Ne csak a medvehagymát gyűjtsd tavasszal: a legújabb őrület a „csípős” csalán + receptek

Tóth Viktória   
  Megosztom
Ne csak a medvehagymát gyűjtsd tavasszal: a legújabb őrület a „csípős” csalán + receptek

Az erdők és mezők számtalan izgalmas gyógynövénye igazi kincs a hozzáértők számára – nem is gondolnánk, mennyi hétköznapi „gyom” mellett haladunk el nap mint nap, amelyeket leszüretelve igazán izgalmas konyhai alapanyagokhoz juthatunk. Április végén a hazai gyógynövények már javában kihajtottak, csokorszámra szedhetjük őket, ha találunk néhány friss, fiatal hajtást. Ezek közé a gyógynövények közé tartozik az egyszerű csípős csalán is, amit nem csak a hagyományos népi gyógyászatban hasznosítanak, hanem elsőosztályú fogásokat is varázsolhatunk vele az asztalra.

Habár a medvehagyma szezon még mindig tart, áprilisban már kihajtott a közönséges csalán is, ami annak ellenére, hogy „megcsípi” az arra járókat, rendkívül egészséges gyógynövény és konyhai alapanyag. Cikkünkben eláruljuk, mi mindenre jó a csípős csalán, milyen megbetegedések ellen alkalmazták a népi orvoslásban és hogy milyen jótékony hatásait élvezhetjük kúraszerű fogyasztásával. Hogyan gyűjtsük a csalánt és hogyan tegyük konyhakésszé, hogy biztonságosan fogyaszthassa bárki? Ezek a kipróbált csalán receptek megérnek egy próbát: nem csak finomak, hanem az immunrendszerünket is felturbózhatjuk velük!

A csalán gyűjtése: mindig legyen nálunk egy pár kesztyű!
A csalán gyűjtése: mindig legyen nálunk egy pár kesztyű!

Csalán a konyhában? Naná!

A csalán (egészen pontosan a nagy csalán) egy egész Európában elterjedt, közönséges gyógy- és gyomnövény, melynek fiatal hajtásait évezredek óta gyűjtik az emberek. Habár rengeteg kiránduló messzire elkerüli, ha teheti, hiszen a csalánlevél érintésre fájdalmas, viszkető, égő kiütéseket okoz, sokan kifejezetten azért látogatják az erdőket és a mezőket, hogy begyűjthessék ezt a növényt. Habár a csalán magasra nő - akár 50-150 cm is lehet a számára kedvező, nedves talajú erdőkben, mocsarak környékén (gyakran akácosok aljnövényzetében) -, áprilisban még alacsony termetű, fiatal hajtásokkal találkozhatunk, amelyeknek a legkedvezőbbek az élettani hatásai.

Az elmúlt évek során újra népszerű szokássá vált őseinkhez hasonlóan a természet felé fordulni és begyűjteni a vidék izgalmas, változatos kincseit, hogy családunk körében hasznosíthassuk őket. A csalánlevelekből készült tea kiváló vízhajtó és gyulladáscsökkentő gyógyelixír, magából a növényi részből pedig a spenóthoz hasonlóan készíthetünk különféle leveseket, főzelékeket, de remekül illenek a tésztás, tojásos ételekbe is. Az elmúlt évek során divatba jött smoothie-k esetében is nyugodtan vegyük fel az alapanyagok listájára, hiszen kiváló gyógynövénykoktél készíthető belőle. Egy dologról ne feledkezzünk meg: a csalán ártalmatlanításáról!

Miért csíp a csalán?

Habár a csalán egészen a gyökerétől kezdve, fűrészes szélű leveleiig gyógyhatású, minden szervét csalánszőrök borítják, amelyeket, ha megérintünk, csalánkiütésünk, égető, viszkető, fájdalmas érzésünk lesz tőle – ez azért van, mert a csalánszőrök hangyasavat (emellett acetilkolint, szerotonint és hisztamint is) tartalmaznak. A hangyasav egy színtelen, szúrós szagú, maró hatású természetes folyadék, ami a csalánszőrök útján – melyek megannyi, apró méregtüskeként működnek – hatol a bőr alá és fejti ki hatását.

Fontos tudnunk, hogy az egészen fiatal, márciusi-áprilisi csalánhajtások még nem igazán csípősek, az apró hajtásokat akár kézzel is leszedhetjük – azonban a biztonság kedvéért mindig vigyünk magunkkal gumikesztyűt a gyűjtögetéshez, nehogy „megégessük magunkat”. A csalán rendszerint csoportosan nő, keressük kifejezetten mezők szélén, fák tövében, vagy vízparton, mocsarasabb környezetben. A csalán évelő növény, éppen ezért, ha találtunk egy jó gyűjtögető helyet, azt a következő években is látogathatjuk majd. A szintén egészséges csalángyökeret ősszel gyűjtsük be, azok akkor tárolják a legtöbb jótékony anyagot.

