Lesújtó diagnózis: közel 700 településen nincs háziorvos, ebből még komoly baj lehet

Pais-Horváth Szilvia   
  Megosztom
Lesújtó diagnózis: közel 700 településen nincs háziorvos, ebből még komoly baj lehet

Ma Magyarországon közel 699 háziorvosi körzetnek nincs állandó „gazdája”. Aki praktizál, annak hihetetlen mértékű a leterheltsége, csak az elmúlt két évben majdnem az ország teljes lakosságának megfelelő számú beteg fordult meg a rendelőkben. Covidon innen és túl hogyan érzik magukat a háziorvosok? Milyen problémákkal küzdenek? Hogyan alakult a világjárvány óta a magyarok egészségi állapota? Mire készülnek a vidéki háziorvosok, lesz 6. hullám ősszel? A HelloVidék Dr. Békássy Szabolccsal, a Háziorvosok Online Szervezetének alapítójával beszélgetett, aki 2008 óta praktizál, és jelenleg a Kis-Duna Menti Praxisközösség szakmai vezetője.

HelloVidék: Miben más ez az online szervezet, mint a hagyományos érdekvédelem, miért volt szükség a megalapítására?

Békássy Szabolcs: A Háziorvosok Online Szervezetét hat éve alapítottuk néhány háziorvos barátommal. Ez egy civil szerveződés, ami ma már több mint 2000 háziorvost és házi gyermekorvost tömörít. Jelenleg mi vagyunk a háziorvosok legnagyobb érdekvédelmi szervezete Magyarországon. Próbáljuk kihasználni az internet adta lehetőségeket a kommunikációban, illetve olyan innovatív megoldásokat igyekszünk használni, amik mind a kommunikáció, mind az alapellátás szempontjából meghatározóak. A szervezeten belül működik egy innovatív háziorvos klub is, kisebb taglétszámmal, ez olyan orvosokat tömörít, akik a különböző irányadó jogszabályokban előírt minimumfeltételeken túl a betegellátás során innovatívabb megoldásokat is használnak. Online betegelőjegyzési rendszereket üzemeltetnek, vagy olyan diagnosztikai készülékeket, ami nem a minimumfelszerelés része, és a betegellátás minőségét hivatott javítani.

Hány háziorvos praktizál ma Magyarországon?

Azt tudjuk, hogy hányan rendelkeznek háziorvosi, általános orvostani és csecsemő- és gyermekgyógyászati szakképesítéssel. Elsődlegesen ezek teszik lehetővé, hogy valaki háziorvosként praktizáljon. Tudjuk az összes háziorvosi körzet számát, ami jelenleg 6464 praxist jelent. A betöltetlen körzetek száma a NEAK legfrissebb adatai alapján 2022. májusában 669 praxisra tehető.

Tehát ebben a 669 praxisban jelenleg nem praktizál senki? Gondolom, jellemző területileg, mely vidékeken a legtöbb a betöltetlen praxis.

Mindenképpen hangsúlyozni szeretném, hogy a betöltetlen körzetekben is folyamatos az az ellátás biztosítása, csak az adott körzetnek nincs állandó „gazdája”. Korábban az volt jellemző, hogy aprófalvas települések esetében volt sok, tartósan betöltetlen körzet. Ez a trend azonban kicsit megváltozott, és már a fővárosban, illetve Pest megyében is találunk ilyen körzeteket.

Egy-egy betöltetlen körzet esetében sokszor nem is a háziorvoshiány a meghatározó, hanem az, hogy az elköltözési hullám miatt ezek a körzetek elnéptelenedtek, így már nem is gazdaságos fenntartani őket. Ezeknek betöltésére hosszú távon valamilyen racionális átszervezésre lenne szükség. Meg kéne vizsgálni őket, fel kéne mérni egyesével, hogy optimális üzemméret mentén szerveződnek-e, és ha nem, akkor valamilyen más módon lehetne biztosítani a folyamatos háziorvosi ellátást. Ez történhetne egy központi rendelőben is, ahol jó infrastrukturális környezetben folyamatosan és mindenki számára ismert módon elérhető háziorvos biztosítaná az egészségügyi alapellátást. Másrészt ezeken a hátrányos helyzetű, elnéptelenedő területeken inkább a betegek utaztatását lenne érdemes megoldani, mintsem évekig helyettesíteni a betöltetlen körzetekben, a rendelési idő teljes kiszámíthatatlansága mellett.

