Fillérekért kapható az őszi befőzőszezon slágergyümölcse: így készíts belőle egyedi lekvárt, kompótot

Tóth Viktória   
  Megosztom
Fillérekért kapható az őszi befőzőszezon slágergyümölcse: így készíts belőle egyedi lekvárt, kompótot

Szeptemberben roskadoznak a körtefák ágai az érett gyümölcstől, vétek lenne a bőséges termést nem feldolgozni az utolsó darabig. Habár sokak szerint a körte a pálinkába való, a magyar háziasszonyok más feldolgozási alternatívákat is ismernek: mutatjuk, milyen ínycsiklandó ételeket készíthetünk körtéből, hogyan bánjunk e nemes gyümölccsel! Neked melyik a kedvenc körtés recepted?

Számos körtefélével találkozhatunk a magyar gyümölcsösökben, háztáji kiskertekben – na de melyik fajtákat kedvelik leginkább a magyarok, hogyan érdemes felhasználni a különböző körtetípusokat? Mi mindent szükséges tudni a körtetermesztés alapjairól, hogyan gondozzuk a körtefáinkat? Milyen érdekességek kapcsolódnak a körtéhez, miért érdemes a szezonban napi rendszerességgel fogyasztani? Kipróbált receptjeinkkel bemutatjuk, hogyan készül a házi körtebefőtt és az egészen egyedi, fűszeres körtelekvár!

Milyen gyümölcs a körte?

A körték nemzetsége (Pyrus) a rózsafélék családjába tartozik, az almafélék közeli rokonaiként az enyhe, mérsékelt éghajlatú vidékek egyik legősibb gyümölcsféléjeként tartjuk őket számon. Az emberiség Euróbában (nem csak a Földközi-tenger partvidékén, hanem a hűsebb éghajlatú északnyugati országokban is), Ázsiában és Észak-Afrikában valószínűsíthetően már 3000 évvel ez előtt termesztette a körtéket: legelőször a vadkörtét, majd annak nemesített fajtáit. Ma már több mint harminc fő körtetípust különböztetünk meg, számtalan kisebb alfajjal és hibriddel.

Habár a körte népszerűsége a lakosság körében jelentősen csökkent az elmúlt években (a meggyhez, cseresznyéhez hasonlóan), még ma is az egyik legjelentősebb ipari gyümölcsként tartjuk számon. Körtetermelésben (mint számos más gyümölcs esetében) elsöprő többséggel Kína a világelső, mögötte az USA, Peru és Argentína következnek, az EU elsőszámú körtetermesztői közé pedig Olaszországot, Spanyolországot, Hollandiát és Belgiumot soroljuk. A magyar gyümölcsösökben is találkozhatunk körtefélékkel (évente több mint 30.000 tonnát termelünk belőle), első sorban Szatmárban, a Bodrogközben és az Alpokalja környékén.

Körte, a szeptemberi gyümölcsszezon slágere
Körte, a szeptemberi gyümölcsszezon slágere

Fogyasszuk frissen a szezonjában!

A körtét már a népi gyógyászatban is igazi szupergyümölcsként tartották számon, mindez a mai napig nem változott, hiszen a körte a legegészségesebb szezongyümölcsök közé tartozik. Régen a körtét, körtebefőttet gyakran ajánlották megfázásos, hurutos, torokgyulladással járó megbetegedések ellen, ugyanis magas vitamin- és ásványianyag-tartalma mellett segíthet csökkenteni a szervezetben lezajló gyulladásokat, felvenni a harcot a vírusokkal szemben.

A körte segíthet mindemellett a bőrproblémák elleni küzdelemben: alkalmazzák például ekcéma vagy pattanásosság esetén. A körte gazdag bórban, így elengedhetetlen kelléke a csontképzésnek, segít megbirkózni az ízületi problémákkal, folsavtartalma miatt pedig kimondottan javallják fogyasztását a kismamáknak a magzat egészségének védelméért. A körtefogyasztás gyógyírt jelenthet az emésztőrendszeri megbetegedések ellen is, rendszeres fogyasztásával energizálhatjuk bélrendszerünket, elejét vehetjük a hasmenéses, székrekedéses problémáknak és az aranyérnek.

A legnépszerűbb hazai körtefélék

A körték almatermésének megjelenését befolyásolja a fajtájuk: a vadon termő típusokra (pl. vackor, azaz vadkörte) kisebb, 1-4 cm nagyságú gyümölcsök jellemzőek, a nemesített fajták azonban ennél jóval méretesebbek, akár a 18-20 centiméteres nagyságot is elérhetik. A körték alakja is igen változatos: léteznek gömbölydedebb típusok, hosszúkásak, illetve klasszikus „körteformájú” egyedek is, hosszúkás alapi résszel és gömbölyű véggel – ilyen például a közismert, háztáji kertekben is gyakran ültetett nemes körte. A gyümölcsök színe is változatos: míg egyes típusok zöld vagy sárgászöld árnyalatokban játszanak, mások élénksárgák, barnák, vagy éppen pirosak.