Csalán a népi gyógyászatban

A csalánt évezredek óta használják a gyógyászatban, rengeteg népi hiedelem és hagyomány köthető hozzá. „Csalánba nem üt a ménkű” – hallhatjuk az idősektől gyakran ezt az ősi mondást, na de miért is mondogatták? A nép a csalánt a másodrendű emberrel, sokszor a mihaszna emberrel azonosította: a villám általában a legmagasabbra növő növényekbe, fákba csapott bele, az aljnövényzet, így a csalán is, rendszerint megúszta a csapást. A mondás annyit tesz, a mihaszna embert kevesebb csapás éri az életben, mint azokat, akik nagyra törnek.

A csalán már az ókori görögök korában is jegyzett gyógynövényként szerepelt a nyilvántartásban: ekkoriban mérgezések gyógyítására, skorpiócsípésre és kígyóharapásra használták. A római légiósok az északibb, hidegebb éghajlatú tájakon urtikációra használták, azaz friss csalánlevelekkel ostorozták magukat, hogy a csípések útján felmelegíthessék a bőrüket – innen ered az ízületi bántalmak, például a köszvény kezelése csaláncsípéssel. A csalán más jelentéssel is bírt: potencianövelő, örökítőanyag-termelést serkentő szernek is gondolták. A csalánból mindemellett festékanyagot is kinyertek: míg gyökeréből sárga, addig szárából és leveléből zöld festék készíthető.

Csalánszőttes: segít leküzdeni a rontást

A középkorban, kiváltképp a háborús időkben a csalánt a kender alternatívájaként használták, ugyanis a magbeérés után a rostokban gazdag szárból fonalat, szövetet lehetett készíteni – a bronzkorban számos kultúrában csalánból készült például a halotti lepel. Az első világháború idején is fellépett egy jelentősebb szövethiány, ekkor a központi hatalmak katonai egyenruháinak készítéséhez is felhasználták.

A csalánszőttes viseléséhez több népi hiedelem is köthető: a régi falusiak úgy gondolták, hogy aki csalánból készült szőttest visel, elősebbé és ellenállóbbá válik a környezeti ártalmakkal szemben, sőt, a spirituális jótékony hatások közé tartozott az is, hogy a csalánszőttes viselője ellenáll a rontásokkal szemben, emellett a csalánt a félelmek legyőzésére is használták. A zöldcsütörtökön, azaz nagycsütörtökön szedett csalán a legendák szerint megóvta az embereket a pénztelenségtől.

Csalántea: természetes gyógyír számos betegségre
Csalántea: természetes gyógyír számos betegségre

A csalán jótékony egészségügyi hatásai

Az A-, C-, D és K-vitaminban, kalciumban, vasban, mangánban, káliumban és proteinben gazdag csalánt évszázadok óta gyűjtik a magyar erdőkön és mezőkön. A régi időkben gyakran használták a reumások kezelésére (nemes egyszerűséggel friss csípős csalánnal csapkodták a reumás végtagokat), emellett a csalán teáját gyakran használták ízületi bántalmak kezelésére és vízhajtásra is. A csalántea erős vizelethajtó, vértisztító és tejelválasztást serkentő gyógynövény, gyulladáscsökkentő leveleit gyakran alkalmazták epe- és májbántalmak ellen, prosztataproblémákra, magas vérnyomás ellen, illetve a cukorbetegség kezelésére is.

A csalánt ma is előszeretettel alkalmazzák a természetes gyógymódok támogatói, többnyire, mint vegyianyagmentes vízhajtó és gyulladáscsökkentő teakeverék (de kapható belőle kapszula, tinktúra és sok más készítmény is). Kifejezetten népszerű alapanyaga a csalán a méregtelenítő kúráknak, kiváltképp a tavaszi vízhajtó tisztítókúráknak, amelyeknek a lényege, hogy megszabaduljunk a tél során a szervezetünkben felhalmozódott méreganyagoktól, illetve a csalánfogyasztás által felpezsdíthetjük egész emésztőrendszerünket is.

A csalánt a kozmetikaiparban is hasznosítják: a csalángyökérből olyan alkoholos kivonatot készítenek, amelyeket hajhulláscsökkentő, korpásodást és zsírosodást gátló hatásuk miatt kiváló alapanyagai a különféle gyógynövényes samponoknak, balzsamoknak és más hajápoló készítményeknek. A csalánlevélből készített kenőcsöt alkalmazzák ekcéma ellen, csalánfürdőt és csalános arcgőzölést pedig javallhatnak pattanásos bőrre.

Milyen ételek készítésére jó a csalán?