Dr. Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének alapítója
Dr. Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének alapítója

Hallottam olyanról is, hogy ezekben a körzetekben a védőnők is kénytelenek beszállni az alapellátásba.

Erről szó sincs. A tartósan betöltetlen körzetek esetében is folyamatos az ellátás, az más kérdés, hogy hetente milyen óraszámban. Ezeket a helyettesítéseket megfelelő szakképesítéssel rendelkező orvosok biztosítják. Mindazonáltal a védőnők, kiterjesztett hatáskörű ápolók nagy segítségére lehetnek a jövőben az alapellátó praxisoknak.

Magyarországon a világszinten az egyik legmagasabb volt a Covid miatti halálozás, hullámokban ötször támadt a vírus, volt időszak, amikor szinte másról sem szólt az élet, csak a járványról.

A covid pandémia rendkívüli kihívások elé állította az egész egészségügyi ellátórendszert, így az alapellátást is. Az alapellátó orvosok egyértelmű letéteményesei voltak az oltási kampány végrehajtásának. A háziorvosi praxisokban került beadásra a védőoltások többsége, amik pedig kórházi vagy egyéb oltópontokon kerültek beadásra, ott is kiemelt szerepük volt a háziorvosoknak a koordinációban, főleg az oltási kampány kezdetén. Később a tesztelési gyakorlatba is bekapcsolódtak a kollégák, és nem utolsósorban a fertőzött betegek ellátását is nekik kellett megszervezni. Abban az időben, amikor még nem volt kontakt ellátás, meg a háziorvosok is védetlenek voltak, ezt telemedicinális úton kellett biztosítani. Ennek elsajátítása nagy kihívást jelentett, főleg az idős háziorvosok számára. Másrészt a betegforgalom olyan mértéket öltött, ami évtizedes csúcsokat döntött meg.

azaz egy hónap alatt majdnem az ország teljes lakosságának megfelelő számú beteg megfordult a háziorvosi rendelőkben. Ez több mint 20 százalékos növekedés volt az előző évek hasonló időszakához képest.

Hogyan élték meg a háziorvosok ezt az időszakot?

Nehezen. Ez fizikálisan és pszichésen is megterhelő volt. A praxisokba érkező telefonhívások száma is rendkívül magasra rúgott, ami a legterheltebb időszakban a rendelési időben akár több mint száz telefonhívást is jelentett. Ennek a megfelelő kezelése is nagy kihívás volt, de a nehézségek ellenére derekasan helyt álltunk.

Sokan átálltak arra, hogy csak azokat a betegeket fogadták, akik ténylegesen igényelték a személyes jelenlétet.

Igen, mindenféleképpen érdemes ugyanakkor kihangsúlyozni, hogy a pandémia hozta a telemedicinális ellátások széles körét, és ennek a törvényi alapja is megteremtődött azáltal, hogy az egészségügyi szolgáltatások nyújtásáról szóló minimumrendeletben is külön paragrafus taglalja azt, hogy a telemedicinális ellátás keretében milyen egészségügyi szolgáltatások nyújthatók. És bár a covid hullámokat követően már kezd visszaállni a régi betegellátási rend, ez nem jelenti azt, hogy vissza kellene térni a kontrollálatlan betegforgalom időszakához. Ez jellemző volt a pandémiát megelőző évekre, mindenki jól emlékszik még a zsúfolásig telt várókra. Célszerű lenne egy kulturált betegellátási rendet fenntartani, aminek az alapja az időpontra történő érkezés. Ennek törvényi háttere is van, a 4/2000-es egészségügyi miniszteri rendelet előírja, hogy a rendelési idő egy részében időpontot kell publikálniuk a háziorvosoknak és előjegyzés alapján kell biztosítani a betegellátást.