A hazai gyümölcsösökben, kertekben leggyakrabban a nemes körtével, a Bosch kobak körtével (náluk a legnagyobb a termesztési aránya), a Vilmos körtével (a piros verzióját is kedvelik), a Császár körtével, a Packhams triumph-fal vagy például a Bohusné körtével találkozhatunk, azonban számos érdekességet kifoghatunk, akár magyar, akár ázsiai nemesítésekről (pl. Hosui, Nasi) legyen szó. Mindegyik körteféle más-más jellemvonásokkal bír, egyesek lédúsak és puhák (pl. Vilmos), míg mások masszívabbak, jól bírják a szállítást (pl. Bosch kobak) – mindenképpen olyan típust válasszunk, ami igazodik az egyéni igényeinkhez.

Ezt jó, ha tudod a körtefák gondozásáról

A körtefák a közepes méretű gyümölcsfák közé tartoznak, keskeny, magas koronájuk 10-17 m magasra nő, némely körtefélék azonban kisebb cserjék maradnak. Leveleik váltakozó állásúak, méretük 2-12 cm között változik, fajtától függően lehetnek fényesek, ezüstös-szőrösek, ovális, vagy éppen lándzsa alakúak is; néhány ritkább ázsiai fajtát leszámítva lombhullató fákról van szó. A körte remekül érzi magát a hazai éghajlaton, a hideget jól tűri (a -25°C alatti hőmérséklet sem károsítja), termesztése tekintetében ugyanúgy kell kezelnünk, mint az almafát.

Habár a körtefák kedvelik a hazai időjárást, azt mindenképpen el kell mondanunk a körtetermesztésről, hogy a körték a legigényesebb kultúrnövények közé tartoznak: ahhoz, hogy elérjük a bőséges és egészséges terméshozamot, rendszeresen öntöznünk kell a nyári kánikulában a fákat, oda kell figyelnünk a körtefa helyes metszésére, illetve a körtefa permetezésére, hiszen messze ennek a gyümölcsfának van a legtöbb növénybetegsége, emellett a kártevőkre is nagyon érzékeny, virágaiban pedig a tavaszi fagyok tehetnek kárt.

A körtefa úgy fejlődik a legjobban, ha napos, szellős helyet sikerül találnunk neki, a fa érzékeny a pangó talajvízre és az aszályra, illetve a nagyon gyenge minőségű talaj sem használ a gyümölcsöknek, hiszen a kedvezőtlen termőkörülmények kisebb, gyengébb minőségű termést eredményezhetnek. A facsemeték ültetésekor érdemes egy kis szerves trágyát is használnunk, de ez ne érintkezzen közvetlenül, töményen a gyökerekkel (érdemes már ültetéskor gombaölő szerrel kezelni).

A körte szüretelése, tárolása, feldolgozása

A körte a rendkívül ízletes gyümölcsök közé tartozik, éppen ezért gyakran készítenek belőle – ipari mennyiségben is – különféle konzerveket/befőtteket, püréket, ivóleveket, lekvárokat és dzsemeket. A körték világszerte közkedvelt gyümölcsbor-, likőr- és egyéb párlatalapanyagok, emellett sűrűn találkozhatunk velük süteményekben, aszalványként (pl. müzlikeverékben), vagy desszertek gyümölcsös töltelékjeként (a feldolgozás szempontjából sem mindegy, hogy milyen körtével van dolgunk).

A körtefélék többsége jellemzően ősszel érleli be gyümölcseit, általában szeptember és október hónapokban szüreteljük őket, egyes típusok késő őszig megőrizik zamatos ízüket. A puhább húsú, lédús körtékre fordítsunk fokozott figyelmet a szüreteléskor: óvatosan szedjük le őket és helyezzük papírral kibélelt ládákba, ugyanis az érett gyümölcsök már a finomabb nyomásra is érzékenyek lehetnek (ne hagyjuk őket összeütődni, ne dobáljuk őket vödörbe!). Szintén fontos odafigyelnünk az érett körték szállítására és tárolására is: a lédús darabokat tároljuk hűtőben (eltarthatóságuk: 1-3 nap) és igyekezzünk őket mihamarabb feldolgozni.

