Minden konyhában van, mégis alig esszük: véd az allergiától, a tüdőre is jótékonyan hat

Még mindig jelen van az allergiaszezon, az utóbbi évekhez képest is erősebb tünetekről számolnak be a szénanáthától szenvedők. Az iskolakezdés után a gyerekek egy része már otthon maradt, mert felsőlégúti problémák és láz lépett fel náluk. Ugyanakkor nyakunkon a COVID negyedik hulláma is, ami szakértők szerint nagyon hasonló tünetekkel jár, mint a megfázás, az ifluenza vagy az allergia, ezért nehéz megállapítani, hogy mit kaptunk el.

Természetesen a legfontosabb a kivizsgálás, hogy az orvosi diagnózis felállítása után el lehessen kezdeni a megfelelő kezelést. Érdekes fejlemény, hogy a legfrissebb kutatások szerint a probiotikumok jótékony hatása sokkal szélesebb spektrumú, mint azt eddig gondoltuk. Nemcsak a bélflórára hatnak kedvezően, hanem a tüdőre is. Már gyermekkorban érdemes fogyasztani őket, mert jó eséllyel megakadályozhatják bizonyos allergiák és felsőlégúti betegségek kialakulását.

De mik is azok a probiotikumok?

Az egészséges bélflóra kulcsfontosságú az immunrendszer hatékony működésében, így a betegségek megelőzésében és azok legyőzésében. A puffadás, a hasfájás, a székrekedés vagy a hasmenés mind-mind első szembetűnő jele annak, hogy a bélflóra károsodott, és a belek teljesítménye leromlott.

A jótékony baktériumtörzsek segítenek a tápanyagok gyors lebontásában, így gátolják a kórokozó baktériumok növekedését a bélrendszerben. Emellett pedig a vitaminképzésben is hasznosak, támogatják az immunsejtek, a T-limfociták szaporodását is.

A probiotikus hatású készítmények hatékony segítséget nyújtanak abban, hogy a bélben található mikroorganizmusokat pótolják, a bélflórát helyreállítsák. Bár ezek tablettás vagy folyékony kiszerelésben is kaphatók, jelentős részük táplálkozás útján is bevihető a szervezetbe. Arra viszont figyelj, hogy a probiotikumok prebiotikus ételekkel együtt fogyasztva a leghatékonyabbak!

Probiotikumok, probiotikus hatású élelmiszerek

A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek ha megfelelő számban vannak jelen, kedvező hatást gyakorolnak a gazdaszervezetre. Jelentőségük felértékelődött, amióta tudjuk, hogy a bélrendszerünknek jelentős szerepe van az immunvédekezésben is. Több kórállapot kapcsán is vizsgálták a probiotikumok hatását, és egyes esetekben (pl. akut hasmenés, fekélyes vastagbélgyulladás, irritábilis bél szindróma) kedvező eredményeket tapasztaltak a tünetek csökkentése terén.

Probiotikusnak nevezhetjük azokat a tejtermékeket (pl. joghurt/kefir), amelyek olyan hasznos baktériumokat (elsősorban lakto és bifidobacillusokat) tartalmaznak megfelelő mennyiségben, amelyek a vastagbélben megtelepedve hozzájárulnak a megfelelő bélflóra kialakulásához, ezáltal támogatják a szervezet immunvédekezését.

A tejsavbaktériumokat hosszú ideje használják az élelmiszeriparban. Az erjesztés, fermentálás nem csak a tej, de más élelmiszerek tartósítására is alkalmazható, pl. gabonafélék, gyümölcsök és zöldségek, hús, hal stb. A probiotikumokat tartalmazó fermentált tejtermékek (pl. joghurt) és erjesztett élelmiszerek (pl. kovászos uborka) fogyasztása előnyös lehet számos betegség kezelésében, de a probiotikus (élő kultúrát tartalmazó) élelmiszerek fogyasztása ajánlható az egészséges táplálkozás részeként is, így szerepük lehet a krónikus betegségek megelőzésében és a megfelelő immunitás kialakításában.

