerekeket különféle ösztöndíj programokkal lehet helyzetbe hozni. Beleértve ebbe a jövő évi felvételihez már kötelező kellékként szükséges nyelvvizsgát is.

Parragh László a legfontosabb célnak azonban azt tartja, hogy senki ne távozzon úgy az iskolából, hogy nem szerzett valamilyen képesítést. A szakképző helyek minőségére vonatkozó kritikákkal nem ért egyet. A kamara felmérései szerint a végzettek bőven több, mint 50 százaléka a tanult szakmájában helyezkedik el, szerinte ez nem rossz arány A szakképzés erősítését szolgálja a cégek bevonása, jelenleg közel 9000 vállalkozás és 50 ezer diák vesz részt a duális képzésben a kamara felügyelete alatt.

Fotó: MTI/Marjai János

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

továbbtanulás

diák

egyetem

tanulás

nyelvvizsga

nyelvtanulás

jogszabály

szakma