A legtöbb esetben a csalánlevélből, illetve a rostban gazdag szárból – természetesen a csalántea mellett – levest és főzeléket készítenek. A csalán ízre és állagra is hasonlít a spenóthoz, de kezelhetjük a medvehagymához hasonlóan is, például készíthetünk belőle pesztót. A csalán illik a krumplis ételekhez, adhatjuk tésztákhoz (pékáruba is beledolgozhatjuk, de akár egy raviolit is megtölthetünk vele), gyakran ízesítenek vele érlelt sajtokat, különleges söröket és szörpöket.

A csalánlevest megéri krémesen elkészítenünk egy kevés burgonyával, tejszínnel, de liszttel is sűríthetjük. Mind a leves, mind a főzelék mellé illik a tojás, lehetőleg valamilyen kreatív formában feldolgozva (a mi receptünkben buggyantott tojás szerepel, azonban készíthetünk tojásmetéltet, omlettet, tükörtojást, vagy sima lágytojást is). Meglepő lehet, ám a csalán egyik alapfűszere a szerecsendió, amit a só, a bors és a fokhagyma mellett bátran használjunk bármilyen csalános melegételhez, igazán különleges aromával fogja azt dúsítani.

A csalán blansírozása során keletkezett teát nyugodtan fogyasszuk el
A csalán blansírozása során keletkezett teát nyugodtan fogyasszuk el

Blansírozás: a csalán ártalmatlanítása lépésről lépésre

Habár a csalánt nyersen is el lehetne fogyasztani – erre remek, egyben durva példa az angliai Dorsetben 1986 óta megrendezett nyers csalánevő bajnokság -, ezt senkinek sem javasoljuk, hiszen garantáltan nem tudnánk utána használni a szánkat egy ideig. A csalán konyhakésszé tétele egyszerű: blansírozás útján ártalmatlanítjuk a szúrós csalánszőröket. A blansírozás annyit tesz, mint gyors főzés (a megtisztított csalánleveleket és szárakat forrásban lévő vízbe helyezzük 1-3 percre), majd jeges fürdőbe vagy hideg vízbe való merítés.

A forró víz utáni jeges víz sokkolja a zöldségeket, gyógynövényeket, ez megállítja a főzés további folyamatát, illetve segít megőrizni a csalán – és más alapanyagok – természetes, üde zöld színét. A blansírozott csalánnal utána gyakorlatilag bármit kezdhetünk: hozzáadhatjuk egy smoothie-hoz, megehetjük önmagában, vagy egy tésztaétel feltétjeként, illetve tovább is főzhetjük, hogy leves, vagy főzelék legyen belőle. A blansírozás során képződött zöldes színű főzőlé nem más, mint egy enyhe csalántea, amit nyugodtan megihatunk, használhatjuk hajmosáshoz, borogatáshoz, vagy akár lábfürdőt is készíthetünk belőle.

Tejszínes csalánkrémleves buggyantott tojással
Tejszínes csalánkrémleves buggyantott tojással

Recept: Tejszínes csalánkrémleves buggyantott tojással

Ha egy igazán gazdag csalánlelőhelyre bukkantunk, vétek lenne kihagynunk a lehetőséget, hogy gyűjtsünk egy nagy csokorral a fiatal hajtásokból. Ezek feldolgozásának az egyik legegyszerűbb, ám mégis izgalmas útja a csalánkrémleves készítése, ami egy igazán „zöld”, kellemesen tejszínes, burgonyával és liszttel sűrített előétel. A végeredmény ízében a spenótra és a brokkolira hasonlít, azonban a fűszerek között egyértelműen felfedezhetjük a csalán egyedi aromáját is. Kínáljuk bármilyen tojásbetéttel.

Hozzávalók (4 főre)

  • 1 nagy csokor fiatal csalánhajtás
  • 1 fej vöröshagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 db burgonya
  • 50 g vaj
  • 50 g búza finomliszt
  • 1 l zöldség alaplé (vagy víz)
  • 2 dl tejszín
  • 1,5 dl száraz fehérbor
  • 1 csipet szerecsendió
  • só, bors ízlés szerint
  • 4 db tojás
Csalánleves: addig főzzük, míg a csalán szára meg nem puhul
Csalánleves: addig főzzük, míg a csalán szára meg nem puhul

A csalánleves elkészítése

A csalánleves készítése végtelenül egyszerű: mossuk át alaposan a csalánt, távolítsuk el a száraz, vagy sérült részeket, egy időre be is áztathatjuk, hogy a rovaroktól biztosan megszabaduljunk. Míg a csalán ázik, pucoljuk meg a hagymát, majd aprítsuk finomra; ezt követően egy kevés sóval dinszteljük meg a vajon, az áttört fokhagymával együtt. Amikor a hagyma üveges, keverjük el benne a kevés lisztet, majd húzzuk fel a fehérborral. Pároljuk az alapot addig, míg a borból el nem párolog az alkohol (míg az intenzív borillat nem csillapodik), majd adjuk hozzá a meghámozott, felkockázott burgonyát és a csalánt.