A keményebb húsú, vastagabb héjú körtékkel már nem kell ilyen óvatosnak lennünk, azonban velük is bánjunk kesztyűs kézzel, hiszen, ha megütődik a gyümölcshús, az a későbbiekben táptalajt adhat a körte romlásának. Ezeket a kemény körtéket nem kell feltétlenül hűtőben tárolni, eltarthatóságuk is jóval hosszabb, mint a lédús fajtáké (hőtőben 1-2 hétig is elállhatnak), azonban arra figyeljünk oda, hogy a leszedett gyümölcs szobahőmérsékleten utóérik (a legtöbb körtefélét kb. 70-80%-os érettségi szinten takarítják be, hogy a boltokban, piacokon tökéletes legyen az állaguk).

A körték feldolgozása tekintetében nyugodtan lehetünk rugalmasak, azonban annyit elöljáróban érdemes tudni róluk, hogy a kompótba a keményebb húsú vagy kissé zöldebb darabokat lehet jól eltenni. Lekvárhoz, süteményhez szinte bármilyen körtét használhatunk (késő ősszel kimondottan izgalmas finomság készülhet például birskörtéből, birsalmából), ahogy házi ivóléhez és egyéb desszertekhez is – attól függően, hogy ki melyik típust szereti a legjobban.

Körte: milyen ételekhez használjuk?

A körték a legfinomabb desszertgyümölcsök közé tartoznak, remekül illeszkednek a könnyedebb, habos süteményekhez és a tömény, csokoládés finomságokhoz is. Ősszel az érett körtét mindenképpen érdemes kipróbálnunk olyan süteményekben, mint például a körtés pite vagy a „fordított sütemény”, de gyümölcstortára, leveles tésztához, piskótára is használhatjuk feltétnek, akár natúron, akár kompótként vagy lekvárként. Izgalmas desszerteket készíthetünk sült körtével is, érdemes kipróbálni karácsonyi fűszerekkel ízesítve, csokoládéöntettel, fagylalttal.

Habár a körtét sokan csak süteményekben ismerik, fontosnak tartjuk kiemelni, hogy sós főételekhez, húsok mellé is kínálhatjuk, akár töltött hús belsejében, akár körteszósz, körtemártás, körtecsatni formájában. Az egyik legközkedveltebb klasszikus köretelem a vörösboros körte, amit mindenképpen meg kell kóstolnunk a szezonban egy adag rozé kacsamell körítéseként, de a szűzérméhez vagy például a libacombhoz is remekül illeszkedik. Őszi hangulatú vitaminsalátáinkat is feldobhatjuk körte használatával: párosítsuk nyugodtan sötétzöld levelesekkel, olajos magvakkal, érlelt sajtokkal és édes-savanyú dresszingekkel.

Végül, de nem utolsó sorban a gyümölcslevesekről se feledkezzünk meg: szuperegyszerű, könnyed, mégis laktató gyümölcsleves készülhet kompótból és friss körtéből is, de akár főzeléket is varázsolhatunk belőle az asztalra. Reggeli ételeket is készíthetünk körtével: illik az amerikai palacsintához, a gofrihoz, de chia puding, zabkása mellé is kiváló kísérőgyümölcsként funkcionál, sőt, a lágyabb típusokat smoothie-ba is beletehetjük.

A körte, mint befőzőgyümölcs

Ahogy a fentiekben említettük, a körtét vétek lenne lehagyni a befőzőgyümölcsök hosszas listájáról. Az őszi szezonális gyümölcsök között a birsalma, a szőlő és a szilva mellett izgalmas lekvárokat készíthetünk sütőtökből, almából, ringlóból, illetve magát a körtét is érdemes ezekkel kombinálni (pl. körtés szilvalekvár), hiszen mindig kiváló ajándékok válhatnak belőlük, legyen szó születésnapokról, névnapokról vagy karácsonyi ajándékról.

Nagyszüleink idejében a körte leggyakrabban – persze a körtepálinka mellett – a kompótba került, hogy a későbbiekben édes köretként használhassák a húsételek mellé, vagy hogy a család kedvenc süteményeiben köszönhessen vissza. Habár a körtelekvár igazán izgalmas édesség, aránylag kevesen készítik (sokan inkább a baracklekvár mellett teszik le ilyenkor a voksukat), ellenben a körtedzsúsz kinyerésével készített házi ivólevek, üdítőitalok kimondottan népszerűek.

A következő receptekben utánajárunk, hogyan készíthetünk körtéből egyszerűen kompótot, azaz körtebefőttet, illetve körtelekvárt, kedvenc fűszereinkkel. Nézzük, milyen előkészületeket kell megtennünk, mire figyeljünk oda a körtefeldolgozás során!