Ez mind a beteg, mind az ellátó számára sokkal kulturáltabb ellátási környezetet tesz lehetővé. Hiszen, ha nagyon sokan vannak a váróban, az járványos időszakban fertőzésveszélyt is jelent, a kontrollálatlan betegforgalom miatt pedig nem marad idő alapvető vizsgálatokra és a gondozásra. A hírekkel ellentétben, hogy mindenféle kontroll nélkül igénybe vehető a háziorvosi ellátás, ezt annyival egészíteném ki, hogy az előjegyzési rend tartásának a lehetősége és a kötelme továbbra is fennáll, illetve a légúti betegek esetében fennáll az a szabály, hogy külön idősávban kell őket ellátni. Végül a telemedicinális ellátások nyújtásának a lehetőségét a jogszabály is megteremti. Az innovatív háziorvosi klub tagjainak a zöme már használ online betegirányító rendszereket, ahol adott az időpontfoglalás lehetősége. Tudomásom szerint hamarosan élesedik az új rendszer és az EESZT-n keresztüli is lehet majd időpontokat foglalni. Ez érinteni fogja az alapellátást és szakellátást is. Ez a rendszer június végén már el is indulhat.

Korábban még olvasható volt a NEAK honlapján, hogy egyes műtétekre mennyit kell várni, az adatok viszont februárra eltűntek. A legutolsó adatok szerint az olyan műtétek esetén, amelyeknek halasztása jelentősen befolyásolhatja a beteg életminőségét, a várólisták hosszának növekedését láthattuk. Háziorvosként mit tapasztalnak a várólistákkal kapcsolatban?

A covid pandémiát követően egyre több beteg jelenik meg a háziorvosi rendelőkben különböző gondozási szükségletekkel. Tekintettel arra, hogy a járóbeteg-szakellátás nehezebben hozzáférhető, nagyon sok problémát a szűkös jogosítványaink ellenére helyben kell megoldani. Olyan ellátást próbálunk majd nyújtani a praxisokban, amelyek helyben, hosszú távra megoldják a betegek problémáit a nélkül, hogy a szakellátást kellene igénybe venniük. Most már Magyarország helyreállítási és ellenálló-képességi tervében is megjelenik az a gondolat, amit az OECD-statisztikák évről évre alátámasztanak: a magyar ellátórendszer túlzottan kórházcentrikus, az ambuláns vagy háziorvosi ellátás során kezelhető, de kórházi ágyon kezelt betegek aránya az EU-ban messze nálunk a legmagasabb. Egyértelmű fejlesztéspolitikai cél kell legyen, hogy az erőforrásokat az alapellátás felé fordítsuk, és növeljük az alapellátásban ellátható esetek számát.

Mit lehet tenni ezekkel a várólistákkal, hogy lehetne ezt valamiképp orvosolni?

Az egy komplexebb kérdés, az alapellátásnak arra nem nagyon van ráhatása, hogy ezek hogyan alakulnak. Ahhoz, hogy az alapellátásban el lehessen látni több beteget, szélesíteni kellene pl. gyógyszerfelírási jogosultságokat, diagnosztikai vizsgálatokra beutalási jogosultságot, ezeket meg kell lépni a következő években. Így lehet valamennyire tehermentesíteni a szakellátást, csökkenteni a várólistákat, a lakóhelyhez közeli ellátási formák arányát pedig növelni. Ez az alapellátás presztízse szempontjából is nagyon fontos. Mára azért is lett egy kicsit presztízsvesztett szakma, mert olyan hatásköri korlátok vannak, ami miatt beutalók tömkelegét gyártjuk, holott hatáskörbővítéssel az esetek nagy része az alapellátás szintjén is kezelhető lenne. Örvendetes, hogy az ágazatirányítás által is támogatott koncepciók fókuszában is ezek a gondolatok állnak.

A prevenció és a beteggondozás is fontos lenne.

Igen. Egy eklatáns példa a cukorbetegek gondozási folyamata. Nyugat-Európában a 2-es típusú cukorbetegség gondozása teljes egészében az alapellátásban valósul meg. Magyarországon ettől még nagyon messze vagyunk, hiszen a szájon át szedhető, igazán hatékony vércukorszint-csökkentő gyógyszerek felírása szakorvosi javaslathoz kötött az esetek egy részében. Ezért kell a betegeket diabetológiai szakellátásra utalni. Szakítani kell a kórházlobbista szemlélettel, ami a magyar egészségügyi ellátórendszerre az elmúlt 30-40 évben igencsak jellemző volt. Az összes OECD-mutató egyértelműen prezentálja, hogy nálunk túl sok a kórházi ágy, ezeken túl sok beteg fekszik, őket el lehetne látni alacsonyabb progresszivitású szinten is.

Covidon innen és túl a magyarok egészségi állapota hogyan alakult az elmúlt két évben?