Amikor minden hozzávaló a fazékban van, öntsük fel az alapanyagokat annyi zöldség alaplével, vagy vízzel, amennyi ellepi (kb. 1 l, de lehet több is). Ízesítsük a levest sóval, borssal és szerecsendióval, majd főzzük addig, míg a burgonya és a csalán rostos szára meg nem puhul. Amikor ezzel készen vagyunk, öntsük a lábasba a tejszínt is és botmixer segítségével dolgozzuk az egészet krémesre – ilyenkor még nyugodtan fűszerezzünk rá, ha az ízek túl enyhék.

A buggyantott tojás készítése

Amikor elkészült a csalánlevesünk, nincs más hátra, csak a buggyantott tojás elkészítése. Fontos tudnunk, hogy buggyantott tojást számtalan módon főzhetünk: elkészíthetjük külön, vagy a levesbe buggyantva is – mi a receptünkhöz az előbbi alternatívát alkalmaztuk. Forraljunk vizet egy kisebb fazékban, adjunk hozzá egy kevés sót; a tojásokat egyesével törjük fel és tegyük a tartalmukat egy merőkanálba. Amikor a víz már lobog, egy tiszta kanállal keverjünk örvényt a fazékban, ennek a közepébe ejtsük bele a tojást a merőkanálból.

Az örvénynek köszönhetően a tojás nem merül le a fazék aljára, a sárgáját szépen körbe vonja a fehérje. Főzzük 1-2 percen keresztül (ez a főzési idő főtt fehérjét eredményez, lágy tojássárgájával, de nyugodtan főzzük tovább, ha úgy jobban szeretjük), majd egy lyukas szedőkanállal vegyük ki a tojást a fazékból és helyezzük a csalánkrémleves tetejére. Tálaláskor a tojást tovább ízesíthetjük egy kevés borssal, illetve adhatunk a leveshez még egy kevés friss petrezselyemzöldet is.

Csalános smoothie: táplál és méregtelenít
Csalános smoothie: táplál és méregtelenít

Recept: Csalánsmoothie – zöld energia a szervezetnek

Az elmúlt évtizedben robbanásszerűen törtek be a köztudatba a különféle frissítő, energizáló reggeli turmixok, amikbe szinte bármilyen gyümölcsöt – sőt, zöldségeket és gyógynövényeket is – beledolgozhatunk. Az úgynevezett „zöld smoothie-k” közé soroljuk azokat a turmixokat, amelyek a megszokott gyümölcsös alapanyagok, gyümölcslevek mellett valamilyen zöld növényi részt is tartalmaznak – gyakori alapanyag az angol zeller, a fodros kel, a petrezselyemzöld, a sóska, a spenót, az uborka, sőt, káposztával, mentával, vagy éppen csalánnal is elkészíthetőek. A mi választásunk most egy ínycsiklandó, édes-savanykás, déligyümölcsös-csalános zöld smoothie-ra esett, amit bármilyen alkalomra elkészíthetünk.

Hozzávalók (2 pohárhoz)

  • 1 kis csokor fiatal csalánhajtás
  • 3 db kivi
  • ½ banán
  • 3 dl ananászlé
  • ½ lime reszelt héja
  • 1 ek méz ízlés szerint
  • jég ízlés szerint

A csalános smoothie elkészítése

Mossuk meg alaposan a fiatal csalánhajtásokat, majd a fent leírt módszer szerint blansírozzuk a leveleket, hogy elvegyük azok csípősségét (1-2 percre merítsük forrásban lévő vízbe, majd tegyük át hirtelen jeges vízfürdőbe). A kivit hámozzuk meg és vágjuk cikkekre, a lime héját reszeljük le, a banánt felezzük. Tegyük az összes hozzávalót egy turmixgépbe (ízlés szerint adjunk hozzá egy kis mézet, vagy jeget, illetve, ha savanyúan szeretjük a smoothie-kat, facsarjunk hozzá nyugodtan még a lime levéből is).

Turmixoljuk le a csalános smoothie alapanyagait és állítsuk be az ital töménységét: ha kevés ananászlevet adunk hozzá, egészen sűrű, pürészerű állagot kapunk, ami remekül funkcionál reggeli gyanánt egy kis chia maggal, natúr zabpehellyel, magvakkal, vagy például banánnal. Minél több folyadékot adunk hozzá, annál inkább ital-jellegű a smoothie: a híg smoothie-t leginkább frissítő gyanánt szolgáljuk fel, meleg időben jéggel.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 45 318 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 13,6 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 45 639 forintos törlesztőt (THM 13,95%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

csalán

gyógynövények

gyógynövényes receptek

tea

smoothie

krémleves

leves recept

gasztro

gasztromesék

recept

receptek