Túl keveset fogyasztunk belőlük

Ahogy arról már korábban írtunk, a magyar lakosság tej- és tejtermék fogyasztása – tejegyenértékben mérve – az uniós átlag (250 kg) alatti, 165 kg körül mozog egy főre vetítve. Ezen belül fogyasztói folyadéktejből 54-55 litert fogyasztott el átlagosan egy fő 2018-ban, savanyított tejtermékből (joghurt, kefir, tejföl) pedig 13-14 litert. A sajt és túró fogyasztása együtt 7,9 kg volt fejenként, míg vajból és vajkrémből 1,2 kg fogyott. A korábbi évekhez képest ezek a számok kismértékű emelkedést mutatnak, de még mindig elmaradnak az Európai Unió jelenlegi átlagfogyasztásától.

A hivatalos ajánlások szerint naponta fél liter tej vagy ennek megfelelő tejtermék (pl. 10 dkg sajt, 5 dl kefir vagy joghurt, egy-egy krémtúró vagy más túródesszert, két szelet vajaskenyér stb.) fogyasztása javasolt mind a gyermekek, mind a felnőttek esetében (a pontos mennyiség kis mértékben függhet az életkortól, a nemtől, illetve a fizikai aktivitástól is). Számos kutatás, tanulmány áll rendelkezésre, amely a tej és tejtermékek fogyasztásának egészségre gyakorolt pozitív hatásait mutatja ki. A tej és tejtermékek koncentráltan tartalmaznak az emberi szervezet számára fontos és nélkülözhetetlen vitaminokat, ásványi anyagokat, ezért is tartjuk lényegesnek, hogy a tej pozitív élettani hatásaival már a fiatal generációt is megismertessük

- magyarázta el Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója.

A magyar táplálkozási ajánlás, az OKOSTÁNYÉR® szerint naponta fél liter tejet vagy ennek megfelelő kalciumtartalmú tejterméket javasolt fogyasztani, amelyekben a fent részletezett fontos mikrotápanyagok közül a kalcium és D-vitamin is megtalálható, továbbá a tejtermékek élő (probiotikus) kultúrát is tartalmazhatnak. Napjainkban a tej és tejtermékek veszítettek népszerűségükből, mindez – megfelelő pótlás nélkül – alacsonyabb fehérje- és kalciumbevitelhez, a bélflóra összetételének kedvezőtlen megváltozásához vezethet.

Orvosi kutatások

Finn tudósok vizsgálatai azt igazolják, hogy a szülés idején probiotikumot fogyasztó kismamák megvédhetik kisbabájukat az atópiás ekcémától. A terhes nőknek és csecsemőiknek a szülés idején adott probiotikumok akár négyéves korukig megóvhatják a kicsiket ettől a kellemetlen krónikus betegségtől.

A probiotikumok témája egyre nagyobb teret kap a gyermekgyógyászatban. Észak-Amerikában évek óta előrehaladott vizsgálatok zajlanak arra vonatkozóan, hogy miként lehet a probiotikumokat megelőző és terápiás módon alkalmazni gyermek- sőt csecsemőkorban az asztma kialakulásának megakadályozására.

Szintén friss kutatások mutatnak rá, hogy a probiotikumok a tüdőre is jótékonyan hatnak. A klinikai vizsgálatok során öt probiotikus törzs kombinációjáról derült ki, hogy több mint 27%-kal csökkenti a vírusos felsőlégúti fertőzések tüneteit.

Ráadásul ez a probiotikus kombináció a 45 év felettieknél és az elhízottaknál vagy túlsúlyosaknál még hatékonyabbnak bizonyult, ami azért is figyelemre méltó, mert számos betegségnél, például a COVID esetében ők fokozottabb kockázatnak vannak kitéve. Nagyon úgy tűnik tehát, hogy létezik egy „bél-tüdő tengely”, és az egészséges bélrendszer létfontosságúnak bizonyulhat a tüdőfertőzések leküzdésében is.

Bónuszként még az is beigazolódni látszik, hogy az egészségmegőrzés szempontjából szintén kulcsfontosságú éjszakai pihenést is elősegíthetik a probiotikumok. Laborvizsgálatokban egyes probiotikumok a szerotoninhoz hasonló hatásúnak bizonyultak, ami javíthatja az alvás minőségét.

