Egyes zöldségféléket is megtámadja ez a gomba: kevesen ismerik, brutális allergiát okozhat

Mint írják, a mogyoró, az éger, valamint a ciprus- és tiszafafélék pollenje alacsony koncentrációban országosan jelen van, helyenként pedig – főleg a déli régiókban mennyiségük elérheti a tüneteket okozó közepes szintet. Helyenként pedig már a kőris virágporából is jelen lehet néhány szem.

A kültéri allergén gombák spóraszáma jellemzően alacsony. A tavaszi fák pollenjére allergiások készüljenek fel az allergiás tünetek megjelenésére, illetve erősödésére és kérjenek tanácsot kezelőorvosuktól.

Mi okoz most allergiát?

Az ANTSZ pollenjelentése szerint a következők okozhatnak problémát az allergiásoknak:

Éger

Az éger fajok eredetileg nedves élőhelyek, vízpartok fái, de ültetett példányaikat parkokban, fasorokban is megtalálhatjuk. A mogyoróhoz hasonlóan igen korán, lombfakadás előtt virágoznak. A lecsüngő porzós barkák kezdetben barnák, majd a pollenszórás idejére először zöldes, majd élénksárga színűvé válnak. Az utóbbi években, hazánkban is megjelent egy új kertészeti éger hibrid, a lándzsáslevelű éger (Alnus x spaethii), mely sokszor már december végén megkezdi pollenszórását, míg a többi éger faj jellemzően a téli fagyok elmúltával, február végén, március elején kezd virágozni.

Mogyoró

A közönséges mogyoró (Corylus avellana) őshonos cserjefajunk, ehető terméséért gyakran ültetik kertekbe. Fatermetű rokonát, a török mogyorót (Corylus colurna) inkább parkokban, fasorokban láthatjuk. A mogyoró az egyik legkorábban virágzó allergén pollenadó növényünk. A nyugalomban lévő barkák még barnák, melyek tél végén, kora tavasszal hirtelen megnyúlnak és a pollenszórás idején élénksárga színükről messziről felismerhetőek. Enyhe teleken egyes példányok virágzása már decemberben elkezdődik, így a fagymentes időszakokban a mogyorópollen alacsony-közepes koncentrációban folyamatosan jelen lehet már januárban is, bár a tömeges virágzásra jellemzően csak február végén, március elején kerül sor.

Ciprusfélék és tiszafafélék

A ciprusfélék jellemzően pikkelylevevű fák, vagy cserjék, ismertebb képviselőik például a tuják, a borókák, a ciprusok és az álciprusok. A pollenjelentésben a tiszafával együtt szerepelnek, mivel pollenszemeik mikroszkópos képe nagyon hasonló. Apró, gömbszerű, vagy tojásdad virágzataik a hajtások csúcsán, vagy oldalán, nagy számban jelennek meg. Virágzási idejük fajtól függően nagy változatosságot mutat, kora tavasztól nyár elejéig. Általában igen nagy mennyiségű pollen termelésére képesek, és egyes fajokról már bebizonyosodott, hogy pollenjük erősen allergén - ilyen például a Leyland ciprus 'Leighton Green' fajtája.

Alternaria

Az Alternaria egy erős allergént termelő penészgomba, melynek spórái gyakoriak a kültéri levegőben, ahol növényeken él, míg az épületekben a légkondicionáló egységekben szaporodik. A gomba nyár elején levéltetvek fertőzése nyomán terjed el a levelek felszínén, ahol ragacsos, fekete bevonatot (korompenész) képez. Az Alternaria egyes zöldségféléket is megtámad, például a paradicsomot, melynek fertőzött, fekete süppedő foltos gyümölcseit el kell távolítani. A komposztok, magaságyások felszínén a növénymaradványokon is kifejlődnek a gombatelepek. A spórák nagy mennyiségben juthatnak a levegőbe fűnyírás, aratás (gabonafélék, napraforgó, mák, stb.) során, illetve ősszel az avar gereblyézése vagy lombfúvás közben.

Címlapkép: Getty Images