Szerintem még csak a jéghegy csúcsát látjuk. A magyarok egészségi állapota rendkívül rossz. A megelőzéssel elkerülhető halálozásokat tekintve, az életkorra vetített mutatóban az első helyen állunk az EU-ban. Ennek van egy társadalmi oka, az attitűd, az egészségtudatosság, ami sajnos nem jellemző a magyarokra. Nyilván van ennek egy szociális aspektusa is, az egészséges életmód költsége is. A harmadik, ami kisebb rész, hogy az egészségügyi ellátórendszer prevenciós hatékonysága miként alakul, de hangsúlyozom, hogy az egyéni felelősség kérdése a leginkább meghatározó ebben a kérdésben.

Muszáj megkérdeznem, mire készülnek, lesz 6. hullám ősszel?

Figyeljük a járványtrendeket. Most is van járvány, csak annyira enyhe tünetekkel zajlik már ez a megbetegedés, hogy várhatóan bele fog simulni a szezonális fertőző betegségek körébe a covid is. Évente védekezni kell majd ellene védőoltás felvételével. Hasonlóan, mint az influenzánál.

Kötelező lehet a Covid-oltás?

Biztos, hogy nem.

Hallani arról, hogy a magyar háziorvosok átlagéletkora rendkívül magas. Lehet erről pontosabb adatokat is tudni?

Igen, ez aggasztó: 59,6 év. Én a 38 évemmel a legfiatalabb 5 százalékban vagyok.

Ha ebben nem lesz változás, mi a legrosszabb forgatókönyv, ami történhet?

Hosszú távon úgy lehet válaszolni erre a kihívásra, hogy vonzóbbá kell tenni ezt a szakmát. Hogy a fiatalok közül többen ezt válasszák. Ez egy összetett kérdés, beletartozik a hatáskörbővítés szükségessége is. Rövid távon pedig ellátásszervezéssel lehet erre reagálni, a körzetek optimális üzemméretének a felülvizsgálatával, egyéb szakdolgozók bevonásával. Kiterjesztett hatáskörű ápolók is csatasorba állíthatók, közösségi specializációra járnak, ellátásspecifikus képzést kapnak, ők nagy segítségére lehetnek az alapellátásnak a jövőben. És mindenféle erőforrást erre kell fordítani.

A fizetés, az anyagi juttatás mennyire számít?

Nagyon. Meghatározó jelentőségű az elérhető jövedelem. A praxisokban van egy lehívható bérkiegészítés, ami ténylegesen a bér alapját képezheti. A praxis jelenleg gazdasági társaságok működtetik. Hosszú távon meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy szolgáltatási portfóliótól, a szolgáltatás minőségétől és mennyiségétől függő módon lehetőség legyen a praxis jövedelmének a növelésére is. Erre azért van szükség, mert ez a minőségi ellátás irányába tudja eltolni a rendszert.

Azaz teljesen független a belefektetett energia és az elvégzett munka minőségétől, hogy egy praxis milyen árbevételt realizálhat. Ez egy öngerjesztő folyamat, ha több pénz folyik be, abból lehet fejleszteni.

Milyen a rendelők állapota? Kaptak erre támogatásokat?

Vidéken nagyon sok rendelő épült uniós eszközből, a top plusz forrásból, illetve a magyar falu programból, ezeknek az állapota optimális. Budapesten lesz szükség infrastrukturális fejlesztésre, hiszen a fővárosban sok esetben egy rendelőhelyiség váltott használatára kerül sor a háziorvosok körében. Az eszközök is rendben vannak, nem ezzel van a baj. A humán erőforrás hiányosabb. Ezért próbálom minden fórumon azt hangsúlyozni, hogy amiből gazdálkodni kell, az adott, és feltehetően nem is bővül a következő években jelentős mértékben. Mindazonáltal meg kell vizsgálni, hogy a jelenleg rendelkezésre álló humán erőforrás jó helyen van-e foglalkoztatva. Feltételezhetően nem, mivel a rendszer kórházcentrikus, mivel a prevencióval elkerülhető halálozás tekintetében a vezető helyen állunk. Minden mutató azért kiált, hogy az alapellátás szintjén kell beavatkozni. Itt van a legnagyobb betegforgalom. Az alapellátásnak egy valódi kapuőr funkciót kell betöltenie a következő években.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 42 034 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,96%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 42 083 forintos törlesztőt (THM 10,01%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

háziorvos

háziorvosi praxis

gyógyászat

orvoshiány