A probiotikumok már évtizedek óta ismert összetevők, amelyek igazoltan pozitív hatással vannak az egészségünkre. Eddig a bélflóra szerepelt hangsúlyos helyen a probiotikumokkal kapcsolatban, az újabb kutatások azonban megerősítik az immunitásra gyakorolt kedvező hatásukat, így új irányként összefüggésbe hozhatók a tüdő- vagy felsőlégúti betegségek, allergia és asztma megelőzésével, adott esetben kezelésével is. Mindezeket figyelembe véve a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is javasolja a probiotikumokat nagy mennyiségben tartalmazó élelmiszerek, például a savanyított tejtermékek fogyasztását.

10 probiotikus élelmiszer

A kedvező hatású, probiotikus élelmiszerek beépítését az étrendünkbe elősegítené, ha ezekről itthon is több tájékoztatást kaphatnánk a termékek csomagolásán. Hasznos lenne például a termékben jelen lévő probiotikum faj, vagy törzs jelölése a címkén, mivel a probiotikus hatást eddigi tudásunk szerint elsősorban ez befolyásolja.

1. Joghurt

A probiotikumok legismertebb forrása. A „jó” baktériumok hozzájárulnak ahhoz, hogy gyomrunkban meglegyen a kényes, egészséges egyensúly. A probiotikumok tanulmányok szerint segítenek az laktóz intolerancia csökkentésében is. A hasmenést, a gázképződést és egyéb gyomorproblémákat is enyhítik. Az élő és aktív kultúrákra mindig rábízhatjuk magunkat!

2. Savanyú káposzta

Válasszuk a nem pasztőrizált változatot! Ez a folyamat ugyanis elpusztítja az aktív, jó baktériumokat. A savanyú káposzta és koreai „testvére”, a kimchi immunerősítő vitaminokkal van tele, melyek távoltartják a fertőzéseket.

3. Lágy, félkemény sajtok

Az emésztés szempontjából jó választások, ám nem minden probiotikum éli túl az utat gyomrunk és beleink felé. Tanulmányok szerint ugyanakkor a fermentált, lágy sajtokban levők – amilyen a Gouda – elég kitartóak ahhoz, hogy elérjék a célt.

4. Kefír

A legenda szerint a Kaukázusban élő juhászok fedezték fel a kefírt – az általuk szállított tej ugyanis buborékos itallá változott. Sűrűvé, krémessé és joghurt-szerűvé – ám a kefírnek saját baktériumtörzsei vannak, no meg néhány segítő élesztőfajtával is rendelkezik.

5.Kovászos kenyér

Ha legközelebb szendvicset készítünk, válasszuk ezt! A kovászos kenyér ugyanis olyan probiotikumot tartalmaz, amely segíti emésztésünket.

6. Tej, probiotikumokkal

Az egyik legegyszerűbb módja a probiotikum-fogyasztásnak, ha tejet iszunk, melyet baktériumokkal fermentáltak. Az író szintén gazdag probiotikumokban.

7. Sós savanyúságok

Ha ilyesmire vágyunk, a természetesen fermentáltak közül válogassunk, ahol ecetet nem használtak a procedúrához. A tengeri só és a víz táplálja a jó baktériumok fejlődését, ezért a sós savanyúságok segítenek az emésztésben.

8. Kimcsi

Ez egy koreai, fermentált, zöldséges étel, melynek alapja a kínai kelkáposzta, zöldségekkel, fűszerekkel. Az ételről egy külön tejsavbaktériumot is elneveztek, a Lactobacillus kimchiit. Az emésztést és a szívet is védi, valamint antioxidáns hatású.

9. Miso leves

Japánban igen népszerű – a fermentált szójabab paszta segít emésztőrendszerünk működésében. A probiotikumokkal teli miso-t általában sós levesek készítéséhez használják, amely kalóriában szegény, védő hatású antioxidánsokban és B-vitaminban viszont gazdag.

10. Kiegészítők

A probiotikumokhoz kiegészítőkből is hozzájuthatunk, nemcsak élelmiszerekben találjuk meg őket. Noha olyan mértékben nem tartalmaznak tápanyagokat, mint egy étel, könnyű használni őket. Ha úgy érezzük, megfelel ez a módszer, konzultáljunk orvosunkkal a számunkra hasznos mennyiségről. Amennyiben betegek vagyunk, vagy immunrendszer-problémáink vannak, beszéljük meg a szedésüket az orvosunkkal. Antibiotikum szedése mellé újabban mindig javasolják a probiotikum-kúrát.

Címlapkép: Getty Images