Fűszeres körtelekvár
Fűszeres körtelekvár

Recept: Fűszeres körtelekvár

Így, hogy tudjuk, milyen gyümölcs a körte és mi mindent készíthetünk belőle, járjunk utána, hogyan készül az egyedi körtelekvár, milyen izgalmas fűszerekkel vihetünk egy kis csavart az alapból is egyedi édességbe! Ha már nekiülünk körtelekvárt főzni, érdemes legalább 2-3 kg, vagy ennél is több gyümölcsöt feldolgozni, hiszen dekoratív csomagolásba bújtatva kiváló ajándék válik belőlük.

Hozzávalók

  • 3 kg érett körte (vilmoskörte)
  • 750 g kristálycukor
  • 2-3 citrom kifacsart leve
  • 1 bio citrom héja
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • ízlés szerint 1 mk őrölt kardamom
  • ízlés szerint 1 mk őrölt szegfűszeg
  • ízlés szerint 1 mk őrölt fahéj
  • 1 csomag dzsemfix szükség szerint

A körtelekvár elkészítése

Mossuk meg alaposan, vékonyan hámozzuk meg, majd csumázzuk ki a körtéket. A gyümölcshúst kockázzuk fel minél kisebbre, tegyük egy fazékba a cukorral, a citromlével, citromhéjjal és a választott fűszerekkel, majd kezdjük lassan összefőzni őket. Minél jobban összeesett a gyümölcs, annál sűrűbben kevergessük, a folyamaton botmixerrel gyorsíthatunk. Amikor a körtelekvár besűrűsödött (kb. 1,5 óra múlva - ha nem akarjuk redukálni, használjunk hozzá egy csomag dzsemfixet), porciózzuk ki csírátlanított üvegekbe, állítsuk fejtetőre őket 10-15 percre, majd mehetnek is a száraz dunsztba.

Körtekompót
Körtekompót

Recept: Klasszikus körtekompót

Második receptünk a hagyományos, tipikusan a Nagymama konyhájából ismert körtebefőtt receptjére vonatkozik – ugyanúgy, ahogy ezt a lekvár esetében is tapasztalhattuk, jellemzően ilyen befőttet sem tudunk leemelni a szupermarketek polcairól, csak akkor jutunk hozzájuk, ha mi magunk készítjük el őket. Lássunk neki!

Hozzávalók

  • 2 kg körte (Bosch kobak)
  • üvegenként 4 ek kristálycukor
  • üvegenként 4 szem szegfűszeg
  • üvegenként 1 kis db fahéj
  • 1 db citrom
  • víz

A körtebefőtt elkészítése

A körtebefőtt elkészítése igazán egyszerű: készítsük elő a befőttesüvegeket (normál méretű, 720 ml űrtartalmú) és fertőtlenítsük őket a kupakjaikkal együtt forró vízben vagy sütőben. Ha az üvegekkel készen vagyunk, tegyük őket tiszta konyharuhára lecsepegni. A körtéket hámozzuk meg vékonyan, vágjuk négy részre és csumázzuk ki őket. Amikor nagyobb mennyiséggel dolgozunk, az előkészített körtéket érdemes vízbe tenni és egy citrom kifacsart levével elkeverni, hogy ne barnuljanak meg.

A körtekompót készítése
A körtekompót készítése

Vegyük elő a csírátlanított üvegeket és tegyünk mindegyikbe fűszereket az ízlésünknek megfelelően (fűszer nélkül is készíthetjük), majd helyezzük el bennük a körteszeleteket és adjunk mindegyik üveghez 4 evőkanál kristálycukrot, végül pedig öntsük fel őket tiszta vízzel. Ha ezzel megvagyunk, béleljünk ki egy nagyobb fazekat konyharuhával, majd sorakoztassuk az edénybe az üvegeket és öntsük fel őket annyi vízzel, hogy a víz szintje a befőttek háromnegyedéig érjen.

Kezdjük kis lángon melegíteni a vizet, majd forrásponttól számítva (amikor már az üvegekben is gyöngyözik a víz) 10 percen keresztül főzzük az alapanyagot. Amikor letelt az ajánlott főzési idő, zárjuk le az üvegeket a csírátlanított tetőkkel, majd emeljük ki őket a vízből és tegyük őket száraz dunsztba kihűlni – ezután mehetnek is a kamra polcaira, ahol problémamentesen elállnak a következő befőzőszezonig, vagy akár évekig.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

körte

vilmos körte

bosc kobak körte

befőzés

kompót készítés

lekvár

lekvár recept

ősz

szezonális gyümölcsök

gasztromesék

recept

receptek